Keresés

Hirdetés

Aktív témák

  • The DJ

    addikt

    Új topik, új történetek, új nőügyek, új (''hegesztési'') élménybeszámolók, új sírások, nyígások :DDD

    Hajrá fiúk/lányok :DD

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Nemrég értem haza, ma délután vezettem majd 300 kilómétert, közben jutott elég időm gondolkozni és belémhasított, hogy nagyon hiányzik már valaki :U Nők, nőügyek? Bahh, nekem olyan lassan már egy éve nem volt... Ijesztő, hogy az idő csak telik telik, én nem tudok másból táplálkozni, csak a régi emlékekből, közben pedig egyre jobban és jobban vágyom a törődésre, egyre jobban és jobban szeretnék szeretni valakit. Persze, tudom, hogy sürgetni nem lehet és majd jön, ha itt az ideje, csak néha úgy belesajdul a szívem, mikor látom, hogy a közeli barátaim is szép lassan megtalálják a boldogságot, én pedig csak mosolyt erőltetve az arcomra próbálom elpoénkodni, hogy nekem nem kell senki, mert milyen jó egyedül :U Jó persze, de nem ennyi ideig és nem így...

    Na ez csak úgy kitört belőlem, lassan megyek alszom egy nagyot és holnapra elvileg megint minden rendben lesz :)

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Pala #212 üzenetére

    Én is így látom, ahogy te és néhány esettől eltekintve (amikor sok minden összejött) nem is szoktam sokat keseregni a dolgon, hanem élem az életem és megpróbálom minden napban meglátni a szépet. :) Olykor viszont, mikor pl. nagyon elfáradok fizikailag, akkor előjönnek ezek a dolgok és kicsit elmerengek, hogy mi merre. Az tény, hogy romantikus és mély érzésű alkat vagyok, vagy nagyon szeretek vagy sehogy. Eddig egy ilyen volt... De remélem nem az utolsó, szeretnék még valakit nagyon szeretni.

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz D4rkm4n #218 üzenetére

    Ismerem ezt a lépcsőfokot, jártam már itt néhányszor. Válaszokat nem igen találtam, ellenben szép lassan rájöttem, hogy a kesergés és a szomorúság nem old meg semmit, hanem csak ront a helyzeten. Kinek kellene egy full depis, önbizalomhiánnyal küszködő, életunt, unalmas, otthon ülő valaki? :U Hát az biztos, hogy a többségnek nem, esetleg néhány mazochista csajszinak :) Úgyhogy azóta próbálok mindig vidám maradni, még ha épp hullámok csapnak is fel a fejem mellett. A gondolat, ami pedig mindig kicsit felderít az az, hogy nem számít mikor, nem számít hogyan, de leszek még nagyon szerelmes és lesz valaki, aki majd nagyon fog szeretni. Ebben a kis képzetben pedig jól esik elmerengeni :B

    Koki: Te meg ne légy ilyen befelé forduló, én is voltam, akkor azt hittem az kell nekem és tök mindegy mit csinálok nem lesz jobb, de ez nem igaz, mert mióta kicsit bátrabb vagyok és többet járok el erre arra azóta az életkedvem is sokkal jobb, mint mikor csak otthon ültem egyedül. Szép lassan teljesen antiszociálissá tudja tenni az embert, ha nem mozdul ki időnként :(

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz frame>24 #676 üzenetére

    Én is megkaptam... :U

    Nagy reményekkel belevetettem magam, de rá kellett döbbennem, hogy ez is csak ilyen ''rendeld meg, perkáld a lét, kapsz egy könyvet és csak várjad a csodát öcsém'' típusú oldal :DDD

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Szombaz este Ck. barátommal Szegeden kóboroltunk és elnéztünk a Kárász utca irányába, amiről köztudott, hogy a fiatalság mindig oda gyűlik össze és ezalól a szép jányok se kivételek :D
    Megyünk megyünk mendegélünk, rövid időn belül észre is vettük kb. egy időben hogy szemben egy fekete bombázó közeledik valami hihetetlen jó domborzati és idomzati adottságokkal megáldva ;] Mindketten elég erősen meresztettük rá a szemünket és ahogy közeledett már szinte érett bennünk az elhatározás, hogy leszólítjuk.
    Aztán szép lassan elhaladt mellettünk és...hát nem hogy bombázó nem volt, hanem pont az ellenkezője. El se hittük, hogy ekkorát tévedtünk.

    Meg is született a hétvége tanulsága: Az idő megszépíti az emlékeket, a távolság pedig a nőket :D

    U.i.: Később természetesen átéltünk néhány vizuális orgazmust :DDD

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Hurrá-hurrá ma reggel ébredéskor realizálódott bennem, hogy biza pont most vagyok egy éve egyedül. Hát nagyon nem éreztem, hogy ennyi idő eltelt azóta és fogalmam sincs, hogy ennek most örülnöm kéne-e vagy sem. Mindenesetre fura.

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Tim82 #2163 üzenetére

    Szó mi szó már eléggé kezdek besavanyodni az egyedüllétbe. Jó lenne néha valakivel összebújni és úgy hazajönni hogy nem számít mennyi a gondom úgyis várni fog valaki, aki ezeket azonnal feledteti velem amint belépek az ajtón...

