Asus X54L és X54H

Ma egy olyan kérdést járunk körül, ami elsősorban a kedvező árú notebookok potenciális vásárlóit érdekelheti. Megnézzük, mire képes a második generációs Core i processzorok kínálatának alsó szegmense, ahol az Intel megtartotta a régi, Pentium nevet. Ehhez szükségünk volt két, nagyon hasonlító hardverrel felszerelt laptopra. Némi keresgéléssel ráakadtunk a 15,6 hüvelykes Asus X54 konfigurációira, melyek teljesítményt meghatározó komponenseik közül csak processzorukban különböznek, ezzel ideális alapot adva az összehasonlításhoz. Az X széria az Asus nagyon alap gépeit jelenti, a teljesen belépőszintet. Persze ma már itt sem „egypálcás” műanyagra kell számítani, annyira nem, hogy mindkét X54 alaplapját K54-nek azonosította az AIDA64, vagyis az Asus eggyel magasabb kategóriájú sorozatának nézte.

Külsőre sem vészes az X54, fedele matt, anyagába nyomott, domború mintázattal, amin az ujjlenyomatok és apró karcolások sem látszanak úgy meg, mint a fényes verziókon. A kategória átlagánál nem horpad jobban, zsanérjai is rendben vannak, persze nem szabad prémium osztályú minőséget elvárni ezektől az olcsó gépektől. Az X54L-et kaptuk Pentium B950-nel, az X54H-ban érkezett a Core i3-2330M. Mindkét gépet 4 GB memóriával, 320 GB-os merevlemezzel, 1366x768 pixeles kijelzővel és DVD-íróval látták el, így közvetlenül összehasonlíthattuk velük a két központi egységet.

Azért akadt pár elég jelentős különbség a két gép között. A Core i3-as, H utótagos modell kijelzője matt volt, a pentiumos, L-esé viszont fényes, ráadásul előbbin volt HDMI csatlakozó, utóbbin viszont nem. Mobilitás szempontjából fontos, hogy az X54H-ba a kategória átlagánál nagyobb, 56 wattórás akku került, az X54L-ben viszont csak egy átlag alatti négycellás, 37 wattórásat találtunk. Annak ellenére, hogy a H-s modell másfélszer akkora energiatárolóval bír, a két akku külső formára és méretre teljesen egyforma, ám súlyuk különböző.

Csatlakozók kiosztása terén az Asus K szériája átlagos, az alatta helyet foglaló X viszont gyengébb. A legfőbb gond, hogy csak két USB csatlakozó van, az X53L esetében a bal oldal legelején, az X54H-nál a második helyen a HDMI trónol, az USB-t pedig átköltöztették jobbra előre, az optikai meghajtó elé, így a beledugott pendrive vagy kábel majd zavarni fogja egeret tartó kezünket. Jó hír, hogy a bal első (X54H-nál a bal oldali) USB támogatja a gyors, 3.0-s szabványt, ami ritkaságszámba megy az alvégen. Visszatérve a bal oldalra, a HDMI (X54H) illetve második USB (X54L) után jön a D-Sub, majd az Ethernet aljzat, őket nagyjából középtájon követi a tápcsatlakozó. Ennek L-alakú végződése van, így kábelét vagy a hűtés kimeneti nyílása előtt, vagy egyes csatlakozókat blokkolva, előrefelé vezetjük el – ez nem valami szerencsés.

Belül jobb a helyzet, lényegében semmit sem szúrtak el a tervezők. Szerencsére a kijelző kávája matt, akárcsak a többi felület. Még a szigetes billentyűzet alá sem tettek „tükröt”, ugyanis a billentyűzet nem szigetes, hanem az aktuális Asus modellekével külsőre azonos, széles nyomófelületű. Ilyet látni a K, N és B modelleknél is, de korábbi tapasztalataink azt mutatják, hogy az egyforma külső mögött különböző minőség rejlik. Természetesen a kialakítás numerikus pados, ahogyan manapság a 15,6 hüvelykes gépeknél ez lenni szokott. Ez az elrendezés azt eredményezte, hogy a touchpad balra tolódott. Körülötte a fedélen látott, mintás, matt anyagból kialakított csuklótámasz terül el, kopogós, átlagosan horpadós minőségben. Jó hír, hogy az Asus-mumustól, a kattogó, krómhatású touchpad gombokkal itt nem találkoztunk.

Mint feljebb már írtuk, a két Asus X54 egyaránt 4 GB memóriával, 320 GB-os merevlemezzel és DVD-íróval érkezett. Azonos Wi-Fi és Bluetooth adapterük is, az X54H viszont matt kijelzőt, HDMI kimenetet és másfélszer akkora kapacitású akkut kapott, mint az X54L. Cserébe a Pentium B950-nel ellátott Asus X54L operációs rendszer nélkül, de két év garanciával csupán 109 900 forintba került, míg a Core i3-as X54H-ért ugyanilyen kivitelben 133 900 forintot kérnek, vagyis 22%-kal (24 000 forinttal) többet.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!