Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • szavapart

    csendes tag

    válasz Manópapa #1441 üzenetére

    És akkor ez megerősítené azt az infót, hogy a harmadik tornyot kivonuláskor bontották el, s nem a fémgyűjtő vállalkozó tette.

    Más:

    Miként kommunikált a mobil egység a fix toronnyal? Hogy állították be, hogy a visszaverődés pontos legyen? Egyáltalán honnan tudták a fix tornyok, hogy venniük kell?
    ( Ugye előtte más csatornán nem rádióztak? :N Mert annak sok értelme nem lenne.)
    A mobil egységek egy előre meghatározott, kimért területről adtak? Bár mondjuk Olaszországból elég nehéz lehetett kimérni a pontos helyet. Nem hiszem, hogy a NATO jó néven vette volna...

    Szavapart

    [ Szerkesztve ]

  • hadsz

    tag

    válasz Manópapa #1441 üzenetére

    Sajnos a harmadik toronyról a kialakítását tekintve idáig még semmit nem sikerült megtudnom.Mindenesetre most felvettük a kapcsolatot a közelben levő rádiósklub vezetőjével,remélem ők tudnak némi információval szolgálni,ami talán hasznos lehet.Mivel ők már az előző rendszerben is ott működtek,láthattak egyet s mást még a bázis aktív korából.
    Az biztos,hogy a lebontott torony is -a lábak elhelyezkedését nézve - ugyanolyan szerkezetű volt.De,hogy a plató kialakítása a forgathatóság szempontjából mennyiben tért el a másik kettőtől,azt sajnos még nem tudjuk.Nem tudom,hogy ki és mikor szerelte/vágta le,de a csonkokra nézve egyértelmű,hogy inkább beszélhetünk hevenyészett eltüntetéséről mintsem szakszerű leszerelésről.A tagok nem szétcsavarozva lettek,hanem levágva,ráadásul a megmaradt csonkok sem egyforma magasságúak.Ha valóban Ivánék művelték volna ezt,akkor nem értem,hogy a másik két tornyot miért hagyták a helyén.Ha az ok a harmadik torony platójának mobilitása,akkor azt miért nem hegesztették le,mint - a feltevés szerint -a másik két toronynál tették.
    Többek között ezért sem gondolom,hogy a megmaradt két torony felső része forgatható lett volna./A forgatás alatt én sem azt értem,hogy pörgött a plató mint a búgócsiga... :) /,ráadásul azoknál nem nagyon indokolta volna semmi a mozgathatóságot.Az antennák úgy voltak felszerelve,hogy azoknak volt bizonyos mértékű állítási lehetőségük,és ez bőven elég volt,hogy pontosan belőjék az irányt a fix telepítésű bázisok felé.Szerintem az összeszereléskor volt jelentűsége a gyűrűnek,amikor a platót ráemelték/összerakták,hogy nagyjából irányban legyenek.A finomítást már az említett módon megoldották.
    Nem csak a létra akadályozta a forgatást,de a nyílásnál a keresztmerevítők sem engedték volna ezt.
    Abban egyetértek,hogy a 3. torony felső kialakítása ha minimálisan is,de eltérhetett a másik kettőtől,különösen ha igaz,hogy azzal az esetleges frontközeli mobil torony volt a cél.

  • boeing707

    csendes tag

    válasz Manópapa #1441 üzenetére

    A leírtakkal teljesen egyezik az én elképzelésem is, kiegészítésként:
    A mostani 2 db torony antennáinak egy része fixen volt rögzítve az 501 irányába. A két különálló adó miatt. A harmadik adó antennáinak nem kellett nagy szögtartományban mozogni (l. búgócsiga) mert az adásirány eléggé egyértelmű volt. Viszont az állomás ugyanakkor vett is jeleket, s mint már írtam, a troposzféra követi a Föld görbületét, s még állandóan hullámzik is. Így a vétel volt a macerássabb egy nem állandó helyzetű mobil adóról.
    A mobil adó és az 504 távolsága határozta meg a vevő antenna Y tengelyének helyzetét. A troposzféra visszaverődés erősen függ a ráviteli szög nagyságától, de csak egy kis szögtartomány biztosítja a megfelelő erősségű visszavert jelet. (l. vízen kacsázó kő).
    Így a távolság függvényében három eset fordulhatott elő:
    -optimális távolság a két állomás között (ami a fix állomások között állandó volt), ekkor a vevő antenna Y tengelye függőleges helyzetű volt, vagyis a a visszavert jel és az antenna tengelye egybe esett,
    -ha a távolság a két állomás között ennél kisebb volt, akkor a vevő antenna tengelyét úgy kellett függőleges síkban mozgatni, hogy a vevő állomás "mögé" nézzen,
    -ha a távolság a két állomás között ennél nagyobb volt, akkor viszont a vevő antenna tengelyének a vevő állomás "elé" kellett nézni,
    A két utóbbi esetben a vett jel gyengébb , de használható volt.
    A vita most már számora világossá vált félreértésen alapul, ugyanis az antennákat nem vízszintes síkban (irányszög) hanem függőleges síkban kellett nagyobb szögtartományban mozgatni.
    Manópapa okfejtése teljesen helytálló a felső gyűrű szerepét illetően, az 501-es felé csak az oroszoknál alkalmazott építési AS illesztés pontatlanságát kellett egyszer korrigálni. Esetleg a hullámzás hatását is kompenzálni kellett. Utána akár le is lehetett hegeszteni. A függőleges mozgatás műszakilag könnyebben megoldható. Igaz ennek maradványai már nincsenek meg, vagy eddig ilyeneket nem is kerestünk.
    De az is lehet, hogy a IGAZSÁG a Z tengely körül van valahol.
    A képen látható csőböl kialakított körgyűrű elkészítése nem kis feladat, s biztosan valamilyen okból kifolyólag így kellett megoldani. Ha nem volt különösebb oka, akkor viszont elképzelhető, hogy valamilyen szabvány építő kocka elemekből készítették el a tornyokat, s most is érdekesen néznek ránk, hogy ilyen természetes dolognak keressük lázasan a miértjét. Lásd: Császár-i Gránitok sehova sem vezető, nyitható szerkezetű, szabvány hátsó záró ajtóit. Mert van olyan Gránit is, amelyiken mindkét vég ajtaját nyitni zárni lehet, a Gránit átjárható.!!!!

  • tazman75

    csendes tag

    válasz Manópapa #1441 üzenetére

    Én mint lakaetos, annyit mondhatok a felvetésedre, nem lenne nagy élmény abban a magasságban dolgozni.
    Viszont egy ilyen lehegesztett dolog, újra mozgathatóvá tétele, sokkal rövidebb idő alatt megoldható, mint azt a laikusok hinnék.
    Természetesen nem olyan egyszerű, de aki tudja, mit és hogyan kell vágni, annak nem okoz gondot, hogy szinte sérülésmentesen (Itt az anyagokra gondoltam!) szét tudja vágni.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák