2.1-es hangfalak tesztje, 2. rész

Philips A2.310


A kisebb Philips a sok előpakolás és csalódott visszapakolás után frusztrált szerző egójának jót tett a doboz kellemes súlya miatt, tekintve, hogy az azt megelőző produkciók közül sokan kerültek az értékelhetetlen kategóriába. Talán a produkciója is valahol az elvárhatóság szintjén lesz?


A szatellitekben normál dinamikus hangszórókat használtak, aranyos kis kockák, viszont egyrészt nem gumírozott a talpuk úgy, ahogy kellene, másrészt a hangerőszabályzó is ugyanaz a csúszós műanyag, amit a másik Philipsnél is láthattunk.


A szub a szokásos lefelé sugárzó, basszreflex fadoboz, de vékonyabb, mint a nagyobbik testvére, megkopogtatva műanyagos benyomást kelt. Ráadásul az illesztései is pontatlanok.


A kábelezés rendben van, a szubládába csatlakozik mindkét szatellit. A hangerőn kívül még a basszus szabályozható a szubon. A műanyagok korrektek, tompa fényű műanyagból készültek.

Meghallgat

Az már biztos, hogy túllép a táskarádiós hangzáson, de Lajkó zenéjét tompán, összecsukott hangképpel adja elő. Nem erre a zenére találták ki.

Az St.Germainnél a mélyei szépek, puhák, bár nem igazán tartózkodnak sokat a pincében, igazán nem tud mélyre menni a kis szub. Sztereóképe elfogadható, a hangszerek síkban szépen elkülönülnek egymástól, mélységben viszont egyáltalán nem. Továbbra is kicsit tompa, a magasakkal nincs kibékülve, de a közepek szépek, "ottvannak".

Basszusigényesebb zenék hallgatására bevált, legalábbis alacsonyabb hangerőszinteken (mivel felhangosítva berezonál a mélynyomó, zörög). Kár érte, az elektronikával valószínűleg nincs gond, de a sub nem eléggé merev ahhoz, hogy a mélysugárzó megmutassa valódi erejét.

A Cultnál a dinamika elő-előbukkan, fő problémája a "fal mögül szólok" érzés, mintha egy vékony hártya lenne a zene és a hallgató között; ami átjön, az egy hangmassza, amiben szétolvadnak a részletek, bár ha jobban figyelünk, azért meglelhetjük.

Emmanuel Top zenéje érdekes információkkal szolgál a szett magasátviteléről. Ahogy egyre feljebb és feljebb kúszik a hang, a szatellitek által prezentált erő hullámzik, hol hangosabb, hol halkabb; bár a felvételben ez nincs benne.


Összegez

Nem egy rossz darab, főleg a közepek kiegyensúlyozottságát tekintve, bár a szub problémái, az alulméretezett tápegység és a fedett hangzás beárnyékolja a teljesítményét, főleg a hasonló árú konkurensek között. Aki egy jól hallgatható, nem a látványos hangzásra törekvő dobozt keres, annak mindenképp érdemes meghallgatnia, keopsz kollega például ezt hallgatta legszívesebben (amíg meg nem érkezett a tesztgyőztes...).

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés