Új hozzászólás Aktív témák

• #17 ROBOTER addikt stevve #15

  Új Válasz 2010-02-19 14:00:39 #17

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  ROBOTER

  addikt

  válasz stevve #15 üzenetére

  Alapvetően a határt az szabja meg, hogy az éppen aktuális gyártástechnológia mellett hol az a méret, amelynél a pixel fajlagos, hasznos területe nem kezd csökkenni.

  Erre használják a Pixel Fill Factor-t. Ha egy pixel 25um2, és 2um2-re van szükség a CMOS erősítőihez, kapcsolóihoz, akkor a pixel felületének több mint 90% hasznos lehet.

  Ha 8um2 a terület, és ebből ugyanúgy 2um2-re van szükség, az már lényegesen nagyobb veszteség fajlagosan. És a mikrolencsék sem oldanak meg mindent. Irányérzékenyek, és csak az érzékenységen segítenek, a telítődésen nem.

  A profi kategória mindig akkor lép eggyel feljebb, amikor sikerül úgy nagyobb felbontás előállítaniuk, hogy nem változik a Pixel Fill Factor. Ha ez teljesül, akkor a nagyobb felbontású kép ez előd felbontására méretezve ugyanazt a jel/zaj viszonyt adja, de csökkennek a Bayer elrendezésből származó rendellenességek.

  A kompakt kategóriában ez nem mindig jellemző. Ott volt már olyan lépés, hogy még leméretezve is csúnyább lett a kép az elődhöz képest.

  Node egy 7D képét 100%-on nézve igen elmosódott vonalakat kapunk, ha nem kiváló az objektív, vagy ha a legkisebb fókuszálási hiba is fellép. Viszont a 7D képét mondjuk a 20D képméretén nézve óriási az előny a 20D-hez képest. Minden kontúr, vonal szebb, de természetesen az apró textúrájú zöld-domináns mintákon jön elő a legjobban. (zöld lomb, távolról, néhányszoros 20D pixelméret közeli levelekkel).

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák