Új hozzászólás Aktív témák

• #676 Gyantusz tag #65675776 #672

  Új Válasz 2008-07-18 21:43:20 #676

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Gyantusz

  tag

  válasz #65675776 #672 üzenetére

  Úgy látom, "jó" szokásod szerint megint túldimenzionálsz dolgokat.
  Nem írtam, hogy szerinted "nincs szükség önjáró csöves légvédelmi tüzérségre", hanem azt írtam, hogy minek eltékozolni azt a keveset is, amink volt, mikor egyébként sincsen más ilyen eszköz a bírtokunkban? Igen volt, azaz múltidő.
  Most érdeklődtem meg ezt a dolgot (informátorom tudod, kicsoda), és az illető azt mondta, hogy nincs egy kanyi darab Silkánk sem. Ő úgy emlékezik, hogy 1991-ben vontuk ki az akkor már MH hadrendjéből, 1996-ban már csak 4, azaz négyes darab alváz(!) volt meg belőlük. Se főfegyverzet (APZ-23) se semmi napjainkra. Egyetlen egy darab van kiállítva a Bolyai haditechnikai parkban, amit tavaly Te is láttál (szerintem van Kecelen is, de na bumm, legyen 2 db, fantasztikus mennyiség). Létszámukra nincs pontos információja, de azt biztosra vette (lévén "lánctalpas és gumikerekes harcjárművek" volt a kutatás-fejlesztési profilja 1986-tól nyá-ba vonulásáig, ill. teszi ezt napjainkban is egy Rt. kötelékében), hogy a MN idején egy dandárhoz 4 db önjáró jószág volt rendelve (azaz egy üteg). Ez egység-magasabbegység függvényében változott (mint a tüzérségnél általában), előfordult hogy hadosztály szinthez volt 4 db rendelve, de pl. a tatai 25. Hk. Ezrednél is (87-től dandár) 4 db volt. A többi - a magasabbegység által bírtokolt - szárazföldi területet a Sztrela-2-esek (9K32) védték. Ennélfogva összlétszámukat körülbelül 30 db-ra teszi, kivonva mint írtam 1991-ben lettek, 1996-ra már csak 4 db alváz volt belőlük.

  A lengyelek egyébként - érdekes módon... - láttak a típusban fantáziát, ZSZU-23-4MP jelzéssel kb. 70 db-ot felújítottak és alkalmazzák a Loara-kal együtt. Mint a képen is látható, az optikai irányzékokra "gyúrtak rá", kiegészítve még 2-2 db infrás, saját fejlesztésű közellégiharc-rakétával. Tették ezt azon jól felfogott érdekből, miszerint meglehetősen kiterjedt hadiiparral rendelkeznek, amit nem árt életben tartani (ld. különféle repülő eszközeiket). Egyébként is szárazföldi járműveink nagy többsége cseh-lengyel gyártású, a kapacitásuk megvan hozzá.
  A MH HTI is kidolgozott anno egy modernizációs programot az 1990-es évek közepén, mely tervezésében említett úriember önkezűleg is tevékenykedett - szerinte ezek nyílvánosak. A HTI célja Peru, Vietnam és a többi alkalmazó ország piacainak megnyerése. A jmű elektronikai tűzvezető rendszerei - köztük a lokátor - lettek modernizálva. A tervezet és a fejlesztés azóta is részleges, de folyamatos (értsd naprakész). Állítása szerint komoly harcértékű eszköz, amivel van értelme foglalkozni. Ezt mi sem bizonyítja az a tény, mikor is a 2003-as Iraqi Freedom hadműveletben, ill. az Enduring Freedom idején is a NATO hadvezetése nem engedte 3-4000 méter alá a repülőgépeket, óvva a csövesektől a légijárgányokat. Talán az afganisztánit is így kezdték 2001-ben. Megfelelő lövedék fejlesztése meg nem kunszt, vélhetően már régen készen vannak lengyel (és orosz/fehérorosz) részről is, lévén az oroszok is kiadtak párfajta módosítást (ld. en.wiki), viszont a ruszkik is a 30-asra fejlesztenek, lévén nem árt az egységesítés. Szóval nálunk már nincs belőle egy darab sem.

