Új hozzászólás Aktív témák

• #6534 plömplöm őstag And #6533

  Új Válasz 2009-02-09 20:21:08 #6534

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  plömplöm

  őstag

  válasz And #6533 üzenetére

  jobbnapot

  nem kimondottan hobbi ez az elektronika, de hátha valaki tudja hol kell keresni egy alkatrész kilétét, amire az van ráírva hogy 9915H, alatta egy számomra ismeretlen logo, ezalatt pedig az hogy 330496. egy asus p4s8x-x lapon a q908 rajtszámú versenyző. az elhelyezkedéséből úgy sejtem, hogy talán a memória táprészben egy fet lehet ez, de nem ártana valami biztosabb info

  próbáltam guglizni, de nem leltem eredményre

  előre is köszönöm

  All systems gone! Prepare for downcount! 5....4....3....1! Off blast!

• #6539 Batman2 őstag And #6533

  Új Válasz 2009-02-10 12:50:34 #6539

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Batman2

  őstag

  válasz And #6533 üzenetére

  Szevasz !

  Köszi szépen a körültekintő válaszod !

  Szóval akkor csak jól tudtam, hogyan kell értelmezni ezeket a paramétereket !
  Pl. itt az IRFZ44N (International rectifier adatlap szerint)

  Vdss = 55V, Id = 49A, Pd = 94W, Rds (on) = 17,5mOhm

  Nyilván, ha összeszorzom az 55V-ot és a 49A-t, abból 2695W jön eredményül, ami irreális, ez egyértelmű !

  Tehát vagy 94W / 49A ~ 1,92V-os feszültség mellett használhatjuk ki a 49A terhelhetőségét, vagy pedig 94W / 55V = 1,7A áram mellett alkamazhatjuk a maximum 55V-os feszültséget, illetve ezek köztes kombinációit, amit egy görbével is lehet ábrázolni valóban, ahogy mondod, ez tiszta !

  Viszont, ha a azt számolom, hogy valójában mekkora energát kell hő formájában a tranyónak eldisszipálni (a környezetnek leadni) az pedig a tranyón eső feszültségből és a rajta átfolyó áramerőből számolható ki !

  Az alkalmazásomban 17A áram 11,7V-os feszültség mellett (amit mértem) 198,9W teljesítményt jelent, de ebből a teljesítményből a tranyó csak (17A tranyón átfolyó áram * 170mV tranyón mérhető feszültségesés) 2,89W erejéig részesedik, ami még igen messze van a 94W Pd-től, ha azt disszipációs (tahát hőkibocsájtási) teljesítménynek veszem !!!
  És már így is meghaladtam a Pd elvileges maximumát, mivel kettőt alkalmaztam párhuzamosan, ami csak 188W Pd-t jelent elvileg !
  És ezt még egylőre simán kibírták.

  No, szóval ez az ami nem teljesen világos számomra, elvégre azért használtam FET-eket mivel azon sokkal kisebb teljesítmény vész el, ezáltal sokkal kevesebb hőt is kell elvezetni, ez alapján azt várnám, hogy akkor sokkal nagyobb teljesítményre képesek a FET-ek mint a normál (Si-planár) tranyók !
  Ha ugyanezt egy normál tranyóvan akartam volna megcsinálni (pl. BD249), akkor ott kb 25,5W-nyi energiát kellene atranyónak hő formájában ledolgoznia (1,5V-os fesz eséssel számolva), ami amúgy olyan 100W körüli Pd-vel rendelkezik. !!!

  Az igaz, mondjuk ha arra gondolok, hogy a tranyóban legalábbis az S kivezetés egy vékony drótszállal van a szilicium felülethez kötve (a G is, de az ebből a szempontból nem érdekes), azt lehet, hamarabb terhelem túl, a túlzott teljesítményből eredő hővel, mint magát a FET szilicium lapkájában kialakuló, vezető csatornáját, mivel az a hűtőfelülethez van rögzítve a szilicim lapka által !

  No, megint jó eszmefuttatást végeztem.

  Üdv.:

  [ Szerkesztve ]

  Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Új hozzászólás Aktív témák