Mérések, összegzés
Mérések
Miután összállt a tesztvas, rögtön be is röffentettük. A BIOS-ban kétféle ventilátorprofillal vizsgálódtunk: a CPU Fan 1 & 2 Full Standard, illetve Full Speed Mode-dal. A szobában 22 °C-os hőmérsékletet mértünk a nyitott tesztpad felett. Szokásunkhoz híven (és az összehasonlítás miatt) nem a gyárilag mellékelt hővezető pasztát, hanem a jó öreg Arctic MX-2-t használtuk, míg a zajterhelést egy Roline RO-1350-es egységgel mértük, de némaszoba híján a kapott adatok inkább csak tájékoztató jellegűnek tekinthetők.
[+]
A Standard profillal kezdve Windows asztalon ácsorgás alatt a hangerő 18 dB volt és a processzor 34-38 °C tájékán pihengetett, nagyjából 1000-es percenkénti ventilátorfordulat mellett. Az AIDA64 stabilitástesztjét elindítva a CPU fogyasztása az 55-60 wattról egyből 180 watt környékére ugrott, és kezdetét vette a kazán effektus kibontakozása. A légkavaró 1500-1700-as percenként fordulatszámon tekert, 75-80 °C-on tartva Core i7-esünket, megközelítőleg 24 dB zajjal kísérve. Ez biztosítottnak látszott, így egy rövidke pihenő közbeiktatását követően a Prime95 Small FFTs módja került sorra, ami már kicsit jobban feszegette a hőmérséklet-menedzsment határait, mivel a Haswell-E masszív 250 wattot vett fel a konnektorból. Itt a ventilátor már érezte, hogy dolog van, hiszen sokkal stabilabban tartotta az 1700 rpm-es sebességet (körülbelül 28-29 dB-es duruzsolással), de ez sem bizonyult elegendőnek, mert hamarosan 100 °C fölé kúszott a higany szála. 105 °C-nál úgy döntöttünk, hogy jobb az óvatosság, ez már bőven nem minősül hétköznapi felhasználásnak, és zárórát jelentettünk.
[+]
A Full Speed profilt inicializálva lényegesen egyszerűbb dolgunk volt, ugyanis a venti fix 1730-1750 rpm-en dolgozott, terheléstől függetlenül. AIDA-ban 36-37 °C-ról startolva 67-70 °C-ig jutottunk, míg Prime95-ben 95 °C közvetlen tőszomszédságába, a 30 dB-es köszöb határmezsgyéjén lavírozva. Nem épp szívmelengető érték ez, és talán idővel még feljebb is mehetett volna, de nem szabad elfelejteni, hogy a Freezer 34 egy 150 wattos TDP-re hitelesített modell, és ezt a keretet mi nemhogy a Prime95, de már AIDA alatt is túlszárnyaltuk (átlagosan 30 wattal).
Összegzés
Kétségtelen, hogy relatíve extrém tesztkörülményekről volt szó, és csupán egyetlen légkavaróval tettük próbára a Freezer 34-et, így semmiképpen sem szabad rossz következtetést levonnunk. Manapság 7-8000 forintért igazán nem tűnik rossz választásnak tesztünk tárgya, de HEDT típusú rendszerekhez semmiképpen sem ajánlanánk nyugodt szívvel, tuninghoz legalábbis bizonyosan nem. Alapórajeleken elpöföghet velük, de célszerűbbnek találnánk egy kisportoltabb hűtési megoldás beszerzését, már csak a későbbi biztonság érdekében is (ha emelnénk az órajeleket pár százalék extra teljesítményt kisajtolandó). Több mint valószínű, hogy ha egy második ventilátort is felhelyezünk a bordára, és megvalósítjuk a push-pull konfigurációt, érzékelhető javulást fogunk tapasztani.
(forrás: PROHARDVER!) [+]
(forrás: PROHARDVER!) [+]
(forrás: PROHARDVER!) [+]
Azért ne feledjük a kis 34-es erényeit: számos tokozásra felapplikálható, megfizethető, és egész kulturált zajszinteken serénykedik – a 6 év gyártói garanciáról nem is beszélve. Ha a Core i7-5960X-szel ilyen eredményeket produkált, akkor nem extrém órajel esetén több mint megfelelő hűtést biztosít a hétköznapibb processzorok számára.
Arctic Freezer 34 processzorhűtő
Synthwave
Az Arctic Freezer 34 processzorhűtőt az Arctic bocsátotta rendelkezésünkre.
