Bemutatkozik az AMD 890GX

Az integrált videokártyás platformok picinyke mezőnyében az AMD megkerülhetetlenné vált az elmúlt években. Bár az Intel fölénye továbbra is érezhető ebben a szegmensben, a nagyobbik chipgyártó nem funkcionalitása vagy sebessége, hanem piaci dominanciája miatt tudta elterjeszteni saját megoldásait. Azt azonban látni kell, hogy a processzorba integrált GPU megjelenése felborította a papírformát. A Core i3/i5 processzorok HD Graphics néven ismert GPU-ja már majdhogynem képes mindazt nyújtani, amit az AMD integrált GPU-i: sebességét tekintve beérte, a nyújtott szolgáltatásokban pedig egyes szempontok szerint meg is előzte azt. Ezt természetesen nem hagyhatta annyiban az AMD, hiszen évekkel ezelőtt felvásároltak egy komplett videokártyákkal foglalkozó céget (ATI), tehát már csak a presztízs miatt sem állandósulhatott ez a status quo. A márciusban bemutatott AMD 890GX ezt az "idilli" állapotott hivatott felborítani, az AMD újra vissza szeretné szerezni a koronát.

AMD 890GX és SB850 [+]

Hivatalosan a 890GX tesztünk főszereplője, ám az új lapkakészletet ezúttal a szokásostól eltérő megvilágításban vizsgáltuk meg. Azonban mielőtt erre rátérnénk, tisztázzuk a különböző kódnevek mibenlétét, ugyanis a visszajelzések alapján igencsak nagy a kavar a fejekben, nehéz eligazodni az egyes chipkészlet-megnevezések között (és akkor még nem szóltunk a processzorokról). Az AMD integrált videokártyás chipkészleteit kétfelé oszthatjuk.

2008 márciusában mutatkozott be a 780G, minden integrált VGA-s lapkakészletek atyja, az etalon, a "forrás". A 780G-t valószínűleg többségében microATX-es alaplapokon találjuk meg, a chip integrált videokártyájának neve Radeon HD 3200 lett. A 780G-nek könnyű dolga volt, mert az Intel a G35-tel képviseltette magát, ami sebességét és funkcionális tudását tekintve említésre sem méltó (a 780G-vel való összehasonlításban). Másfél évvel később bemutatták az utódot, az AMD 785G-t. Ezt a 780G-hez hasonlóan mATX-es alaplapokon találjuk meg: a 780G DirectX 10.1 kompatibilis változata továbbfejlesztett videolejátszó képességekkel, az integrált GPU neve Radeon HD 4200 lett. A lényeg tehát, hogy a 780G-t és a 785G-t elsősorban a kisebb PC-kbe, illetve HTPC-kbe szánták.

A két mATX-es lapkakészlet között jelent meg 2008 augusztusában a 790GX, amit elsősorban teljes méretű, drágább ATX-es alaplapokra a játékosoknak és a tuningosoknak szántak. A 790GX a 780G turbó változata, a chipben található integrált VGA neve Radeon HD 3300 lett, a 780G (pontosabban a HD 3200) 500 MHz-es órajelét pedig 700 MHz-re tornázták fel. Fontos tudni azt is, hogy a 790GX mellé új déli hidat társítottak, ekkor jelent meg az SB750, mely az ACC, azaz Advanced Clock Calibration révén a tuningban segédkezett (az ACC az SB710-ben jelent meg). Az ACC segítségével a windowsos Overdrive programon keresztül a rendszer túlhajtása vált még egyszerűbbé, ezen kívül lehetőségünk nyílt egyes processzorokban az inaktív magok visszakapcsolására.

Most márciusban mutatkozott be a 790GX utódja, a 890GX. A 890GX számos újítást hozott magával, de a lényegi fejlesztések igazából az új déli hídnak, az SB850-nek köszönhetőek.

Egészen pontosan mi is az a 890GX? Az új északi hídban a 785G-ből ismert HD 4200-as integrált VGA 700 MHz-en futó változata található, ez a HD 4290 nevet kapta. Ez a chip a HD 4200-hoz hasonlóan DirectX 10.1 kompatibilis, és 40 stream processzort tartalmaz, hardveresen támogatja a H.264, VC-1 és MPEG-2-es videók lejátszását. A 890GX egy teljes értékű CrossFire-kapcsolatot is támogat x8+x8 sávon, hasonlóan a 790GX-hez, és egy Radeon HD 5450-es videokártyával társítva Hybrid CrossFireX módba is állítható. A nyolccsatornás LPCM HDMI-n keresztül történő átvitelét azonban ez az AMD lapkakészlet sem támogatja, tehát a Blu-ray filmek tökéletes hangzására vágyóknak erről le kell mondania, illetve mégsem: az AMD-nek egyáltalán nem fáj az, ha egy Radeon HD 5450-et is veszünk a gépbe...

Az északi híd - annak ellenére, hogy ez az utolsó tradicionális különálló integrált VGA-s chip - tehát közel sem nevezhető forradalminak, lenne rajta mit fejleszteni, azonban van egy olyan sejtésünk, hogy ezeket a fícsőröket az AMD a processzorba integrált GPU-ban szeretné elpufogtatni. A 890GX északi hídja valószínűleg már nem kapott akkora figyelmet a cégen belül, az erőforrásokat inkább a Llano fejlesztésére koncentrálták.

Tesztünk szempontjából az igazán érdekes dolgok az új, SB850-es déli híd megjelenéséhez fűződnek. Az északi és a déli híd között található A-Link kapcsolat sávszélességét megduplázták. Hogy erre miért volt szükség? Mert az AMD SB850 az első olyan déli híd, amely már natívan támogatja a SATA3-as kapcsolatot, azaz a 6 Gbit/s-os adatátviteli szabványt. Ráadásul megjelent az USB 3.0 is, mely elméletben az USB 2.0 átviteli sebességének tízszeresét nyújta. Maga az SB850 nem ajánl fel egyetlen USB 3.0-as portot sem (ellenben USB 2.0-ból 14-et is), azonban az alaplapgyártók egyre gyakrabban építenek USB 3-as vezérlőt az egyes alaplapokra. Az AMD déli hídja ezen felül 500 MB/s-os sávszélességet biztosít a SATA3-as, illetve USB3-as eszközök felé, ami éppen a duplája az Intel által felkínált 250 MB/s-nak. Az SB850 ezen kívül támogat egy natív gigabites hálózati közeghozzáférés-vezérlőt (MAC) is, ami további sávszélességre vágyik, tehát jól látszik, hogy az SB750 1 GB/s-os egyirányú sávszélessége kezdett szűkössé válni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!