2. Fórumok
  3. Tudomány, oktatás
  4. Fizika topic
Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #1372 mis69 tag
    Új Válasz #1372
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    mis69

    tag

    Sziasztok,

    A Lorentz-erővel kapcsolatban lenne egy kérdésem. Mágneses mezőben elektromos töltésre erő hat. A jobb-balkéz szabály és az ábrák is merőleges állapotokat mutatnak. Csak akkor hat a töltésre erő ha merőlegesen mozog a töltés a mágneses mezőre? Ha párhuzamos a töltés mozgásának az iránya a mágneses mező irányára akkor nem hat. De ha nem merőleges a töltés mozgása hanem valamekkora szöget zár be a mezővel akkor is hat ez az erő? Vagy akkor mi történik? A töltés halad tovább az eredeti útvonalán? És a töltés elmozdulása mindig merőleges a mozgás irányára és a mező irányára is?

  • #1375 mis69 tag lev258 #1373
    Új Válasz #1375
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    mis69

    tag

    válasz lev258 #1373 üzenetére

    A vektorra bontás azt mutatja meg hogy a merőleges sebességhez képest mennyivel lesz kisebb a töltés sebessége, ami ugyan befolyásolja a Lorentz-erő nagyságát, de ha ennek az erőnek csak a merőlegesség a feltétele akkor lényegtelen. A kérdésem arra irányult hogy a valóságban kell-e a merőleges feltétel a a Lorentz-erőhöz vagy sem. https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-10-evfolyam/elektromagnesesseg/a-lorentz-ero-es-a-magneses-mezo-indukcio-vektora Például ebben a példában ha a mágnest nem merőlegesen helyezzük a Tv oldala mellé akkor is lesz-e függőleges eltolódás képben.

  • #1380 mis69 tag lev258 #1379
    Új Válasz #1380
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    mis69

    tag

    válasz lev258 #1379 üzenetére

    Köszi értelek hogy mit akarsz mondani és a számításokhoz a bontás jó is, de én a valóságban szeretném tudni hogy a szögben érkező töltés okoz-e erőhatást. Sajnos én már kidobtam a régi elektroncsöves Tv-m ezért nem tudom kipróbálni a mágnessel. És más ilyen eszközöm sincs. Ha esetleg még valakinek van leellenőrizné? Ha szemben állunk a Tv-vel és az oldalához teszünk egy mágnest mondjuk az Északi pólusát akkor a Déli pólust felénk vagy tőlünk elmozdítva elmozdul-e a kép függőlegesen. Ha a Déli pólust függőlegesen mozdítjuk akkor merőleges marad az elektron iránya a mágneses mező irányára tehát az a kísérlet szempontjából most nem jó.

  • #1382 mis69 tag
    Új Válasz #1382
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    mis69

    tag

    Sziasztok!

