Ha tuningról van szó, akkor...

Amikor egy alaplap tuningpotenciálját vizsgáljuk, két dolog szokott minket érdekelni. Egyrészt az, hogy mekkora FSB-t képesek elérni, másrészt pedig, hogy a processzorból mennyit lehet velük kihozni átlagos, mindennapi körülmények között (léghűtéssel, alaplapforrasztgatások nélkül). Az Athlon és Phenom processzorok esetében az FSB egy értelmezhetetlen "valami", hiszen ezek a CPU-k rendszerbusz helyett HyperTransport linken keresztül kapcsolódnak a chipsethez, így lényegében az, amit mi a BIOS-ban FSB-nek látunk, az valójában a HyperTransport link alapórajelének valahányad része. Logikus tehát, hogy a tuning során figyelni kell a HyperTransport órajelére, hogy az minél közelebb maradjon a referenciaértékhez, hiszen a túlhúzása nem jár előnnyel (eleve óriási a sávszélesség), viszont instabilitást eredményezhet. De, hogy ne kalandozzunk el túlságosan, térjünk vissza a témához, és lássuk, mire voltak képesek ezek az alaplapok!

270 MHz-es FSB az Asus M3A78-T-vel [+]

Az FSB-tuning az AMD-s alaplapok esetében már sokadszorra hozta ugyanazt az eredményt: egyik alaplappal sem sikerült túljutnunk a bűvös 270 MHz-es határon (a rekordot a Gigabyte MA770-DS3 tartja 275 MHz-cel). Ez a 260-270 MHz-es tartomány valamiféle korlát lehet a Phenom processzorokban, ezért nem hibáztatjuk az alaplapokat, de még a chipkészleteket sem. A 270 MHz-et is csak az Asus M3A78-T-vel sikerült elérni, az MSI és az XFX feladta 265 MHz környékén.

3,1 GHz az Asus M3A78-T-vel (ACC bekapcsolva) [+]

Ennél izgalmasabb téma a processzor túlhajtása, hiszen ez utalhat a BIOS kiforrottságára és az alaplapon található komponensek minőségére egyaránt. A helyzet most még izgalmasabbá vált, ugyanis az 790GX-ben debütáló ACC elvileg képes kitolni a processzor tűréshatárát, azaz elvileg magasabb órajelet érhetünk el a használatával. Hozzáfogtunk a túlhajtáshoz, és az Asusszal ACC nélkül 1,3 V-on 2900 MHz-et, értünk el, 3 GHz-en már nem indult el a gép. Megpróbálkoztunk az 1,5 V-os feszültséggel is, így további 100 MHz-et sikerült kipréselnünk a processzorból, ami szerintünk nem igazán éri meg, hiszen cserébe sokkal jobban melegszik. Az Asusszal a memóriaórajel körüli problémák miatt elég sokat kellett kínlódni. Ezután az Overdrive segítségével bekapcsoltuk az ACC-t, és újra nekifogtunk a kísérletezésnek. 1,3 V-on ismét csak 2900 MHz-et ment a CPU, ami nem éppen egy nagy előrelépés, de érdekes, hogy az Overdrive-val már 3 GHz-en is ment a gép, csak állandóan lefagyott a Windows. 1,5 V-ot adva a processzornak 3,1 GHz-ig jutottunk, ami 100 MHz plusz az ACC nélküli állapothoz képest: nem nagy kunszt, de a semmiért cserébe miért ne?

3,2 GHz az MSI-vel (ACC bekapcsolva) [+]

Ugyanezt eljátszottuk az MSI KDA790GX Platinummal is, de ACC nélkül ez az alaplap sem teljesített jobban az Asusnál, 1,3 V-on 2900 MHz-et, 1,5 V-on pedig 3 GHz-et értünk el. Az ACC bekapcsolásával (amire az MSI a BIOS-ból is lehetőséget ad) az MSI már 3 GHz-en is működőképes volt, és a tesztelés során egyszer sem fagyott le, de ennél feljebb nem ment, igaz, már ez is 100 MHz-es többlet az eredeti állapothoz képest. 1,5 V-on 3,2 GHz-ig jutottunk, és stabilnak tűnt a gép, legalábbis nem volt fagyás, így hát kijelenthetjük, hogy ez az ACC mód tényleg ér valamit, és nem csak egy reklámfogás.

Az XFX nForce 750a SLI-vel 2,9 GHz-et sikerült kipréselnünk a Phenom BE 9850-ből, már ennek is örültünk azok után, hogy mennyit kellett küzdeni érte a BIOS "érdekes" működése miatt (az L3 szorzó beállításával szó szerint meg kellett küzdeni).

BIOS

Tesztkonfiguráció

Az AMD 780G-vel foglalkozó cikkünkben megismert tesztkörnyezetet változatlanul hagytuk, hogy az újdonsült chipkészleteket össze tudjuk hasonlítani a "régiekkel". Az egyetlen változás, hogy az új chipkészletekhez újabb meghajtóprogramokra volt szükség, ugyanakkor a 790GX-ben lakozó IGP-t a régi driver is felismerte Radeon HD 3300-ként.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!