Alapanyag, hőmérséklet, falak
Az alapanyag (ABS, PLA, HIPS stb.) határozza meg leginkább a nyomtatási beállítások játékterét, ahogy ezt korábban már kifejtettük egy filamentgyártó cég vezető vegyészmérnökének segítségével. A lehetséges alternatívák közül kezdésnek a PLA-t javasoljuk, abból is a nyomtatót gyártó cég által ajánlottat, így érhető el legkönnyebben a kívánt eredmény.
Amennyiben a nyomtató rendelkezik fűthető tálcával, a tárgyak sokkal könnyebben tapadnak meg a felületén. Annak, aki gyengébb minőségű alapanyagot választ, még így is érdemes ragasztót használnia. Erre a célra tökéletesen megfelel bármilyen vízben oldódó papírragasztó stift (PVA), nem kell a méregdrága, nyomtatókellékes ragasztót vásárolni, mert gyakorlatilag ugyanazt árulják a webshopok átcímkézve, amivel a gyerek technikaórán is dolgozik.
A tárgyak megtapadását elősegíthetjük másféle módszerekkel is, az egyik a brim, a másik pedig a raft. Míg előbbi a tálcával érintkező részek köré rajzolt egyrétegű tapadófelület (jó szolgálatot tehet mondjuk egy asztal nyomtatásakor), utóbbi a nyomtatandó tárgy alá kerülő, több rétegből álló rácsháló, ami talpként funkcionál. Mindkét megoldás lényege az érintkező felületek növelése. A profik sok esetben akkor is raftot használnak, ha nem akarnak sima, fényes alsó réteget, hanem kicsit durvább felületet szeretnének elérni.
A filament típusához egyedi hőmérséklettartományokat javasolnak a gyártók, a PLA például 190-235 °C között, az ABS jellemzően 230-250 °C között nyomtatható. Az, hogy adott keretek között milyen hőfokot válasszunk, függ a nyomtatandó tárgy formájától, a sebességtől, de még a filament színétől is. A PLA használatához nem feltétlenül szükséges a fűthető tálca, ha van, akkor jellemzően 60-80 °C közé melegítjük. Az ABS sokkal érzékenyebb a tálcahőmérsékletre, az ajánlás szerint 80-100 Celsius-fokra érdemes állítani az értéket.
200 °C, 210 °C, 215 °C, 220 °C [+]
A szeletelőprogramban meg kell adni a rétegek magasságát, ez alapjaiban határozza meg az elkészült tárgy részletességét. Minél alacsonyabb értéket választunk, annál részletgazdagabb eredményt kapunk, viszont ennek ára van, méghozzá az idő. A legtöbb szálbehúzásos (FFF) nyomtató 0,4 mm-es fúvókával rendelkezik, ehhez 0,1 mm magas rétegeket választani jó ötlet, ha azonban kevés a részlet, nyugodtan lehet 0,2 mm-esre állítani a rétegeket, ezzel jelentősen felgyorsítva a nyomtatási folyamatot.
A rétegek magasságához kapcsolódóan még egy fontos beállítást találunk a szeletelőprogramokban, méghozzá az első réteg magasságának egyedi beállítását. Ezt vastagabbra véve a többi rétegnél nagyobb eséllyel tapad majd meg a modell, illetve segít abban is, hogy az esetleg nem tökéletesen beállított tálcából adódó hibákat kiküszöböljük.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!