    A 4 erőhatásból az elektromágneses töltött részecskékre hat (elektron,proton). A töltött részecskéknek tömegük van, spontán nem lehet fénysebességük, csak nagy energia befektetéssel. Elektromágneses mezőt a töltött részecskék mozgása hozza létre, nem mozgó töltött részecske csak elektromos mezőt hoz létre. Ha gerjesztés után az elektron visszaugrik és fotont bocsájt ki, akkor ennek a semleges töltésű részecskének hogyan lehet elektromágneses mezeje? Hogyan közvetítheti az EM hullámot? Hogyan viselkedhetne elektromágneses hullámként? Hogy lehet az EM sugárzások elemi részecskéje? Nincs töltése. Wiki: "A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma. A modern fizika területén a foton az elektromágneses jelenségekért felelős elemi részecske. Az elektromágneses kölcsönhatás közvetítője és a fény és a többi elektromágneses hullám minden formájáért ez a részecske felelős." Az elektromágneses hullám fénysebességgel terjed nagy távolságra (akár keresztül a világegyetemen) és azonnal!!??? Más ehhez hasonló tulajdonsága a fotonnak, neutrínónak van. Azért írtam a nagy távolságot az előzőekben, mert pl. a müon is közel fénysebességgel mozog, pedig a tömege az elektronnál 200-szor nagyobb de rendkívül rövid a létezési ideje, ezért nincs ideje lelassulni a nagy energiájú kozmikus sugárzási keletkezése után, elbomlik. Nem lehet nem észrevenni a hasonlóságot, de akkor is marad a kérdésem, egy töltés nélküli részecske hogyan vehet részt az EM jelenségekben, hogyan közvetítheti az EM hullámot? Ha veszünk egy vezetőt egy áramkört, abban töltéssel rendelkező részecskék vannak (elektron,proton) és az elektron mozogni tud a feszültség hatására. Ha nincs feszültség az elektronok nem mozognak, akkor is lehet érzékelni elektromos mezőt akkor is van a töltött részecskék körül elektromos mező? Úgy gondolom igen, a protonokat és az elektronokat kötik össze elektromos erővonalak a mezőben. Azt nem tudom, hogy ezt kívülről lehet-e mérni, vagy az azonos de ellentétes töltések miatti semlegesség miatt nem. Ha áram alá helyezzük a vezetőt, az elektronok mozogni kezdenek és a mozgó töltés mágneses mezőt hoz létre, és így lesz egy EM mezőnk. Ebből a mezőből EM hullám is távozik, vagy ahhoz kell valami más is? A vezető körül csak egy egy elektromos és mágneses mező lesz (ami egy EM mező lesz) ami bizonyos távolságra hat (mint egy mágnes rúd körül) vagy távozik EM hullám is? Ha a hullámhossz az energiától függ (nagy energiájú kölcsönhatás pl. gamma sugarakat hoz létre, amit mi rövid hullámhosszú sugárzásként detektálunk) akkor egy rövidebb hullámhosszú (nagy energiájú) sugárzás fotonja hogyan maradhat nulla tömegű? És ha már van tömege hogyan mozoghatna spontán fénysebességgel? Vagy hova tűnik az energia és vele együtt a tömeg ha marad nulla tömegű?

  • #1384 mis69 tag Jester01 #1383
    Új Válasz #1384
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    mis69

    tag

    válasz Jester01 #1383 üzenetére

    Azt mondod hogy egyenletes töltés áramlástól nem lesz EM hullám. Elméletileg ha egy nagyon hosszú egyenes vezetőben folyik áram akkor hogyan néz ki körülötte az elektromágneses mező? Elvileg a töltött részecske mozgásának az irányára merőleges mind az elektromos mind a mágneses tér (Lozentz-erő?)? Tehát Olyan mint az EM hullám csak nem fénysebességgel halad? Egyenes vezetőben a mágneses mező erővonalai koncentrikus körök a vezető körül. Ha a jobbkezünk hüvelykujja a technikai áramirány felé mutat, a vezetéket körülölelő többi ujj mutatja a mágneses mező irányát. Az elektromos mező hogyan néz ki? Ha bárki más is tudja megköszönném.

  • #1426 mis69 tag
    Új Válasz #1426
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    mis69

    tag

    Sziasztok

    10 000 km/s sebességgel haladó űrhajóból elindítunk egy fénysugarat. A fény sebessége nem 310 000 km/s lesz hanem 300 000 km/s. A hajóban lévő megfigyelő is 300 000 km/s-nak méri a fénysugár sebességét (nem tudom hogyan méri meg). A hajóban utazót úgy is lehet venni mintha állna, ha egyenletes halad a hajó és a benne utazó nem tudja hogy halad akkor azt is gondolhatja hogy áll a hajó és a hajóból kilőtt fény sebességét c-nek méri (c is). A hajót és a hajóból elindított fényt egy külső megfigyelő oldalról szintén úgy látja hogy a fény c-vel halad. Egy megfigyelő a hajóval szemben állva kékeltolódást fog tapasztalni a sűrűsödő hullámhossz miatt és szintén c-t fog mérni. Egy 100 km/h-val haladó autóból hangot bocsátunk ki. Az a hang a közeg miatt (igen, fontos a közeg) nem haladhat hangsebesség+100km/h-val hanem hangsebességgel tud csak haladni, az autóban ülő megfigyelő a kibocsátott hangot hangsebességűnek fogja mérni (nem tudom hogyan méri meg). Az autóban ülő megfigyelő ha az autó egyenletes sebességgel halad és mondjuk nem lát ki ő is gondolhatja azt hogy áll és a kibocsátott hangot azért méri hangsebességnek (nemcsak ezért hanem a közeg miatt nem haladhat gyorsabban). A külső megfigyelők akár oldalról akár szemből szintén hangsebességet fognak mérni és hangtorzulást a szemben levő megfigyelő. A közeg miatt lesz hangtorzulás és állandó sebesség akárhonnan mérik a megfigyelők. Ha a fénysebességet különlegesnek vesszük akkor a hangsebességet is annak vehetnénk ugyan amiatt a megfigyelések miatt. Ha elméletileg egy űrhajót 299 995 km/s sebességre gyorsítunk és ebből a hajóból kilőjük az ember által leggyorsabban kilőtt lövedéket (NASA könnyűgáz-ágyú) ami 8 km/s akkor a lövedék 300 003 km/s-al fog haladni azaz átlépi a fénysebességet.

    Hol van/vannak ebben a hibák?

  • #1428 mis69 tag Jester01 #1427
    Új Válasz #1428
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    mis69

    tag

    válasz Jester01 #1427 üzenetére

    Ezt elmagyaráznád részletesebben? A konkrét példában mennyinek fogja mérni a hangsebességet az autóban ülő? És mennyi a hang sebessége valójában? Az hogy " a hang a közeghez képest mozog hangsebességgel": ez mit jelent? Mert nekem ez úgy hangzik mintha lenne egy közeg (a levegő) és attól függetlenül egy hullám és a hullámterjedést ehhez a független közeghez képest mérnéd. Miközben maga a közeg az ami a hullámterjedést "viszi", a közeg hullámzik. A hang sebessége mindig ugyanannyi akármilyen vonatkoztatási rendszerből nézzük mivel az adott közeg határozza meg hogy milyen sebességgel tudják átadni egymásnak a részecskék az impulzust. Ha 100 000 km/s-al halad az űrhajó és kibocsát egy fényimpulzust akkor a fény 300 000 km/s-al fogja elhagyni a hajót és haladni. Ezt a hajóból nem 200 000 km/s-nak fogják mérni?

  • #1432 mis69 tag Jester01 #1429
    Új Válasz #1432
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    mis69

    tag

    válasz Jester01 #1429 üzenetére

    A hajóból és autóból - mint vonatkoztatási rendszerből - való mérést javítanám. Se az autóból se a hajóból nem tudja mérni se a hang se a fény sebességét (ez csak elméleti mérés lehetne) és lényegtelen, hogy magához képest mit mér. Ugyanúgy mint ahogy egy megfigyelő ül egy 100 km/h-val haladó autóban és elmegy mellette egy 110 km/h-val haladó. A 100 km/h-val haladóban ülő 10 km/h-val haladónak érzékeli a másik autó sebességét, de természetesen a másik 110-el megy nem 10-el. Valamiért ilyen alacsony sebességnél nem kell hogy a 100-al haladó autóban a megfigyelő 110-nek lássa a mellette elhaladót. Az autóból kibocsátott hang - bármit mérhetne az autó megfigyelője - hangsebességgel halad. Az ő megfigyelése lényegtelen, mint a 100-al és 110-el haladó példánál. Ugyanígy a hajóból kibocsátott fény sebességének a mérése a hajóból lényegtelen. Persze az időtorzulás miatt ennél a sebességnél a hajó legénysége is c-nek látja, méri a fényt. Ha fénysebességgel halad a hajó és fényt bocsátunk ki belőle együtt fog haladni a hajó a fénnyel. A külső megfigyelők tudnak mérni és a "valódi" sebességet mérik a fénysebességet ami állandó. És a külső megfigyelőknek nem torzul az idejük.

    Az a kérdés, hogy miért "kell" látni a fénysebesség körül, hogy a fénynek fénysebességgel kell haladnia, miközben a 100-al haladó autóból nem kell azt látni hogy a 110-el mellette elhaladót 110-nek lássa. Ott megmaradhat, hogy csak a különbséget elég látnia, a 10 km/h-át, nem kell torzítani az időt. Miközben mind a fény mind pedig a 110-el haladó autó sebessége állandó marad. Kell valami mélyebb oknak lenni. Miért nem kell az összes megfigyelőnek ugyanazt a sebességet mérni alacsony sebességnél?

  • #1433 mis69 tag hiperFizikus #1430
    Új Válasz #1433
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    mis69

    tag

    válasz hiperFizikus #1430 üzenetére

    Én is azt írtam hogy nem 310 000 lesz hanem c azaz 300 000.

  • #1437 mis69 tag luciferc #1436
    Új Válasz #1437
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    mis69

    tag

    válasz luciferc #1436 üzenetére

    Aludtam rá és megpróbáltam értelmezni de nem minden sikerült :)
    Ha jól sejtem minden sebességnél van relativisztikus idő, tér és tömeg torzulás, csak alacsony sebességeknél olyan kicsi hogy érdemesebb a klasszikus fizika számításait alkalmazni. Egy 1 m/s-al gyalogló ember esetében 9,5 évig kellene gyalogolnia egyfolytában hogy a hozzá képest ugyancsak 9,5 évig álló emberhez képest 1 másodpercet nyerjen. Ezért vehetjük abszolútnak az időt mind az álló és mind a hozzá képest mozgó inerciarendszerekben alacsony sebességnél a klasszikus mechanikában. És ez az a határeset ahol a klasszikus mechanikát alkalmazhatjuk. Azt hogy a "a tér relatív (vonatkoztatási rendszer függő)" nem értem. Ezt el tudnád magyarázni? Lehet hogy értem amúgy csak a fogalmazás miatt nem. A relativisztikus torzulás minden egymáshoz képest mozgó inerciarendszernél van, igaz? Tehát a 100-al és a 110-el haladó autónál is. Mind egymáshoz képest torzulnak az értékek mind a fénysebességhez képest sőt minden más sebességgel haladó tárgyhoz is minden pillanatban. Csak olyan kicsi a torzulás hogy elhanyagolható ilyen alacsony sebességeknél. És hiába lesz minden egymáshoz képest mozgó tárgy között torzulás és így egy nagyon bonyolult "kapcsolat" ilyen alacsony sebességeknél elhanyagolhatóak. Ez így van vagy tévedek? Mikortól számítunk relativisztikusan meddig használjuk a klasszikus mechanikát? Van egy határ vagy ez megállapodás kérdése? Azért az érdekes (laikus szemmel) hogy csak a fénysebesség értéke nagysága adhat okot ilyen különleges tulajdonságoknak míg a hozzá képest alacsony sebességű hang nem. Pedig a hangsebesség is állandó akár a fény, megérdemelhetné a hang is.

    Ezt a mondatodat sem értem teljesen: "a fénysebesség nagysága miatt kis sebességű inerciarendszereknél a végtelenül gyorsan terjedő információ (=abszolút idő) és a véges, de nagyon nagy sebességű fénnyel történő információ továbbítás között nincs érdemi különbség". Itt a kulcs a fénysebesség nagysága? Kifejtenéd ezt bővebben?

    Nem tudom hogy nézted-e Jester01 által berakott videót. Nem tudom mennyire helyes az abban elhangzottak. A vége felé megmagyarázott időtorzulás hogy azonos irányban egy 90 egységgel haladó űrhajó és a 100 egységgel haladó fény közötti különbséget kiegyenlítő, a nevezőben lévő időt megváltoztatva (csökkentve) már fénysebességnek látják a fényt a hajóból. Hogy ez-e az időtorzulás és ha igen akkor ha szembe mennek egymással és így akkor 190 egység lesz a különbség akkor a hajóban nemhogy tizedére kell hogy csökkenjen az idő hanem 1,9-re kell hogy növekedjen hogy kijöjjön a fény sebessége annak lássák a hajóból?

Új hozzászólás Aktív témák