Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Pikari

    őstag

    Azért lássuk be, egy 7nm vs egy 5nm-en gyártott csúcskategóriás processzor teljesítményét tekintve sok különbség nincs. De nem túlzok akkor sem, ha ezt akár 14nm-es processzorokra is kijelentem.

    Szerintem kb a 32nm-re ugrás volt az utolsó értékelhető előrelépés, de már a 90-65-45-ös ugrások se voltak olyan szembeötlőek, mint a korábbi ugrások.

    A 14nm annyiban figyelemreméltó, hogy el lehetett érni passzív hűtéssel is desktop szintű teljesítményt 4 maggal, de lehet, hogy ezt már 28nm-en is meg lehetett volna tenni pusztán az architektúra finomhangolásával.

    Ennek több oka van. Sem a végrehajtófutószalagokat nem lehet a végtelenségig párhuzamosítani, se az órajelet nem lehet lényegében növelni már nagyon rég, de a programok oroszlánrésze sem képes néhány processzormagnál többet érdemben kihasználni. Se aggyal (mikroarchitekturális változásokkal), se pedig izomból (órajel, kisebb csíkszélesség) nem nagyon van már 10-15 éve hova továbblépni.

    Kínának komoly hátránya nem származna még abból sem, ha 7nm-en kellene akár az elkövetkezendő 1-2 évtizedben processzorokat gyártania (jelenleg itt tart az smic, egy régebbi levilágítási eljárások alapján kifejlesztett gyártósorral).

    Ez a nanométer verseny ma már inkább csak elitizmus és kivagyiság, nem igazán számít sem az emberek, sem az ipar szintjén. Van pár szerverközpont, ahol matematikailag kimutatható mértékben nagyobb hatékonyságot érhetnek el, meg néhány extrém gamer örülhet neki.

    Kína inkább mikroarchitektúrában van kicsit lemaradva, bár az egyre újabb Zhaoxinokkal már ez sem feltétlenül lesz igaz 1-2 éven belül.

    [ Szerkesztve ]

    A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

Új hozzászólás Aktív témák