    Én egyébként megértem Palát. Neki is hosszú idő óta nem volt már kapcsolata és végre talált egyet :) Talán nem tökéletes és nem is az az igazi húdeszeretlek filmbeillős romantikus párkapcsolat, de még így is többet nyújt, mint amit az egyedüllét adhat. És természetesen kitartással és odafigyeléssel mindenen lehet változtatni. Úgyhogy azt mondom, hogy amíg ő maga lát esélyt a változtatásra és kicsit is boldog, addig ne adja fel. Ki tudja mit hoz a jövő ;)

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz tekeyagd #2194 üzenetére

    "kicsit elveszett a hitem a normális,besérülés és egyébmentes nők létezésével kapcsolatban... :O"

    Hát az utóbbi idők tapasztalatai és azok alapján amiket a környezetemben látok az én fejemben is pont ezek a gondolatok kavarognak éppen... A legjobb barátom is nemrég úgy átb@xta a barátnője akivel 4 évig együttvoltak, hogy csak úgy koppant. Felvette egy gyerek msn-re: "Szia, én vagyok a volt barátnőd új pasija..." :Y Együtt voltak, de közben a barátom háta mögött már a motoros csókával száguldozott fel a csúcsra... Hihetetlen.

    És akkor majd jön valaki aki mondja, hogy itt mindenki depis és öngyi akar lenni, dehát Istenem, ezek után szerinem érthető ha kezdek elkeseredni én is. (A velem történt kis kicseszéseket meg fel se sorolom, nem férne bele a karakterszámba.) :U

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz frame>24 #2201 üzenetére

    Hála az égnek legalább ilyen téren nincs gond a részemről. Szüleim mindig elfogadták akit szerettem, sőt családtagként tekintettek rá és mikor a legutóbbi kapcsolatomnak vége lett őket is megviselte, mert nagyon megszerették a lányt.

    Egyébként biztos vagyok benne, hogy ez is hihetetlen rossz lehet. Képes a legjobban működő kapcsolatokat is szétbombázni egy ilyen negatív szülői hozzáállás és igazán nem is könnyű rá megoldást találni. :( Talán a költözés, de az ismét egy másik történet és nehézség...

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz frame>24 #2205 üzenetére

    Ezek szerint a párod szülei miatt mentetek szét annó? Hát sajnálom, ez is egy olyan dolog, amin hiába szeretnél változtatni akár egyedül akár a pároddal szinte lehetetlen vagy csak nagy küzdelmek és áldozatok árán :(

    Az emlékekkel és az álmokkal én is küzdök még így egy év elteltével is. Ma is egy nagyon intenzív álomból ébredtem fel és nagyon rossz érzés volt rádöbbenni, hogy ez mind csak a fejemben zajlott le. Mennyi mennyi lány van és mégis milyen hihetetlen hogy egyes személyek mekkora hatást tudnak gyakorolni egy másik ember életére. Néha már ijesztő...

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Bubu79 #2239 üzenetére

    "Talán nem tévedek, ha arra tippelek, hogy még soha nem voltál olyan helyzetben, hogy valaki mellett kitartottál, átsegítetted élete egy nehéz szakaszán ( mert szertted, nem kicsit ) , majd amikor a dolgok egyenesbe jöttek, minden szép lett és jó, addigra kiderült, hogy az illetőnek már nem kellesz..."

    Hehh...na ezzel kapcsolatban is vannak szép emlékeim :/ A saját időmet, pénzemet, sőt majdnem az egész életemet áldoztam be annó, hogy segíthessek neki és érezze azt, hogy mellette állok bármi is történjék, aztán annyira ügyesen játszottam a terapeuta szerepét, hogy a hölgyemény meggyógyult, sőt mitöbb annyira szárnyra kapott, hogy megköszönte a segítségem és lelépett egy másik fickóval. Life is good...LG.

    Pala: Természetes, hogy sokféle nézőpont van a te esetedre is, most szinte megoszlanak a vélemények, a társaság egyik fele (aki már járt hasonló esetben és megégette magát) azt tanácsolja, hogy menj, amíg még sérülés mentesen tudsz kikerülni a kapcsolatból, a másik tábor viszont inkább azt mondja tarts ki és légy mellette, mert talán nem minden nő "hálálja" meg úgy a törődést, hogy a végén majd elhagy. Ezért is nehéz ilyenkor megtalálni a megfelelő döntést, hiszen amennyi ember annyi élettapasztalat és tanács. Ki így ki úgy tudott túllépni hasonló eseteken. De azt, hogy mi a helyes itt csak te tudod igazán helyesen megítélni.

    Azt mondják nincs rossz döntés, mert még az eredménytelen vagy kudarcba fulladt döntésekből is tanulunk valamit, amiktől később többek és jobbak leszünk ;)

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Kokkantas #2456 üzenetére

    Ezt teszi a nőhiány...nem csak a gyakorlatot, de lassan már a fogalmakat is elfelejted ;]

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz ladybug #2924 üzenetére

    De szép is lenne, ha a fiatal lányok/nők nagy része is így látná :)

    Egyébként én is ilyen vagyok, szeretek gyöngéd lenni azzal akit szeretek és szeretem, ha valaki gyöngéd velem. De valami csak hibádzik itt, mert egy idő után ez is unalmassá válik a szemükben. Sőt...egyre inkább az a tapasztalatom, hogyha meg akarok szerezni valakit hamarabb sikerülne ha bunkó és "közönséges" vagyok, mintha odafigyelő és gyengéd. De szerepet játszani nem szeretek, úgyhogy megint ott vagyok ahol elindultam: Sehol :) A nőket (nagy részüket) pedig lehetetlen megérteni azon egyszerű okból kifolyólag, hogy legtöbbször ők sem értik magukat. ;)

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Tim82 #3812 üzenetére

    Ha nem tudnám, hogy nem én írtam azt hinném én voltam. :)

    És úgy látom nem csak jómagam gondolkodom így, ami egyrészről megnyugtat másrészt viszont ijesztő is...

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Tegnap néztem meg "Az ellenkező nem" (Perfect Opposites) - [imdb] című filmet.

    Nagyon jól eltalálták benne, hogy egy párkapcsolat milyen szakaszokból épül fel és milyen hibákat követünk el újra meg újra. Aki volt már szerelmes az nézze meg és figyelje meg kívülről önmagát. Miközben néztem sorra kattant be, hogy hoppá, ez szinte szóról szóra így volt velünk is. Aki meg még nem volt szerelmes az azért nézze meg, hogy majd tudja mik várnak rá :D

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Tim82 #5351 üzenetére

    Akkor én meg nyitok egy olyat, hogy "kocka vagyok, nincs nőm, az utolsó csajom méretei is csupán 1024x768, vágyom egy kevésbé pixeles IRL barátnőre, aki tud segítsen :K " :DDD

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz SZATA #5358 üzenetére

    Senki sem úgy született, hogy egyből tud minden praktikát és minden nőt képes levenni a lábáról. Nekem is legalább ilyen nehezen megy mint ahogy te írtad, de hiszem, hogy kitartással, próbálkozással és türelemmel valamennyire kitapasztalható és elsajátítható. Exem is csak látott bennem valamit ha képes volt mellettem megmaradni 2 évig. Szóval nincs veszve semmi, csak nyitott szemmel kell járni és ha adódik egy lehetőség meg kell ragadni.

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz bergusz #5366 üzenetére

    :DDD

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    A női egyedek bonyolult, rejtélyes egyedei között azt hiszem sikerült találnom egy újabb példányt, ami még kiismerhetetlenebb számomra :DDD Eddig legalább voltak valamiféle alap viselkedési sémáim, amik az esetek nagy többségében sikeresek voltak, de most elég tanácstalan vagyok és tudom, hogy nekem kéne tenni valamit, de fogalmam sincs a helyzetemben mit lehetne...

    Ha nem lennék fáradt és nem lenne késő most tanácsot kérnék, de úgy tűnik reggelre marad a történet kifejtése. :)

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Tim82 #5975 üzenetére

    Nem is igaz, mert MOST van reggel ;] Hosszú volt az éjszaka, kicsit kitoltam a szundi fázist :D

    Csak hogy a topik se pangjon és az én lelki békém is megnyugvásra találjon ezért akkor leírom ami nyomja a lelkemet. Az utóbbi időben tipikusan azt a korszakomat éltem amikor be akartam bizonyítani magamnak és másoknak is, hogy jó most nekem egyedül, nem kell senki, meg amúgyis minek nekem feleslegesen idegeskedni mikor egyedül is van elég bajom :D Azért persze nem lettem (még) teljesen antiszociális és akár IRL akár online szívesen beszélgettem bárkivel. A PH-n kívül van még a neten (hallom a háttérben a fujjogást és a tömeg felhördülését: "net, húúúú, mitakarezmá, egy kocka megint, IRL nem is látott még csajt ;] ) pár hely ahova rendszeresen járok és hát egyszer csak elkezdtem felfigyelni egy leányzóra (és ami a legfurcsább) úgy éreztem, hogy ő is rám. Persze először nem is törődtem a dologgal, még mindig az a jól ismert "nemkellsenkinemnemésnem" érzés volt bennem. Aztán mégis elkezdtem figyelgetni a válaszait és egyszer úgy hozta a helyzet, hogy valamiért írt nekem, amiből pedig elindult a mindennapos beszélgetések hada. Kezdtem kétségbe esni, mert eléggé megkedveltem a leányzót... Majd jött a nagy "áttörés" az MSN, ott a finom kis puhatolózások, kérdezgetések, a képcsere, a lelki dolgok. Kiderült, hogy ő is épp úgy érzi mint én és mindketten kicsit félünk nyitni a világ felé az elmúlt negatív tapasztalatokból adódóan. Aztán sajnos kórházba került, ugyanis műteni kellett a lábát. (Versenytáncos és nem bírta a térde.) Én persze kitartóan támogattam és még előtte meg is beszéltük, hogy amint jobban lesz majd találkozunk. Szerveztem is neki egy kis meglepetést: Megtudtam melyik kórházban fekszik és egy általam szervezett futárszolgálattal vitettem be neki virágot meg egy kis meglepetést, amiről tudhatta, hogy számíthat rám. Rögtön utána kaptam az sms-t hogy ennyire még sose volt boldog és hogy megsirattam úgy örült neki :) Az én szivem is kivirult, hogy örömet okozhattam és ha nem is sokkal, de könnyebbé tehettem azt a nehéz időszakot...
    Aztán innentől snitt, vágás, új képocka, love story vége én pedig meghülyültem :DDD Hazaért a kórházból, pihent, gyógyulgatott, még mindig beszélgettünk, de én kezdtem úgy érezni, hogy a nyakára telepszek és mindig zargatom. Ezért elhatároztam, hogy nem írok neki egy darabig, hogy ne higyje azt, hogy ennyire rámenős vagyok. A munkába feledkeztem úgyhogy végülis sikerült a dolog és volt hogy napok teltek el mire beszéltünk. Egyik rosszabb időszakomban pedig este hagytam neki üzenetet, hogy én csak egy idegen vagyok neki és nem akarom mindig zargatni, úgyis ott vannak a barátai, nem kellek én is kolocnak úgyhogy ezért is nem írok sűrűn. Na ez volt az amit nagyon elcsesztem, ugyanis másnap válaszolt, hogyha én azt gondolom, hogy neki egy senki vagyok és nem keresem akkor hagyjuk is az egészet. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy szinte mindig amikor írtam neki megkérdeztem zavarom-e és erre mindig azt felelte, hogy én soha. (Úgy néz ki nehezen tudom elhinni, hogy valaki érdekesnek talál és lát bennem valamit.) Most pedig az a helyzet, hogy nem tudom mit tegyek vagy mondjak neki. Ha írok szavakban válaszol, ha nem írok mostmár ő se ír. Ha megkérdezem mi baj azt mondja hagyjuk... Csak az a baj, hogy nagyon hiányoznak a mély beszélgetések és most fogalmam sincs mi van :U Azt eddig is tudtam hogyha elkap a negatív hangulat extra hülyeségeket tudok képzelni és írni, de ez ismét megerősített ebben. Úgyhogy ezt elszúrtam... :(

    Sorry a terjedelemért, ha elkezdek írni nehezen hagyom abba :)

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Bibby #5980 üzenetére

    Igazából az a helyzet, hogy nem akartam addig személyesen találkozni vele míg fel nem épül, ugyanis elég komoly műtéte volt, az első hetekben fel sem kelhetett otthon sem, később pedig csak mankóval tudott játni akkor is csak benn. Magamról tudom, hogy az ember ilyen helyzetekben eléggé esetlennek és gyengének érzi magát, ez pedig nem a legjobb alkalom arra, hogy meghitt és önfeledt legyen a hangulat. Szóval ezért lett elnapolva a dolog.

    MOD: Pinya007: Én is ettől tartok. Ha jól emlékszem mondta is, hogy mindig cserbenhagyják akikben épp elkezd bízni és szerintem azt hiszi ez az én esetemben is így van. Mondjuk érthető, hisz ha csak a jeleket nézzük tényleg ez jöhet le neki, pedig pont hogy nem ezt akartam elérni, de néha bonyolultabb megérteni magamat, mint a nőket :)

    [ Szerkesztve ]

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    És igazatok van :W Annyira nem tudom átlátni a dolgokat néha ha saját magamról van szó. Pedig rágódtam mindenen nem keveset. Most pedig írtok, én elolvasom és megcsendül bennem az igazság harangja és belátom, hogy kár volt visszavonulót fújni, mert pont hogy szüksége lett volna rám. Próbálom menteni a dolgokat, majd meglátjuk mire lesz elég.

    Fene abba a nagy bizalmatlanságomba. Már kezdtem azt hinni, hogy nem lesz senki aki meg tud fogni, erre mikor találok én üldözöm el. :U

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Köszi skacok, őszinteség rulz :D

    The sun is shining again... :P

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz I_Am #6220 üzenetére

    :DDD

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Nők...nővérem hazajött, egyből leül a gép elé, lementem enni, mire visszajövök a tavalyi meg az azelőtti nyaralás képeit nézegeti, persze pont az a kép van a monitoron, amelyiken ő is meg én is boldogan öleljük az exeket és vigyorgunk a kamerába. Nem tudom neki miért esik jól ezeket nézegetni, de én megint olyan szarul lettem tőle, hogy el se hiszem... 2006 október 13-án szakítottunk (péntek 13). Bakker mennyi ideje már, nekem meg még mindig elég egy kép is, hogy minden eszembe jusson. Két napja megint csak ő van a fejemben. Nem jó ez sehogyse :(

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Tim82 #7242 üzenetére

    Őszintén szólva nem tudom... Ő egy olyan személyiség, aki nehezen nyílik meg mások előtt és nem tudom hogyan férkőzhetnék hozzá közelebb. Ő maga mondta, hogyha valakit kezd megkedvelni, akkor valami oknál fogva előbb utóbb elkezd távolságot tartani tőle, mert fél egy újabb csalódástól. Ahhoz képest, hogy gyönyörű semmi önbizalma nincs, úgy érzi, hogy senkinek nem fontos és hiába próbálom meggyőzni az ellenkezőjéről úgy érzem hasztalan... Társasági élete sem sok van, szinte már kevesebb mint nekem (ami pedig tényleg kevés :D ) Rosszul esik ezt látni, mert tényleg egy tiszta és értékes személyiség. Az is lehet, hogy már rég csak a "just friend" kategóriában vagyok, mert nem egyszer mondta már mikor írt nekem, hogy "kíváncsi vagyok mi van egy nagyon jó barátommal." Nem tudom...

    Az biztos, hogy ő volt az első, akivel tényleg igazán tudtam beszélgetni exem óta és ez nekem nagyon fontos, éreztem, hogy nem csak hallgat, hanem meg is ért és tudja mire gondolok. Sajnos exem nagyon magasra tette a lécet, nem volt tökéletes korántsem, de benne akkoriban valahogy mindent megtaláltam, amit sem előtte sem utána senkiben.

    I_Am: :R

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Kokkantas #7310 üzenetére

    Ez már a pihentség magas foka :DDD

    Inkább csajozz Koki és számolj be róla, úgy se nagyon pörög a totyik mostanában :P

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Cs.Orsolya #7314 üzenetére

    "Talán az a legjobb szó erre, hogy a régi önmagam még mindig szerelmes, de akivé váltam, már csak szeretetet érez a volt önmagam felé is, és a szerelmeim felé is."

    Ejj de szépen megfogalmaztad azt, amit nekem sokszor oldalakban sem sikerül... Pontosan ezek a gondolatok és érzések kavarognak bennem is így lassan 1 és fél év egyedüllét után is... Brr, ez így leírva milyen soknak tűnik, pedig visszanézve nem tűnik annak. Lehet, hogy kezdem megszokni a magányt :U

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Kezicsókolom van valakinek itten nőügye? :D ;]

    Én mesélhetnék, de ugyanaz lenne a vége mint mindig: Nem értem a nőket :))

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz zso73 #7607 üzenetére

    Épp most kezdem majd el a könyvet, előtte pedig Müller Péter Szeretet és Örömkönyvét olvastam el, mindenkinek ajánlom, aki még nem tette volna meg, sok mindent segít másképp/könnyebben látni/megérteni az érzelmek és a szerelem terén is. :K

    A történetem meg még mindig ahhoz a lányhoz kapcsolódik, akiről közben írogattam a topikban. Nos a lényeg annyi, hogy eljött a jó idő, sokat voltam a szabadban, vezettem, utaztam, sokat olvastam, beszélgettem tapasztalt és intelligens emberekkel, feltöltődtem energiával, úgy éreztem, hogy "the world is mine", szóval konklúzióként arra jutottam, hogy nem adom fel, mert ez a lány nagyon piszkálja a fantáziámat, és mivel többször megfordult a fejemben, hogy mi lenne, ha..., ezért erőt vettem magamon és elkezdtem ismét közeledni feléje. Úgy éreztem jól is alakulnak a dolgok, aztán egyszercsak jött a nagy szomorúság a részéről, én meg vigasztaltam, ahogyan azt kell. Az egyik jó barátja börtönbe került, ő pedig aggódik érte, mert régi ismerősök és ez meg az meg amaz :) Jó hallgatóság vagyok, ha nem magamról van szó tanácsokat is tudok adni, hát sikerült is jobb kedvre derítenem. Minden nap beszéltünk mostmár, én meg kezdtem végre egyre biztosabb lenni magamban és nem csak az exemhez hasonlítgatni folyton. Már majdnem megfordultak a fejemben olyan dolgok is, amik már rég nem, de szerencsére megakadályozta ezt a hölgyemény hirtelen és a lehető legirracionálisabb vallomása felém, mivel ugye "bennem megbízik." :D Kiderült, hogy ez a srác, aki előzetesben van szerelmes belé régóta és a lánynak sem közömbös és meghalna, ha lecsuknák 3-5 évre (mert ennyire számíthat.) Hát ezen a ponton az agyam resetelt egyet egy gyors kékhalál után és miután felfogtam a dolgot kezdtem elgondolkozni azon, hogy miért mindig akkor jön a krach, mikor végre már kezdek biztos lenni abban, amit akarok és amit tennem kell? A lány az a tipikus romantikus lelkű, szelíd, kedves, aranyos, inkább otthonülős, de mégis nyitott és gyermekien naív típus, meg sem fordult a fejemben, hogy így érezhet azután a srác után. (Akit nem ítélhetek el, mert nem tudom miért van ott, de ha ott van az már jelent valamit :U ) Én meg itt szépen kedvesen "udvarolgatok" oldschool módon, de hiába... Úgyhogy megint ott vagyok ahol elindultam: A semmi közepén egyedül... De legalább az idő jó és ez most nem engedi, hogy beforduljak, hanem megyek ki és vezetek lehajtott ablakokkal amíg ki nem fáradok :D

    Ja és: Nem értem a nőket :))

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Tim82 #7611 üzenetére

    Amilyen hülyén hangzik annyira igaz (sajnos). Nekem még mindig furcsa ez a fordított racionalitás. Ha rossz vagyok, akkor az a baj, ha jó, akkor meg az, hogy nem vagyok elég rossz :D Egyedül csak azt sajnálom, hogy már épp kezdtem kibújni a csigaházamból és kezdtem azt hinni, hogy na végre tényleg van valaki, akiért megéri (az utóbbi 1 és fél évben nem volt ilyen :U ) erre snitt és már megint csattan az ajtó és ugyanott vagyok. Nem erőltetem, egyszer majd csak kifogok valakit, akivel nincs (annyi) baj és pont úgy vagyok jó neki, ahogy vagyok. :)

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz fokukac #7623 üzenetére

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Pala #7628 üzenetére

    Szeretném én előbb-utóbb, lehetne is, azzal nincs akkora baj, a gond ott van, hogy "úgy" nem kellek, csak mint barát :)

    Mesélj, mik azok a tapasztalatok? Van valami új kiszemelt?

    fokukac: Tudom, hogy tiéd a mondat szerzői joga, követem a topikot mindig, csak kíváncsi voltam mi lesz, ha jogdíj fizetése nélkül elcsenem a szlogent :))

    [ Szerkesztve ]

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz orbano #7632 üzenetére

    #7610-ben leírtam a lényeget, hogy mit rontottam el nem tudom, talán az elején nem voltam elég határozott, mivel még én sem tudtam mit akarok és hogy mi lenne a legjobb nekem. Aztán meg mire sikerült lerendezni magamban a dolgokat már lehet, hogy késő volt. Bár fene se tudja, ha a srác felé mindig így érzett, akkor igazán megmondhatta volna már, úgyis sejtette, hogy nem csak unalmamban foglalkozom ennyit vele. :U Az is igaz, hogy ő nem mondta ki szó szerint, hogy LCSB, de ha már ilyeneket mond el nekem, hogy ő is többet érez a másik srác iránt, akkor én egyértelműnek veszem, hogy engem nem pasiszámba vesz, hanem inkább olyan csevegős jófej "dejóhogymindigittvagyésmeghallgatsz" barát barátnőnek :DDD

    Azért sajnálom a dolgot...

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Pala #7635 üzenetére

    A külső egyre inkább nem minden mostanában :U Ez a helyzet meg szerintem elég elkeserítő. Jó érzelem szegény lehet az a lány, aki így reagál egy kedves gesztusra. (Most tekintsünk el attól, hogy van, aki nem szereti, ha virágot adnak neki, ettől függetlenül imho nem ez a helyes reakció egy ilyen helyzetben.) Az ilyen esetek sorozata után kezd az ember szép lassan befelé fordulni és előbb utóbb eljut arra a szintre, hogy már meg se próbálja, mert eddig is csak rossz tapasztalatai voltak... :(

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Pala #7637 üzenetére

    Én márpedig meg fogok maradni ennél a "divatjamúlt" formánál. Azért az alapvető szokásainkat és rítusokat nem kéne ennyire elfelejteni és ledegradálni. Vannak dolgok, amik úgy jók, ahogy vannak és szerintem a hagyományos udvarlás ilyen. Lehet más módon is próbálkozni persze, de számomra ez a legszebb és a legigazibb. Ebben még van érzelem és vágyakozás. Mind ez persze csak a saját véleményem, biztos van, aki már másképp látja ezt az egészet.

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Az én szerelmeim meg mindig ritkább és egzotikusabb nevű lányok voltak. Ez jelent valamit? :D

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Pala #7674 üzenetére

    Hát ha az Alföld mediterrán, akkor valóban :DDD

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Pala #7676 üzenetére

    Na nézzük... A nagy szerelmem Teodóra volt. Aztán volt egy Alexandra, később egy Méry, róla írtam is ide azt hiszem annó :D A mostani lány, akiről nemrég írtam Szilvi, lehet, hogy az a gond, hogy nem elég egzotikus a neve :))

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Kokkantas #7915 üzenetére

    Csak nem...? Randid lesz? ;]

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Kokkantas #7917 üzenetére

    Követem a topikot, csak azt hittem már meg is van a kiszemelt és ne adj Isten már el is hívtad :P

    Egyébként pedig szerintem ne fogadásból randizz, hanem azért mert te is akarod és igényled a társas kapcsolatot egy ellenkező nemű egyeddel. De ha a fogadástól bátrabb, határozottabb és cselekvő képesebb vagy, akkor üsse kő :D A randira meg szerintem nincsenek szabályok, ahogy proof88 is írta a lány is segít általában, ha elakadsz. Mit nem szabad? Ne beszélj a WoW-ról se az új Nvidia videókaridról ja meg az exedet se dícsérd ;]

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Hurrá. Két napnyi keserű szenvedés és nyavalygás után sikerült megszülnöm így hajnali fél 5 tájékában egy kb. 5 soros e-mailt. Nem akartam. De az meg tirpákság lett volna. Így hát összeszedtem azt a néhány kósza gondolatom és válaszoltam AZ exemnek.
    Az én életemben a nők mindig is értettek hozzá, hogy akkor tűnjenek fel, amikor már épp kezdeném önfeledten egyedül is jól érezni magam, s ilyenkor így újbóli előtűnésükkel ismét eszembe juttatva a tényt, hogy az ember biza társas lény és akárhogy nézem magam én már jó ideje társtalan vagyok. :) Lényeg a lényeg, hogy neki is így egy év szótlanság és egymásról nem tudás után kell érdeklődnie a zenei pályámról és egyéb olyan érdektelen dolgokról, amiket miután elolvastam elkapott a röhögés. Esküszöm egyszer meg fogom fejteni a női agy működését, milliomos leszek, bestseller könyveket írok majd és akkor majd azt kapok meg, akit csak akarok ;]

    Na jól esett ezt ide beböffenteni alvás előtt, remélem elfelejt válaszolni, mint ahogy annó engem is elfelejtett könnyedén. Hála az égnek már nem visel meg annyira, bár fura mód még mindig kattan egyet a ketyegőm mikor meglátom a mail feladó nevét és címét...

