NVIDIA GeForce GTX 1070 – 4K-ra ez is elég

Leteszteltük a második legerősebb Pascal architektúrás NVIDIA GeForce videokártyát.

Tuning

Mindkét VGA-t megvizsgáltuk, mit bírnak a gyári órajeleken túli tuningban. Ehhez a maximálisan beállítható +100 mV magfeszültséget, a szintén maximálisra kitolt TDP keretet és célhőmérsékletet, valamint 100%-os ventilátorfordulatot alkalmaztunk. Az alábbi GPU-Z képernyőképeken látható az elért stabil eredmény, amivel már a játékteszteket is tudtuk futtatni.

ASUS ROG Strix GTX 1070 / MSI GTX 1070 Gaming X 8G – tuningolva ASUS ROG Strix GTX 1070 / MSI GTX 1070 Gaming X 8G – tuningolva
ASUS ROG Strix GTX 1070 / MSI GTX 1070 Gaming X 8G – tuningolva [+]

Noha az ASUS magasabbról startolt, abszolútérték tekintetében nagyjából ugyanott volt a GPU tuningolt órajelének a vége, ahol az MSI-nek, azaz kicsivel 1700 MHz fölött. Előbbi kártya a GPU Boost órajeleket tekintve 2088 MHz-ig skálázott fel, utóbbi pedig 2101 MHz-ig. A VGA RAM-ok közül azonban úgy néz ki, az MSI-re került példányok voltak szerencsésebb eresztésből, ezek kb. 500 MHz-cel magasabb effektív órajelet értek el. Ez az előbbi esetben 15%, az utóbbinál viszont 20% feletti órajel-növekedés, ami rendre 9200 MHz-es, illetve 9700 MHz-es effektív órajelet eredményezett. Emlékeztetnénk mindenkit arra, hogy az MSI videokártyáján két fázis áll a RAM-ok tápellátásában rendelkezésre, így ezt is figyelembe kell venni.

Az órajel, a TDP keret és a feszültség együttes növelése megtette a hatását, nőtt a fogyasztás. Meglepődtünk azonban ennek mértékén, ugyanis szokatlanul keveset emelkedett mind az ASUS, mind az MSI kártyájának étvágya, legalábbis arányaiban. Itt a baglyos VGA kért kevesebbet, ebben közrejátszhat az egyszerűbb VRAM tápellátás, az egyetlen 8 tűs PCIe 12 V-os tápcsatlakozó, de akár a vakszerencse is. Elég, ha csak szerencsésebb, kisebb szivárgású GPU-t sikerült rá kiválasztania a gyártósornak. A terhelt fogyasztás alakulását a fenti grafikonon ábrázoltuk.

Végül játékokkal is megnéztük, mennyi növekedést hoz a konyhára a tuning alkalmazása az egyes kártyák teljesítményét tekintve.

Mivel a GPU órajelek – beleértve a boost órajeleket is – nagyjából megegyeztek, az adott alkalmazásban hol nagyobb, hol kisebb előnyre tett szert az MSI kártyája, függően attól, mekkora az épp futó program memóriasávszélesség-igénye. A tuning hatására alaposan megközelítette, néhol le is hagyta az alapórajeles GTX 1080-t a kistestvére.

A Luxmark a már említett memóriasebesség-éhsége kapcsán gyorsabban futott a nagyobb frekvencián üzemelő kártyán, és így volt ez a Compubench T-Rex demója alatt is, az is sugárkövetésre épül, hasonlóan az előbbihez. A Compubench BTC tesztjét nem hatotta meg a videokártya RAM órajele, fej fej mellett végzett a két gyártó megoldása.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés