Új hozzászólás Aktív témák

• #8590 asha07lcc tag Foobar #8587

  Új Válasz 2015-09-13 08:43:14 #8590

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  asha07lcc

  tag

  válasz Foobar #8587 üzenetére

  Maga az EER illetve a COP megmutatja, hogy az adott berendezésnél a fent megadott üzemi paraméterek mellett, mekkora a leadott teljesítmény és a befektetett elektromos teljesítmény hányadosa.

  Mivel ez az adat csak egy kiragadott üzemállapotot jelöl, és nem mutatja meg, hogy pl. különböző külső hőmérsékletek mellett milyen hatásfokkal működik a berendezés, nem igazán alkalmas az összehasonlításra és arra sem, hogy ebből az adatból éves energiafelhasználást tudjunk számolni akár csak közelítőleg is.

  Ezért kellett megalkotni a hűtőberendezések-hőszivattyúk esetében is az ún.: szezonális hatásfok számítási módját (SEER, SCOP).
  A folyamatot hátráltatta, hogy Európa különböző helyein a legelterjedtebb levegős hőszivattyúk üzemi körülményei közt jelentős különbségek vannak. Pl. nem mindegy, hogy egy hőszivattyú Athénban vagy Helsinkiben üzemel-e mivel nagy különbségek vannak a külső léghőmérsékletet illetően. De ugyanígy jelentős különbség van a levegő páratartalmát illetően is az óceáni és a kontinentális éghajlatú területek között, ami szintén nagyban befolyásolja a szezonális hatásfok értékét.
  Ezért három különböző osztályba sorolták Európa területét attól függően, hogy ott milyen feltételekkel kell üzemeljenek a berendezések. A csatolt ábrán láthatjuk, hogy kb. hogyan jelölték ki a különböző területeket. A tervezett energia címke megmutatja, hogy a különböző besorolású területeken milyen energia osztályba sorolandó az adott berendezés.

  Az erről szóló 626/2011 direktíva több lépcsőben lesz bevezetve, szigorítva. 2013. január 1-től A-G-ig terjedően lehet az energiaosztályokba sorolni a berendezéseket. Ez 2015-től A+, 2017-től A++, 2019-től A+++ kategóriákkal bővül, és mindig marad a hét energiakategória, azaz alulról kiesnek a legrosszabbak.
  Annak érdekében, hogy a gyártókat ne az olcsó fejlesztések irányába tolják, meghatározták a maximális zajkibocsátási értéket is.
  Mindezek alapján, ha primer energiára vonatkoztatottan akarjuk meghatározni a berendezésünk hatásfokát (SEPR), mert pl. össze szeretnénk hasonlítani pl. egy kondenzációs kazánnal, akkor már csak el kell osztanunk az SCOP értékét az elektromos áram primer energia együtthatójával, amely a kifejezi az előállítás hatásfokát.
  Ez az érték Európában egységesen 2,5.

  

  

  Forrás: E-gépész.hu

  Megjegyzés:
  Az SCOP ill SEER értékek de főleg a fűtésben SCOP értékek azonban így sem egyértelműek mert az alacsony külső hőmérséklet esetén leadott fűtőteljesítményt és a pillanatnyi COP-t ebben az esetben jobb nézni. Meg a tényleges fűtőteljesítményt, főleg ha ez az egyetlen hőforrás télen. Ugyanis lehet jó SCOP ha kicsi a gép légszállítása és alacsony külső hőmérsékletnél nincs elég fűtőteljesítmény. Minél jobb SCOP nagyon fontos, de ezeket a már említett értékeket adatokat is érdemes figyelembe venni. Ugyanis kiegészító elektromos fűtés esetén a pillanatnyi COP is lehet nagyon rossz akár hosszabb időintervallum esetén is hiába jó SCOP értékű a gép .

Új hozzászólás Aktív témák