folyt.
GoogleNet
A keresőóriás makulátlan hírnévnek örvend a felhasználók körében, és a különféle megbízhatósági felmérésekben rendre kiugróan jól teljesít. Az adatvédelmi elvei is jóval szigorúbbak, mint az online cégeknél szokás – ennek ellenére különféle jogi szervezetek egyre sűrűbben hangoztatják, hogy a cég dinamikus növekedésével egyre ijesztőbb adatvédelmi problémává is válik a Google-jelenség. A szakértők elsősorban nem attól tartanak, hogy maga a Google él vissza valahogyan a szerverein tárolt irtózatos mennyiségű személyes felhasználói adattal, hanem hogy esetleges hackertámadások során kerülhetnek olyan információk illetéktelen kezekbe a Google adatbázisából, amelyekkel például zsarolni lehet felhasználókat, el lehet tulajdonítani valakinek a digitális személyiségét. A Google hivatalos álláspontja szerint még sosem „csapolták meg” az adatbázisaikat, de olyan már többször előfordult, hogy törvényes meghatalmazás alapján állami szerveknek kiadtak a felhasználókról személyes információkat…
Nemrég jelentette be a Google, hogy kísérleti jelleggel San Francisco teljes területét ingyenes, 300 kbites sávszélességű wi-fi hálózattal fedné le (ez a dimbes-dombos terep miatt nagyjából 6000 hotspot telepítését és üzemeltetését jelenti). Nagyjából ezzel egy időben derítették ki szemfüles újságírók, hogy a cég ipari méretekben vásárol fel optikai kábeleket szerte az Egyesült Államokban. Innen már csak egy lépés az internet jelenlegi kedvenc összeesküvés-elmélet témája, a GoogleNet, a San Francisco-i „ingyennet” kiterjesztése először csak a többi amerikai nagyvárosra, majd az egész USA-ra, Európára, végül a teljes földgolyóra. Elég meredek elképzelés, de gondoljunk csak bele: ezzel a Google gyakorlatilag „ellopná” magának az internetet, nem függene se internet-szolgáltatótól, se operációs rendszerektől, nem lenne szükség se Microsoftra, se Yahoo-ra, se AOL-ra, az egész hálózat egy nagy Google-cache lenne, ahol az ingyenes kapcsolatról szörföző felhasználó a Google-től vásárol tartalmat, és olyan reklámokat bámul, amelyekért a Google-nek fizet a hirdető. Igen, ez ma még összeesküvés-elmélet, de minden jel arra mutat, hogy ha nagyon kísérleti szinten is, de valahogy errefelé puhatolózik a Google…
Apróságok
A Google folyamatosan mutatja be kisebb-nagyobb újdonságait, amelyek közül a két legígéretesebbnek vélt szolgáltatás (a blogkereső és a Google Talk csevegőprogram) tavaly ősszel váratlanul langyos fogadtatásra lelt. Annál izgalmasabb események zajlanak pénzügyi fronton. A Mountain View-i társaság alaposan megnézi, hová teszi a pénzét – érdekes megfigyelni a legújabb befektetési célpontokat.
Novemberben néhány óra erejéig kikerült a netre a jelenleg tesztüzem alatt álló új Google-szolgáltatás, a Google Base. Ez egy olyan adatbázis, amelyhez minden felhasználó szabadon adhat hozzá tartalmat – ezt a rendszer tárolja, rendszerezi, és kereshetővé teszi mindenféle szempont alapján. A cég ugyan tagadta, hogy ez lett volna a céljuk, de a rendszer tökéletesen megfelel az apróhirdetések feladására; ha ezt összeadjuk a (hivatalosan megerősített) Google-féle online pénzügyi tranzakciós rendszer fejlesztésével (lásd még az Ebay „lelkét”, a PayPalt), az megerősítheti a gyanúnkat, hogy a Google a legnagyobb online aukciósház, az Ebay babérjaira tör.
Meglepően nagy összeg landolt például a Current Communications nevű cégben, amely „villanyinternettel” foglalkozik, vagyis az elektromos hálózatot extra-szélessávú internet-kapcsolattá változtató technológiákat kutat. A néhány éve még nagyon forró témának számító villanyinternet egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (interferencia-jelenségek és egyéb technikai akadályok késleltetik a nagy áttörést), de biztosan van valami a dologban: a Google után legalábbis hasonló jellegű céget vett magának az IMB, a Sony és a Cisco is.
Google életstílus
A másik őszi Google-üzlet talán még izgalmasabb: a cég a NASA-val kötött együttműködést. E kooperáció keretében a Google elvileg adattárolási, adatfeldolgozási és nanotechnológiai feladatokat old meg az amerikai űrkutatási hivatal következő űrprogramja számára (a tervek szerint 2020-ig újabb Holdra szállást hajtanak végre). Hogy emellett mi van még a pakliban, rejtély (ahogy az is, hogy mit kap cserébe a Google), mindenesetre már elkezdték építeni a NASA kaliforniai kutatóbázisán a Google saját, csaknem százezer négyzetméteres főhadiszállását…
Google életstílus
Már a nyár vége óta pletykálják, hogy a Google 5 milliárd dolláros tulajdonrészt vásárolna magának a Time Warner médiaóriásban; ezzel egyfelől olyan szórakoztató portál birtokába jutna, amellyel újabb területen lenne erős konkurenciája a Yahoo!-nak, másfelől a világ legnagyobb internet-szolgáltatóját, az America Online-t (amely néhány éve Warner tulajdon) is a magáénak tudhatná.
A harmadik évezred Microsoftja?
A Google jövője, mint láthattuk, elképesztő távlatokkal kecsegtet. Ha csak a fele is bejön az itt felvázolt lehetőségeknek, spekuláció-szinten létező fejlesztéseknek, a Google előtt még fényesebb évek állnak, mint amilyeneken keresztül rekordgyorsasággal került a nulláról a világ legjelentősebb vállalatai közé. Mindenesetre kíváncsian várjuk, mivel rukkol elő legközelebb Larry és Sergey, és mikor ragasztja rá valaki a Microsoftra a „XX. század Google-ja” címkét…
Hanula Zsolt
