Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • borg25

    senior tag

    válasz lemusz #28 üzenetére

    De előbb vagy utóbb vissza kell hozni a gyárakat, s jobb előbb mint utóbb, s csak akkor fog megtörténni, ha Kínából beszerezni a védővámokkal, szállítással együtt drágább, mint otthon legyártani. Minél később teszik meg annál fájdalmasabb.
    Van egy elméletem, az árértékháromszögről. Az összes előállítható árut rendezzük ár szerint sorrendbe, elöl vannak az olcsók (pl: búza, kenyér), hátul a drágák (proci, űrrakéta, kvantumszámítógép, időgép). Ami olcsó, azon nincs nagy haszon, a kereskedése se termel nagy hasznot, azt jobb ha nem mi gyártjuk, gyártsák mások. A gyarmati időben csak a nyersanyagot termelték ki a gyarmatokon, azt utána elszállították, s a központban dolgozták fel. Aztán azt mondták ez már nem éri meg, a nehézipar legyen a gyarmaton, s csak a kész acélt dolgozzák fel a fejlett nyugaton, aztán ment a könnyűipar is a fejlődő országokba stb.
    A gond az, hogy ez a modell addig működik, míg az árértékháromszög súlypontja a mi oldalunk van. Ugye egy MRI gépért sok kenyeret, kávét és farmernadrágot adnak. Csak mivel pénzéhesek vagyunk egyre csak nyomjuk át a háromszöget a fejlődő országokba, hogy mindent ott gyártsanak, ne csak az olcsókat, hanem az egyre drágább termékeket is, mert hisszük, hogy mindig fogunk tudni drágább terméket gyártani, hogy ez nekünk jó, mert olcsó, és hülyére vesszük a fejlődőket. Aztán mikor az MRI-t is ott gyártják, akkor nem kapunk érte kávét, aztán ha mindent átnyomtunk akkor jön az a probléma, hogy szívesen adnának nagyon sok kenyeret és vizet egy időgépért, hogy ne halljunk éhen, de időgép nem létezik, nem legyártható. Szóval végül az árérték háromszöget teljesen átnyomtuk, mindent nem nálunk gyártanak, s mi csak nézünk, hogy miből lesz kenyérre való. Ezt a kapzsiságot jobb minél-előbb befejezni....

Új hozzászólás Aktív témák