Billentyűzet, touchpad, monitor, hangszóró

Egyértelműen, utcahosszal nyerték a billentyűzetek összevetését a Lenovo gépei. A G575-öt jobbnak véltük a G570-nél, mert stabilabb, szinte horpadás nélküli volt az alapja. A mezőnyből egyedül a Samsung szigetes megoldása tudta megközelíteni a Lenovókat, de ott a fényes háttér nem jött be, horpadás szempontjából viszont rendben volt.

A két Lenovo billentyűzetét csak a Samsung tudta megközelíteni

Kár, hogy a két Acertől származó versenyző, az Aspire 5560 és a Packard Bell nem kapta meg azt a szigetes klaviatúrát, ami a TimelineX vagy az 755-re végződő Aspire szériánál használatos, mert az eggyel régebbi megoldással csak az Asus mellé sorakoztak be, a középmezőnybe.

Az Acer, az Asus és a Packard Bell közepes szintet hozott

A mezőny végére soroltuk a Fujitsu és Toshiba megoldásokat, melyek eléggé hasonlítanak egymásra. A Toshibát az Insert és Delete, illetve a kurzormozgató jobb elrendezése miatt helyezzük kicsit előbbre, de mindkét megoldás nyomáskomfortját gyengének véljük. Szégyenletesre sikerült a HP 630 billentyűzete. A gombok érintésre olcsó hatásúak, nyomásútjuk szinte nincs, ráadásul az alapjául szolgáló panel két felső sarka mintha elvált volna a notebook vázától. Vajon mennyibe került volna átemelni a 4000-es ProBook széria lényegesen jobb megoldását?

A két Toshiba és a Fujitsu nem valami jó

Amennyire vacak volt a HP billentyűzetben, annyira jónak találtuk touchpadben. Felülete kellemesen érdes, alapja betonstabil volt, gombjait a dizájnba rejtették – kár, hogy kattogtak, talán majd bekopnak. Még jobban kattogtak a Toshibák és a Fujitsu gombjai, ráadásul ezeknél a gépeknél az érintőfelület kis méretével is gondban voltunk. A Samsung viszont példásan oldotta meg ezt a kérdést, hatalmas teret adott a méretes csuklótámaszban, és a gombok sem kattogtak. Az Asusnál kisebb méretet, de érdesebb felületet kaptunk. Szintén kellemes volt a Packard Bell selymes csuklótámaszából kialakított touchpad, amin tovább folytatódik környezete mintája, ráadásul a krómhatású, nem kattogó gombok is illettek a környezetbe. Nagyjából ugyanezt a megoldást találtuk az Acernél, és a Lenovók is hasonlóan viselkedtek, közepesen érdes felülettel és nem kattogós gombokkal.

A HP pedig egyenesen vacak billentyűzetet produkált, de legalább a touchpadja jó

Kijelző kapcsán a leglényegesebb, hogy mezőnyünk három tagja matt monitort kapott. A Fujitu Lifebook A530, HP 630 és Samsung 300E esetében nem kell magunk és környezetünk tükörképét bámulnunk a kijelzőben, és szabadtéren is lesz esélyünk látni, amit csinálunk mindenféle árnyékolás és hunyorgás nélkül. Annak ellenére, hogy ez a három modell nem produkált kiemelkedő maximális fényerőt és kontrasztarányt sem, világos környezetben sokkal kényelmesebb volt használni őket, még a 277 cd/m²-es csúcsértékű és közel 400:1 kontrasztarányú Packard Bellnél is. Ami a színhelyességet illeti, a szokásosat tudjuk mondani: gyárilag kriminális, az alábbi táblázatban szereplő színprofilokat használva viszont egészen korrekt lesz.

Hangzásban nem voltak topon az olcsó notebookok. Még a legjobbnak nevezhető HP 630 is legfeljebb a átlagos szintet hozott, egy drágább multimédiás laptop lényegesen jobban szólal meg. Az Acer és a vele rokon Packard Bell nem volt rossz, a HP-hez hasonlóan némi basszust is felfedeztünk, de a produkció erőtlen volt, alacsony hangerővel, akárcsak a Fujitsunál. Hangosabban, de dobozszerűbben szóltak a Lenovók, a Toshiba C660 a mezőny legcsendesebb darabjának bizonyult, és a többiek sem alkottak maradandót.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!