  A másik, hogy T-55 alvázunk szintén egyetlen egy darab sincs, nem hogy teljes hk. => Achzarit készítése belőlük így nem megoldható. Kiskanál lett belőlük, meg Suzuki lemez, meg radiátor (tudja a nehézség, hogy az ilyen acélpáncél anyagokat hova használták, használják fel a vasműben), de ez persze csak részemről feltételezés, mármint az újrafelhasználás. Az biztos, hogy nem acélpáncél lesz belőlük újra...
  T-72-ből kb. 100-120 db lehet még szerinte de ez szintén nem biztos adat (aktív állományban ugye 12-15 db körül a tataiaknál)
  Jelenleg a kivont kb. 500 db BMP-1-et vágják szét és mennek a "kukába", azaz a kohókba. A soron pedig a leállított T-72-esek következnek. Hogy mikortól, azt nem tudom, de akinek van feles pénze, lepje meg magát és családját egyel karácsonyra.

  Továbbá felhívta a figyelmemet, hogy olyan, hogy M-készlet ma már nem létezik, csak az álmunkban. Régen, a Magyar Néphadsereg (MN) idejében ez a "mozgósítási készlet" azt takarta, hogy az így tárolt eszközök rövid időn belül hadrafogható állományba voltak vonhatóak. Ma már csak egy ún. "Központi készlet" van (Kalocsán található, a Hunyadiak környéken), ami "gyakorlatilag nem jelent semmit". Azaz a jól bevált és régóta akalmazott ún. "tartós tárolási technológia" (aminek láttad példáit tavaly a Bolyai makettversenyen, hogy a 40 éves KrAZ és ZiL hogy nézett ki, kivakarva a "zsírból") ma már nem kerül alkalmazásra. Noha hivatalosan kiadott és érvényben levő eljárási mód lenne.
  Egyébként gépész főnökömet megkérdezve léteznek (azaz Mo-n is alkalmazzák) szintetikus kenőanyagok, amelyek időjárásállóak bizonyos fokig (az illóolajok elpárolgása, mint szavatossági időkorlát mindenképpen fennáll). A "tartós tárolási technológia" többek között azt takarja, hogy az alaposan megtisztított eszközt bezsírozzák, majd barna (zsír)papírba csomagolják, végül műanyag zacskóba teszik és leforrasztják, beládázzák. Ezt ha 20 év múlva kibontod, olyan mint mikor berakták a ládába. Értelemszerűen ilyet csak kézi eszközök esetén lehet alkalmazni. Harcjárművek esetén pedig zárt térben, szárított meleg levegős keringtetés van kiírva alkalmazásra a takarítás, festés és zsírzást követően... Erre értettem azt, hogy nem kér enni. Pl. Debrecenben és Szentesen is láttam fedett tárolókat, mikor 2001 kora nyarán laktanyafelméréseken vettünk részt.
  Mondjuk úgy hogy beolvasztunk minden eszközt, úgy nem is nehéz "egy fedél alá" hozni Kalocsán a - kis túlzással - tartaléknak nevezett készletet. Repülőtechnika tárolása pedig nem összekeverendő a szárazföldi eszközökkel. Előbbi jóval kényesebb és érzékenyebb.

  "Érdekességképpen" említhető a felmerülő különféle bűncselekmények jogi fogalma is (mondjuk különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés nevezetű ld. Tocsik, hozzátehetjük a "bűnszervezetben való részvétel" fogalmat is), hiszen mindezen eszközökért (amik már "átalakultak") a magyar állam anno fizetett, függetlenül attól, hogy milyen rendszer volt akkor az aktuális. Teljesen mindegy, hogy magyar forinttal, vagy konvertibilis rubellel, vagy terménnyel, ill. műszaki eszközökkel (pl. Ikarusok, Lehel hűtők stb.). Még ha barter volt is az ügylet, szüleink, nagyszüleink megdolgoztak azért az almért, szilváért, hűtőért, amin aztán harceszközöket kaptunk és most a "köz" nem kap belőle még átvitten sem semmit, hanem bevándolor egyesek zsebeibe...
  Egyedül csak azért lehet könnyelműen és jótékonyan herdálni a (köz)vagyont, mert nem ellenőrzi senki.
  Tegyem fel, érjen egy db BMP-1 50 ezer USD-t. 500 db ára 3,75 milliárd HUF 150 HUF/USD-s árfolyamon, amihez mondjuk tegyük hozzá a T-55-ösöket, lesz vagy 5-6 mrd. HUF. Hol van ehhez az értékhez a Kulcsár-, a Tocsik-ügy, a Zuschlag-botrány, vagy a többi? De tényleg. Van bevétele ebből az államnak?
  Költői kérdés...

  [ Szerkesztve ]

  Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)

Új hozzászólás Aktív témák