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Úgy tűnik holnap este színházba megyek Kecskemétre egy (vagy több) lánnyal, ez érdekes lesz, tekintve hogy a dolog hirtelen jött (elhívott az a lány, akitől régebben akartam volna valamit, aztán nem jött össze) és fogalmam sincs most most mi van :B Ráadásul valószínű ott lesznek a barátnői is, én meg egy szép lánytól is zavarba tudok jönni, nem hogy 4-5-től. Jajj mi lesz velem :DD

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Tim82 #9434 üzenetére

    Holnap mesélek ha hazaértem valamikor késő éjjel (vagy hajnalban, esetleg másnap reggel, de erre szerintem kevés az esély ;] )

    Az viszont tuti, hogy nem kicsit leszek gáz az elején, mindig ez van ha zavarban vagyok és most abban leszek, mert ez a lány...uhh, hát érthető okokból fogott meg annó. :) Mindenesetre nem remélek semmit, lehet, hogy csak merő baráti jószándékból hívott meg és ennyi. Majd kiderül :)

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz The DJ #9435 üzenetére

    Hehe...hát nem is én lennék, ha nem történne valami, ami már az elején felrúgja az eltervezett forgatókönyvet :DDD Fél 7-re kellett volna odaérnem a színház elé. Hát nekem sikerül 7:05-re megérkezni. Végül is nem az én hibám, hanem történt közben pár váratlan dolog, amit nem tudtam elkerülni sajnos, lényeg a lényeg, hogy elkéstem (pedig nyomtam neki rendesen 120-al az esőben :U ) és utána hiába próbáltam az ajtót védő két idős nénikét meggyőzni, há' csak nem engedtek már be :) Így az előadás végéig kénytelen voltam kóborolni a városban...

    Fél órával a vége előtt odaálltam a színház elé a reflektorfénybe és vártam a kijövő tömeget :) Csak, hogy fokozódjon a bakik száma, az eső rákezdett még jobban szakadni, belőlem meg folyt a víz, mire elindultak kifelé az emberek és megláttam őket. Ázott verébként odaléptem hozzájuk. Meglepődött, hogy mégis eljöttem, de szemlátomást örült nekem, még el is pirult, hogy megvártam és miatta áztattam itt magam ennyi ideje (csak megérte ;] ) Bemutatott a barátnőinek (akik kiderült hogy már hallottak rólam :P ) utána pedig beszélgettünk egy 10-15 percet. Sajnos nem sokkal később menniük kellett, mert különjáratos busszal voltak és indult haza. No meg az eső is esett rendesen. Nem történt semmi olyan hű, de izgi dolog, de a szemem képtelen voltam levenni róla egész végig. Kívül-belül csodaszép. Ha fiatalabb lennék pár évvel most azt mondanám, hogy szerelmes vagyok :B De mai fejjel már nem merném kijelenteni ezt még ha lenne rá konkrét okom akkor sem.

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Kkocos #9478 üzenetére

    Azért nem egészen így van ez, jó pár részletet nem tudsz és 3 bejegyzésből nehéz helyesen megítélni a dolgokat.

    "Hát,... , ezek szerint el tudott kábitani eggyetlen egy telefonhivassal"
    Lassan 1 éve ismerem és rengeteget beszélgettünk már. Annó lehetett volna valami, de a balfaszságom és gyávaságom miatt elszúrtam, nem mertem lépni, így nem jött össze. Akkoriban még az exem után siránkoztam és észre sem vettem az előttem heverő lehetőségeket és azt, hogy milyen értékes is ő.

    "Vagyis magadnak nem vallod be, de mégis, vagy hogy is van ez?"
    Azt hiszem abban egyetértünk, hogy nálad jobban ismerem magamat :) Régen nagyon naív voltam, elég volt pár kedves szó vagy tett vagy akármi és képes voltam azonnal beleszeretni az illetőbe. Emiatt pedig nagyon sokszor akkorát koppantam mint a cserebogarak a szélvédőn, mikor 130-al mész az autópályán. Akkoriban ennyitől mint a tegnapi nap már képes lettem volna szerelembe esni, de mivel azóta már tapasztaltabb lettem így nem mondom ezt, főleg, hogy még igazából semmi komolyabb nem történt, ami okod adhatna rá. Erre utaltam az ominózus mondatommal, amit kiragadtál.

    Nem hiszem, hogy madzagot rángatna az orrom előtt, mert mindent önszántamból tettem meg, nem került semmi erőfeszítésembe, így is vezetek naponta legalább 200 kilómétert és örültem, hogy találkozhattam vele, még ha nem is tartott sokáig. Bűnbánat sem volt a dologban, mert ugyan lekéstem az előadást, de főleg miatta mentem le és szerintem természetes, hogy megvárom.

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz Kkocos #9481 üzenetére

    Az egész kicsit hülyén jött ki, mert ha időben odaérek, akkor alapból több időnk lett volna beszélgetni és az előadás végére lehet, hogy simán ott maradt volna még velem kicsit. De így nem volt sok időnk, az eső is esett és én is balfasz voltam, hogy nem ajánlottam fel, hogy hazaviszem :D Ennyiből még nem lehet igazán sok mindent leszűrni. A következő alkalomra majd igyekszem úgy összehozni a dolgokat, hogy ne legyen semmi, ami elronthatja a helyzetet. (Persze ha lesz következő alkalom. :D ) Az elejétől nem tudtam a külön buszos storyról, szóval nekem is új volt. Mennyit mentem ennyiért? 60 km oda-vissza. Ez az én átlagos napi utazásomnak kb. a negyede. Szóval ez a legkevesebb. És NEM estem bele :P De tudnék. Igen. De ahhoz még sok-sok mindennek kellene összejönni...

