- Karácsonyfaként világíthat a Thermaltake új CPU-hűtője
- Az USA vizsgálja a RISC-V kínai terjedésének kockázatát
- Kicsit extrémre sikerült a Hyte belépője a készre szerelt vízhűtések világába
- Egészen nagy teljesítményspektrumon fedné le a mobil piacot az AMD
- Kihívás a középkategóriában: teszten a Radeon RX 7600 XT
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- iPad topik
- Autóhifi
- Gaming notebook topik
- Ventilátorok - Ház, CPU (borda, radiátor), VGA
- Kicsit extrémre sikerült a Hyte belépője a készre szerelt vízhűtések világába
- Azonnali informatikai kérdések órája
- Rendkívül ütőképesnek tűnik az újragondolt Apple tv
- TCL LCD és LED TV-k
- Vezeték nélküli fülhallgatók
Hirdetés
-
Agyi chipes gyártóba fektetett a kriptocég
it A Tether 200 millió dollárt fektet a Blackrock Neurotech agyi chipes vállalatba.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
Új Beats fej- és fülhallgatók jelentek meg
ma Frissítette a Solo termékcsaládot az Apple házi audiomárkája.
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
Csaba_20_
#40
üzenetére
a levegő átütési feszültsége 1 méter távolságra 10 kV. egy villámban ez lazán megvan, ráadásul a távolság is csak töredéke az egy méternek.
Tudod, mit jelent az, hogy nemezis? Az érintett, erősebb fél kinyilatkoztatása a méltó büntetés mértékét illetően. Az érintett fél jelen esetben egy szadista állat... én.
-
válasz
Csaba_20_
#44
üzenetére
a feszültség diffúziós jelleggel terjed, tehát a nagyobb feszültséggel (potenciállal) rendelkező helyről irányul a kisebb felé. a villámsújtotta vezető potenciálja nagyon magas (azt hiszem ezt különösebben nem kell magyarázni), míg a nyugalomban lévő vezető (közel) földpotenciálon van (azt hiszem ezt se). ha ez a potenciálkülönbség a két vezető között meghalad egy kritikus értéket (átütési szilárdság vagy feszültség), amelyet a vezetők közötti közeg minősége illetve a két vezető közötti távolság befolyásol, akkor átütés jön létre. tehát a villámot nem az ''érdekli'', hogy körülötte szigetelő anyag van (csak a minősége), hanem az, hogy tőle milyen távolságban van a vezető. van den graaf generátorral szoktak gimiben is jó kis íveket mutogatni fizikaórán, de ennél egy villámcsapás sokkal nagyobb energiákat mozgósít meg. a legnagyobb villámáram, amit eddig megmértek, több, mint 500 kiloamperes volt. remélem sikerült megválaszolnom a kérdésedet.
ja és a másik, hogy a levegő nem tekinthető nagyon jó szigetelőnek. emiatt nem nagyon használnak az iparban légszigetelésű kondenzátorokat.
[Szerkesztve]Tudod, mit jelent az, hogy nemezis? Az érintett, erősebb fél kinyilatkoztatása a méltó büntetés mértékét illetően. Az érintett fél jelen esetben egy szadista állat... én.
-
válasz
Csaba_20_
#46
üzenetére
oké, akkor kicsit szájbarágósabban: van két vezetéked. az egyik áram alatt van, a másik nincs. a nyugalomban lévő vezetékre rászerelsz egy lámpát. a két vezetéket fogod, és a végüknél lassan közelíted egymáshoz. ha kellően közel vannak egymáshoz, de még nem érnek össze, az áramjárta vezető szikrázni kezd, és az égő fel-felvillan. ez a keletkezésétől eltekintve ugyanaz a helyzet, csak a léptékek mások.
Tudod, mit jelent az, hogy nemezis? Az érintett, erősebb fél kinyilatkoztatása a méltó büntetés mértékét illetően. Az érintett fél jelen esetben egy szadista állat... én.
-
L3zl13
nagyúr
válasz
Csaba_20_
#46
üzenetére
Szvsz arra gondolt, hogy bár a villamos hálózat jó vezető a levegőhöz képest, az sem ilyen áramerősségre van tervezve, tehát az ellenállása azért nem elhanyagolható. Lehet, hogy elég nagy volt a feszültség, hogy alternatív útvonalakat is keressen.
