Játékos konfigok – alapozás
Most, hogy tisztáztuk, az első GPU-s CPU-k nem túl jók ár/érték viszonyban, felvázoljuk, hogy szerintünk milyen hardvert érdemes választani a számítógépes játékokhoz. Szokásos, „a játékos gép alapja nem a CPU, hanem a GPU” kijelentésünknél most eggyel távolabbról kezdjük az elemzést. Ma már a DirectX 11 korába léptünk, ami eddig nem látott grafikai részletességet és sebességet hoz, akárcsak tették ezt elődei a maguk idejében. Aki nem követi legalább havi rendszerességgel a játékokat, esetleg kimaradt neki 1-2 év, bizony alaposan rácsodálkozhat, hogy a legújabb programok már közepes beállítással is lélegzetelállítóan szépek. Hát még maximumon! Ki kell viszont hangsúlyozni, hogy – különösen a pörgősebbeknél – a grafikai részletek legfeljebb az első percekben, órákban kötik le az embert. Mert kit érdekel a fák lombja között beszűrődő fény, amint megcsillan a lappangó erdei csiga csápjának szőrén, amikor éppen szörnyek hada kergeti? Vagy mit számít a döbbenetes élethűséggel szétfröccsenő pocsolya, amikor versenyautónkkal átrongyolunk rajta, a következő ugratóra összpontosítva. Ezekkel a részletekkel jól el lehet adni egy játékot, lehet azzal villogni a haverok előtt, hogy nekem „minden maxon, röccenés nélkül fut”, de a játékélményhez nem feltétlenül van közük. Érdemes ezt figyelembe venni, amikor vaskos pénzeket dobunk ki játékgépre.
Hirdetés
Szintén fontos a felbontás kérdése. Manapság már viszonylag alacsony áron, 50-60 000 forint környékén vehetünk Full HD, vagyis 1920x1080 pixel felbontású monitort. Sokan azt hiszik, hogy az LCD monitorok csak natív felbontásukon adnak elfogadható képet. Kétségtelen, hogy romlik a képminőség, de játék – vagy film – közben ez rendszerint nem olyan zavaró, mint mondjuk egy szöveges weboldalnál. Sokkal kellemetlenebb, ha a magas felbontás miatt egy-egy mozgalmas jelenetnél akadozik a kép. Szóval pénzköltés előtt érdemes kipróbálni, hogyan fest játékunk kisebb felbontáson.
Népszerű CPU-GPU párosító cikkeinkben arra jutottunk, hogy a legerősebb egy GPU-s grafikus kártyák kihajtásához is elegendők a 3 GHz körüli processzorok. Ilyet két maggal már 20 000 forint alatt kaphatunk. A négymagos, 2,80 GHz-es Atlhon II X4 630 pedig 30 000 forint környékén a miénk lehet, de a Phenom II-k és az Intel kisebb, Core 2 architektúrás processzorai sem sokkal drágábbak. Játékos PC processzorára tehát nem érdemes 20-30 000 forintnál többet költeni.
Az alaplapoknál rengeteg tesztünk bebizonyította már, hogy az azonos chipkészlettel szerelt termékek gyártótól függetlenül szinte azonos teljesítménnyel rendelkeznek. Alapórajelen egy 15 000 forintos AMD 785G chipkészletes alaplap lényegében ugyanazt tudja, mint 25-30 000 forintos társai. A drágább modellek egyeseknek fölösleges, másoknak viszont hasznos extrákkal próbálják elnyerni a vásárlók kegyeit. Például a nagyobb hűtőborda, a több fázis, a második gigabites hálózati vezérlő, a tízcsatornás hangkodek vagy az eSATA vezérlő játék szempontjából fölösleges, de más helyzetekben jól jöhet. Még a sokféle tuningos opcióra sem feltétlenül van szükség, hiszen az alapból 3 GHz körüli processzorok húzás nélkül kihajtják a nagyobb VGA-kat is. Alaplapból tehát a chipkészletet célszerű kiválasztani, utána érdemes azon elgondolkodni, mely extrákra van szükségünk. Szerencsére chipkészlet kapcsán egyre könnyebb a dolgunk, mert lassan eljutottunk arra a szintre, hogy AMD-hez csak az AMD, Intelhez csak az Intel kínál alternatívákat. Emellett pedig a teljesítményt meghatározó komponensek – például a memóriavezérlő – mind a processzorba költöztek.
Talán a memória az a komponens, amire a legtöbb fölösleges pénzt kidobják a játékosok. Tesztjeinkben rendre arra az eredményre jutunk, hogy a magasabb órajelen ketyegő RAM játékokban (és más valós alkalmazásokban) alig hoz előnyt. Többet nyerünk, ha a sebessége helyett inkább a mennyiségét növeljük. Ma már a 4 GB-os szettek ára sem vészes. Nem szabad viszont elfelejteni, hogy 32 bites Windowst használva összesen csak 4 GB memóriát tudunk megcímezni. Ha például 4 GB van az alaplapban és még 1 GB a grafikus kártyán, akkor a rendszermemóriából csak 3 GB-ot látunk majd. Tehát a RAM növelése mellett az operációs rendszerre is érdemes odafigyelni.
Még egy komponenst meg kell említenünk, mielőtt rátérnénk a játékos gép fő összetevőjének,a grafikus kártyának a taglalására. Fontos, hogy számítógépünket jó minőségű táppal szereljük fel, de teljesen fölösleges túl nagy teljesítményű, túl drága példányt venni. Tesztjeinkből kiderült, hogy a négymagos processzorokkal és felsőkategóriás grafikus kártyával felszerelt számítógépek is ritkán fogyasztanak többet 300 wattnál. Ezért azt tanácsoljuk, hogy 400 wattosnál sokkal nagyobb tápon csak a felső kategóriában gondolkodjanak el a vásárlók. Sokkal fontosabb a teljesítménynél a jó minőség és a hosszú garanciaidő. A Chietftec például 10 000 forintért kínál aktív PFC-s, 350 wattos tápot öt év garanciával, az FSP régebbi, korrekt modelljei pedig két év garanciával 6-7000 forint környékén vásárolhatók meg. Ha fontos a halk üzem, akkor alapszinten a három év garanciával 14 000 forintos Corsair CX400-at ajánljuk, a legkisebb (400-500 wattos) moduláris kábelezésű példányok pedig durván 20-25 000 forintba kerülnek. Ennyi pénzért fix kábeles, 500-600 wattos modelleket lehet kapni, amelyek legfeljebb extrém esetekben jönnek zavarba. Összefoglalva a tápos részt: érdemes jó minőségű, de nem fölöslegesen nagy teljesítményűt választani. A gyanúsan olcsó, magas wattértékű termékektől pedig célszerű óvakodni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
