Belső

Már az aranyhatású, Vento címkés rács felől szemlélve látszott, hogy a termetes ventilátornak a szokásos hétnél több lapátja van. Szétszedve a tápot az is kiderült, hogy a halk termékeiről híres Adda gyártmányával van dolgunk. Sajnos az ADN512UB-A91 kódnak megfelelő modellt nem találtuk meg a honlapjukon, tehát csak annyit tudni róla, hogy motorja 0,44 amperes, dupla golyóscsapágyú és nagyon magas fordulatszámú. Fontos megjegyezni, hogy a tápokba – különösen a nagyobb teljesítményűekbe – rendszerint azért raknak magas fordulatszámú ventilátort, mert csak nagyon ritkán (csúcsterhelésen, forró környezetben) járnak a névleges feszültségükön, tehát maximális fordulatszámukon. Általában jóval kisebb terhelésen, lényegesen alacsonyabb fordulatszámon teszik a dolgukat.

A megszokottnál nagyobb házban két hosszú hűtőbordát találtunk, melyek a mai, nagy hatásfokú modellekre jellemzően alaposan tele vannak rakva tranzisztorokkal. Az elrendezés egyébként a megszokottnak megfelelő. Említést érdemel, hogy a kimeneti oldalon három nagyobb tekercs látható, tehát a három különböző feszültséget (3,3, 5 és 12 volt) minden bizonnyal egymástól függetlenül állítják elő.

Minden új tápnál, amelyet nem kimondottan számítógépes áramforrások előállításával foglalkozó vállalat jelentetett meg, lényeges kérdés, hogy kitől származik a belső. Az Asus U-75HA-nál rövid keresgélés után Delta feliratot találtunk a 230 voltos hálózati csatlakozónál, az alap nyomtatott áramkör egyik sarkán pedig a GPS-750AP típusjelzés volt olvasható, mely a Delta egyik modelljére utal. A forrás tehát kóser.

A bemeneti oldalon két nagy, 85 fokra hitelesített kondenzátor sorakozott. Ezen a hűvösebb részen nincs feltétlenül szükség olyan 105 fokot bíró alkatrészekre, mint a melegedésre hajlamosabb kimenetin.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!