    [ Szerkesztve ]

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Ha már ennyire ül a topik, akkor majd feldobom én :) Az utóbbi néhány napban olyan dolgok történnek velem, hogy most már komolyan kezdem azt hinni, hogy álmodom.

    Megismertem egy lányt. De persze nem úgy, ahogy egy átlag embernek általában sikerül. Ismét csak nem IRL, hanem megint ez a fránya net. Az élet folyama ismétli önmagát, mivel a történet teljesen ugyanaz, mint ahogy az előző párom is megismertem. Jött, írt, válaszoltam. Éjféltől reggel 6-ig megállás nélkül beszélgettünk. Ez volt a kezdet... Valami olyan csodálatos és szeretni való lány, hogy még az én hét lakatra zárt, sebzett szívemet is felolvasztotta napok alatt. Hogy most mi van? Kb. úgy érzem magam, mint aki álmodik, olyanokat mond nekem, amiket még soha senki. Olyan érzéseket ébreszt bennem, amit talán még nem is éreztem. És kimondta azt, amit már nagyon rég nem mondott nekem senki: Hogy belém szeretett :B Nem tudok ellenkezni, egyszerűen magával ragadott. Álomszép kívül, belül. Érzi előre minden gondolatom, tudja minden rezdülésem. Mióta ismerem a napjaim az elejétől a végéig álmodozással telnek és úgy érzem magam mint egy 15 éves, aki életében először érzi ezt (talán így is van?) De persze túl szép is lenne a történet probléma nélkül. Sajnos messze lakik. Kb. 3 órára tőlem. És mintha megérezte volna, hogy erre gondolok tegnap azt mondta, hogy leadja a heti melóját, vonatra ül és eljön hozzám, mert nem elég neki az msn, mindenestül engem akar :Y Ez az egész olyan hihetetlen, hogy már nem is tudom mit gondoljak. Azt hiszem csak átadom magam a pillanatnak és kiélvezem minden egyes percét, mert most jó nagyon :B

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    válasz The DJ #9939 üzenetére

    Egy hónapja írtam ide utoljára (#9939. hsz) amiben kifejtettem, hogy úgy érzem szerelmes vagyok egy olyan lányba, akit neten ismertem meg és aki teljesen elvarázsolt pár nap alatt anélkül, hogy találkoztunk volna. Na hát a kis sztori folytatódik :)

    Most ment el tőlem. Csütörtök óta volt itt velem. Most úgy érzem mintha kiszakadt volna egy darab a szívemből annyira hiányzik. Mindenki hülyének nézett, hogy ilyenbe belemegyek, amiatt pedig főleg, hogy még nem is találkoztunk és már mindjárt az első alkalommal egyből három napra jön hozzám az ország másik feléből. De ő tudta mit érez és én is. Amint megláttam dobbant a szívem és tudtam, hogy itt nem lehet baj. Nem is lett. Életem eddigi talán legboldogabb napjai voltak, egy percre sem engedtem el magam mellől és még aludni is képtelen voltam, mert csak néztem és néztem mennyire gyönyörű. Nem tudtam levenni a szemem róla, nem bírtam betelni vele. Sosem tudnék. El is felejtettem már milyen jó érzés is az, mikor szerethetek valakit. Lassan 2 éve volt utoljára, hogy valakinek azt mondtam: Szeretlek. De most újra megtettem és nem bántam meg. Ráadásul végre én is érzem, hogy milyen az, amikor valaki tényleg szeret. Csodálatos érzés :) Mintha repülnék. Amikor felszállt a vonatra már éreztem, hogy nehéz lesz, amikor pedig eltűnt a távolban egyből belém nyilallt valami leírhatatlan üresség, mintha egy részem tűnt volna el. És persze tudom, hogy ez nem végleges búcsú mégis olyan könnyes lett a szemem, hogy hirtelen nem is tudtam mi történik :B

    Persze nem is én lennék, ha nem kezdenék el butaságokon gondolkozni. Amíg itt volt mellettem nem jutott idő arra, hogy agyaljak és gondolkozzam, de abban a pillanatban, ahogy elment és én hazaértem az üres lakásba egyből jöttek a félelmek, és mint ezer kis tű szurkálták az agyamat. Félek, hogy elveszítem. Ez a félelmem pedig abból fakad, hogy semmi önbizalmam nincs. Ha pedig magam sem szeretem, akkor nem várhatom el, hogy más majd kitart mellettem. Félek, hogy rájön én se vagyok tökéletes és hogy nekem is millió hibám van. Attól is félek, hogy talál majd ott közel valakit, aki nálam ezerszer jobb minden téren, és attól is félek, hogy ez a távolság, ami kettőnk közt van majd akadályt okoz neki. Bárcsak tudnám hogy lehetne ezt a sok hülyeséget kitörölni a fejemből. Miért kell nekem mindig agyalni és a lehető legrosszabb lehetőségeket keresni, amikor végre boldog vagyok? Talán már nem merem beleélni magam a boldogságba, mert félek, hogy hirtelen véget ér és megint fájni fog. Pedig milyen szép is most minden. Ha tehetném megállítottam volna az időt, amikor a karjaimban aludt el. Az a pár óra szebb volt mint a menyország. Minden csoda három napig tart? Most az egyszer remélem, hogy ez nem így lesz...

    Kicsit hosszú lett, igazából blogomba is mehetett volna, de üsse kő, most már itt marad :)

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

Aktív témák