Mellesleg szerintem a villám akkora feszültséggel, és áramerősséggel rendelkezik, hogy nem mindig a kézenfekvő irányba vezetődik le. Pl nem mindig egyenesen lefelé, a legrövidebb úton (legkissebb ellenállással) sül ki.
Vagy amikor egy emberbe belecsap a villám, és nem lesz szinte semmi baja, mert a töltés a bőrfelszinen vezetődik le, holott a test belsejének a kissebb lenne az ellenállása.Aki hülye, haljon meg!
-
válasz
Csaba_20_
#49
üzenetére
mindent kisbetűvel írok, nálam ebben nyilvánul meg a lustaság (ebben is). nézd el nekem, kérlek eme hiányosságot.
igen, ez egy pozitív villámérték volt, amit írtam.
találtam neked egy idevágó tételt. holnap vizsgázom, ma nem tudok bővebben a témával foglalkozni, de a holnapi nap folyamán szívesen állok rendelkezésedre.
3/16 Belso villámvédelem szükségessége, túlfeszültségvédelem A villám gyakran
okoz túlfeszültséget a különféle villamos hálózatokon. A felfogótól a levezeton át a
földbe lefolyó villámáram útjába eso impedanciákon, de különösen az RF földelési
ellenálláson uF = iV RF feszültség keletkezik és ez megjelenik minden, a földeléssel
összekötött helyen. Az általában RF = 1...10 W földelési ellenálláson egy 50%
gyakoriságú, 30 kA-es villám tehát 30...300 kV feszültségemelkedést hoz létre,
amitol a szigetelések nyilván megsérülnek. Indukció útján a villámáram mágneses
eroterével kapcsolódó hurokban uH = M di/dt feszültség keletkezik, ahol M a
villámáram útja és a hurok közötti kölcsönös induktivitás. Egy 10 m x 10 m méretu
hurokban, ami egy épületben gyakran adódik, 100 kA/ms meredekségu villámáram
hatására 100 kV-nál nagyobb feszültség keletkezik, de egy készüléken belüli 50 cm x
50 cm méretu hurokban is 1 kV körül van. Ha a hurok pl. átütés miatt rövidre
záródik, a zárt hurokban folyó indukált áram iH = iV M/L képlettel fejezheto ki, ahol L
a hurok öninduktivitása. Az elobb említett 10 m-es hurokban 10...20 kA, a kisebbikben
1 kA körüli hurokárammal lehet számolni. Ennek hohatását a vékony vezetok
vagy érzékeny áramköri elemek nem tudják elviselni. Elvileg kapacitív csatolás útján
is keletkezik uC = uV .CV /CF nagyságú feszültség, de ez nem okoz számottevo
veszélyt. A belso villámvédelem úgy épül fel, hogy a teret villámvédelmi zónákra
osztják. Az LPZ 0 (Lightning Protection Zone) jelu zónában a teljes villámáram
megjelenésével kell számolni, ez tehát az épület külso, foleg a teto feletti tere. Az ide
benyúló berendezések (pl. tetoantennák) ennek ki vannak téve. Az épület belso
terének nagy része az LPZ 1 zónába tartozik, ahol már csak korlátozott, 5...10 kA
csúcsértéku villámárammal kell számolni. Az LPZ 2 zóna a villamos berendezések
belso tere, ahol a feszültség nem haladhatja meg a szigetelések villamos szilárdságát
és az áram, valamint az energia is csak töredéke a becsapó villáménak. Ahol valamilyen
vezeték átlépi a zónahatárt, a két oldal követelményeinek megfelelo túlfeszültség
-korlátozó készüléket kell beiktatni. Az így kialakuló többlépcsos védelem elvi
felépítését és néhány adatát az ábra mutatja.Tudod, mit jelent az, hogy nemezis? Az érintett, erősebb fél kinyilatkoztatása a méltó büntetés mértékét illetően. Az érintett fél jelen esetben egy szadista állat... én.
-
válasz
Csaba_20_
#52
üzenetére
hamar lerendezted. igazából nem értem, mit nem értesz.
a villám becsap? be. megemeli a villamos hálózaton folyó feszültséget? meg. brutálisan? brutálisan. ott van az egyik falba dugott hosszabbító mellett a monitor tápkábele? ott van. megvan az elegendő feszültség az átütéshez? meg. szikraív keletkezik? igen. megindul a töltésáramlás? mint az állat. mit csinálnak az áram alatt lévő cuccok? diszcipálnak, kínjukban. mekkora hőmennyiséget diszcipálnak? P=Re{S}=Re{1/2*U*[I*]}, ahol [I*] az áram konjugáltja. I és U is 10^3-onos nagyságrendben mászkál. leolvad minden? hajajj... monitor kidurran? még az is lehet. a villamos energia átalakult hőenergiává? át, azért olvadt le minden. mi az, ami nem világos?Tudod, mit jelent az, hogy nemezis? Az érintett, erősebb fél kinyilatkoztatása a méltó büntetés mértékét illetően. Az érintett fél jelen esetben egy szadista állat... én.
-
pitman
őstag
válasz
Csaba_20_
#58
üzenetére
Mint mondtam, nem értek a témához és a megfogalmazásom biztosan pongyola:
''Különbséget kell tenni a villamos hálózatot ért közvetlen villámcsapás, a villámhárítót ért villámcsapás és az egyéb villámcsapások között.''
Mivel minden villámcsapás hatalmas energia, gyakorlatilag teljesen mindegy a végeredmény szempontjából, hogy a villámhárítóba csap bele, vagy a ház elektromos hálózatába. Az elektromos cuccok nagy valószínúséggel mindkét esetben ugrottak. Az més kérdés, hogy a villámhárító esetleg megóvja az épületet a leégéstóől...
''Ez akkor nem a villamos hálózatot ért a villámcsapás volt. Itt a villámcsapás közvetett hatásai(induktív, kapacitív) érvényesülhettek, azok tehették tönkre a berendezéseket.''
Mintha én is ilyesmiről írtam volna a továbbiakban.
''Azért itt meg kell különböztetnünk azt az esetet, amikor a pusztában lévő talajba csap bele a villám és amikor a villámhárító vezeti le azt. Előbbi esetben valóban van szó jelentős ún. lépésfeszültésgek kialakulásáról. Utóbbinál ez nem jellemző, vagy nem olyan mértékben jellemző.''
Ez így van, de én nem szívesen lennék egy olyan villámhárító közelében, amibe éppen belecsap a villám, ott is ugyanúgy terjed nem csak lefelé, mivel a talajnak is csak bizonyos határok között tud ekkora energiát elvezetni.
''Az ilyenekről, hogy hőálló, éghetetetlen stb., csak a hétköznapi ember hiszi azt, hogy minden hőfok és egyéb környezeti viszonyok mellett igazak. A műszaki ember tudja, hogy csak bizonyos esetekben igaz rájuk az állítás, számukra megadják azokat a paramétereket is, amikből tudják, hogy meddig igaz.(légnyomás, páratartalom, oxigéntartalom stb., amik fontosak lehetnek)''
Egyetértek, ezért is volt idézőjelben. Ezzel csak azt akartam szemlélteni, hogy simán szétég minden, akkor is ha nem volt rákötve semmilyen eszköz, csak a konnektor volt egymagában.
''A villámhárítók is a földbe vezetik el a villámáramot, megfelelően szétosztva. Az általad leírt esetnél valószínüleg nem ilyenről volt szó. A kábelek pedig valószínüleg azért égtek szét, mert a fémcső igen magas hőfokon olvad meg.''
Én a villámhárító által levezetett áramot úgy tudnám elképzelni mint egy fa gyökereit. Igen itt nem volt villámhárító, csak a villámot lecsalták egy rézdrót felhőbe lövésével egy homokkal teli tesztvödörbe. Mitután kiásták alatta a talajt, kapták a lentebb vázolt képet. A kábelek pedig azért égtek szét, mert még olyan mélyen is volt a villámban annyi kraft, hogy gyakorlatilag átégette magát a csövön és a kábeleken. Mellesleg a talaj is szépen összeolvadt a villám lefutásának vonalán (vonalain).
''Igen, ezt vezetési csatolásnak nevezik. És a földkábelen nem kapja az áramot semmi.''
Földkábelen én azt értem, hogy az adott épület nem légvezetéken keresztül van a villamos hálózatra kötve, hanem a föld alatt futó kábel segítségével. Azt nem tudom hivatalosan ezt hogy nevezik. Erre írtam a fenti példát, hogyha valahol mondjuk a talajba csap bele és elér egy villamos kábelt, akkor jó esély van rá, hogy azon is végigfut valamilyen formában.
Részemről ennyi, mivel tényleg nincsen meg a tudásom egy ennél komolyabb hozzászóláshoz.
Új hozzászólás Aktív témák
ph Hazánkban a villámok okozta károk több milliárd forintra tehetők évente.
