2. Fórumok
  3. Tudomány, oktatás
  4. Fizika topic
Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #24 neduddgi aktív tag luciferc #22
    Új Válasz #24
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    neduddgi

    aktív tag

    válasz luciferc #22 üzenetére

    Tudod a kérdésed hasonlít XII. Lajos francia király egykori tudományos felvetésére;
    Miszerint miért van az, hogy ha egy tartályba ami színültig tele van vízzel, beteszünk egy akár milyen nagy élő halat, a víz a tartály falán a víz mégsem folyik ki. Pénzdíj 300 arany, és jöttek a tudományos elvont, a fluidumok rejtett tulajdonságait kihasználó csavaros magyarázatok, míg valaki föl nem vetette, próbáljuk ki...! És lőn csodálkozás, a színültig vízzel teli edényből bizony kicsordult a víz, amikor belé helyezték az akármilyen nagy élő halat. Szóval a bepumpálás nem állandó. Ha te állandósult P1 nyomással létrehoztál egy ''v1'' sebességgel mozgó vízoszlopot,egy A1 keresztmetszetű csőben, akkor annak elöl haladó vonulata midőn eléri az A2 szűkebb cső bejáratát, bizony lelassítja a mögötte haladó vízoszlop sebességét. 2 eset lehetséges. Növeled P1 nyomást P2-re, és akkor a továbbiakban állandósult P2 nyomás esetén továbbra is V1 marad az A1 keresztmetszetű csőrészben a folyadék sebessége. A2 szakaszon meg persze több a sebesség, ehez energiát (P2-P1) nyomástöbblet(*térfogat) szolgáltat. Második eset, hogy P1 nyomás nem nő, ekkor azonban mihelyt a folyadék frontvonulata elérte a szűkületet, a továbbiakban belassul az áramlás. A felvetésben a tévedés ott van, hogy hallgatólagosan azt tételezi fel, hogy az úgynevezett állandósult Px nyomás hatására létrejött Vx sebesség az A1 térfogatrészen nem változna,( pedig hát nőne,) ha a szűkületet megszüntetnéd...
    :) :) :)

    [Szerkesztve]

    1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

  • #35 neduddgi aktív tag adam101 #29
    Új Válasz #35
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    neduddgi

    aktív tag

    válasz adam101 #29 üzenetére

    Mondok egyszerűbb levezetést. ( Ennek ellenére korrekt.) Ha 10m/s ről egyenletes gyorsulással nőtt a sebessége 19m/s értékre, akkor a vizsgált időben az átlag sebessége (10+19)/2=29/2=14,5 m/s. A 72,5 m-t ennek megfelelően 72,5/14,5=5 sec alatt tette meg. Gyorsulása pedig nyilván:
    (19-10)/5=9/5=1,8 m/secˇ2. :)
    A 2. kérdés ugyanezt kérdezi; kiszámolod az v=54 km/h=54000m/3600s sebesség esetén 1 sec alatt mennyi utat tesz meg az autó, azt levonod a 95-ből, ha az érték nem negatív, van esély. v/1,25 = t(fékezés) sec idő kell, amíg nullára csökken az 54 km/h=54000m/3600s sebesség, addig átlagos sebessége 27km/h,... ha ez alatt az idő alatt nagyobb utat tenne meg, mint amennyi az előbb a 95-ből megmaradt, lesz ütközés, ha kevesebbet, akkor nem lesz. :)
    Bocsi, nem láttam, hogy még van folytatás...)


    [Szerkesztve]

    1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

  • #37 neduddgi aktív tag Sihto_ #36
    Új Válasz #37
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    neduddgi

    aktív tag

    válasz Sihto_ #36 üzenetére

    Köszi :) Igen, a gyorsulás állandó, és a sebességnövekedés ami egyenletes. De éppen ezért, integrálszámítással is akár ellenőrizhető, hogy ilyen esetben az átlag sebesség mindíg = a kezdő és végsebesség átlagával.Pontosan azért, mert az időben a sebességnövekedés egyenletes. ( Nem a gyorsulás :) mert az állandó :) ). Mint ahogy nagyon helyesen ki is javítottál. Mellesleg ilyen bakik esetén kell alkalmazni egykori Analízis tanárom, Dr Andrásfai Béla elvét; - Ha valamit rosszul monndtam, akkor nem azt kell figyelembe venni amit mondtam, hanem azt amit gondoltam, és ha netán rosszul is gondoltam, akkor meg azt, ahogy gondolnom kellett volna... :)



    [Szerkesztve]

    1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

  • #65 neduddgi aktív tag seprence #64
    Új Válasz #65
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    neduddgi

    aktív tag

    válasz seprence #64 üzenetére

    :C

    1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

  • #383 neduddgi aktív tag Balux #381
    Új Válasz #383
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    neduddgi

    aktív tag

    válasz Balux #381 üzenetére

    Sőt, nemcsakhogy nem érhető el, de a Pauli kizárási elv miatt a valóságban még bőven van a részecskéknek átlagos mozgási energiája, amikor már hőelvonással ( se másképp ) nem lehet a hőmérsékletét csökkenteni. Csak itt hagy reklámozzam; Bryan Greene:
    Az Elegáns Univerzum c. könyve nagyon jó. Kicsit lehetne mélyebb, de azért szépeket ír a húrelméletről, és a 9 dimenziós térről. Van benne szó a Feynmann féle imaginárius időről is. Épp csak említés történik róla, talán azt az időt nevezi képzetesnek, amiban a részecskék ''előre kipróbálnak'' minden pályát és aztán választják a valósat.
    Miközben az energiájuk a vizsgált pontban pont annyi lesz, minha valóban be is járták volna az összes pályát, a pályára kiszámolt valószínűséggel... :Y :Y :Y

    1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

  • #393 neduddgi aktív tag
    Új Válasz #393
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    neduddgi

    aktív tag

    1. Na szóval. A páncélszekrényben egészen pontosan nem egy, és nem is 2 macska van, hanem nagyon sok valószínüségi macska van, melyeknek a páncélszekrényre vonatkozó integrálja 1 db. Amikor kölcsönhatásba akarunk lépni a páncélszekrény tartalmával, akkor mihelyt az egyikkel ez megtörténik, annak a valószinüsége 1 -re nő, a többié 0 környékére csökken. 2. A határozatlansági reláció nem a méröeszközök pontatlanságábol, egyéb tökéletlenségéböl adódik. Mág ahol elvileg tökéletes üres vákuum van is, ott is rövid idöre részecskepárok keletkeznek, és egymást kioltva megsemmisülnek. A teljes vákuum is tartalmazza a Heizenberg féle határozatlanságot.
    1. Kérdés: Honnan tudja a többi valoszinüségi macska, amelyikkel nem léptünk kapcsolatba, h őneki nulla valoszinüségüvé kell válnia? Megkapják az informáciot az 1-re növekedőtől a képzetes idöben. Feyman valami ilyesmiért kapott Nobel dijat. Holnap. ha nem lesz ilyen késő, erről még irok. :P :P :P Még az sem igaz, hogy tökéletesen egészséges, hanem csak az, h egy kis valószinűségi mérgezést megúszva életben maradt :P :P :P

    [Szerkesztve]

    1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

  • #394 neduddgi aktív tag
    Új Válasz #394
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    neduddgi

    aktív tag

    Szóval most van egy mákszemnyi időm. Szóval Mit is csinál a részecske a képzetes (imaginárius) időben? Képzeljük el, hogy két elemi részecske ''V'' alakban mozog egymás felé. Elvileg ütköznek, és egymásról elpattanva mennek tovább. DE az is lehet, hogy az egyik ütközés előtt szétbomlok egy fotonra, neutrinóra, bozonra, stb-re, ezek valamelyike lép köcsönhatásba a másik elemi részecskével, azután az alkotók ujra összeállnak. Ha ez történik, egy kicsit más az energia szintje, impulzusa, stb az ütközés után széttávolodó részecskéknek. De az is lehet, hogy a másik is szétbomlik ütközés elött és úgy jön létre a kölcsönhatás. Aztán az alkotók újra összeállnak, és mennek tovább. De még a bomlástermékek is a kölcsönhatás előtt szétbomolhatnak még alapvetőbb részecskékre, ... stb. Minden ilyen lehetséges történésnek megvan a maga valószínűsége. És most kell megkapaszkodni kérem!!! Amikor kiszámoljuk, hogy egy-egy variációs lehetőségnek mekkora volt a valószínűsége, és ezzel súlyozzuk, hogy a kölcsön hatás végén mekkora energia, impulzus stb lenne a várható eredmény, akkor az 1 db-os mérés pontosan azt hozza eredményül, mintha az összes pályát bejárta volna és tudná, hogy minek kell kijönnie... :W :Y :R

    1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Új hozzászólás Aktív témák