Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Mathiask #4351 üzenetére

    "Toolnál mivel érdemes kezdeni? Bár legtöbbször úgy is időrendben szoktam haladni."

    Én mint gyakorló maximalista az Aenimával kezdeni javaslom, és onnantól valóban az időrendet. Ugyanis az Aenima az első teljességében kiforrott, minden ízében Tool, sehogyan se felülmúlható tökéletes lemezük, amiről csak azt gondolhatta az ember anno, hogy jólvan, ezekután már minek tovább működniük, hiszen kész az Opus Magna, nincs tovább innen már felfelé. Aztán csak-csak jött utána a Lateralus, amely csak-csak még tökéletesebben felülmúlhatatlan csimborasszó, előrelépés, feljebblépés. No de hát akkor innen már tényleg netovább, gondolhatta az egyszeri műveltlaikus. No de csak-csak jött a 10000 Days, mert hát új Tool-lemez nélkül nem élet az élet - fáj nekünk az égő élet, még ha ritkán is van benne részünk. És akkor a 10000 Days csak-csak talált módot valamiféle feljebblépésre, pedig hát az előző kettőnél már nincs feljebb. No de innen már végképp hova?!

    Kellett is tizenhárom évet várni, na nem a művészi invenció hiánya miatt, hanem mert Keenan mindenféle egyéb (A Perfect Circle és Puscifer) produkciókban találta meg a boldogságát - ami nem feltétlen baj, mert ezek is a leg-legek közé valóak. Tizenhárom éven át ugyebár ugratták a rajongókat, hogy most már tényleg jön az új lemez, ilyen meg olyan lesz, de most már tényleg jön. Aztán végül tényleg jött - a Fear Inoculum. Nekem természetesen már a megjelenés napján megvolt a digitális kiadása, és hát persze rögtön nekiültem meghallgatni. És hát persze félve, mert az előzmények után mi más jöhetne mint visszalépés, illúziórombolás. De nem a Tool esetében. Újabb feljebblépés, újabb elvonatkoztatási szint. Ha az Aenima már megvolt mint AZ Opus Magna, és a későbbiek is méginkább, akkor ez AZ Opus Dei. Szóval, ne ezzel kezd, mert felkészültség kell hozzá, minden korábbinál repetitívebb, gesztusszerűbb, absztraktabb.

    Tehát az én maximalizmusom szerint az Aenimától érdemes járni az időrendet, és a Fear Inoculumig végigjárván úgy, hogy azért ötnél kevesebbszer ne hallgassa az ember egyiket se, mielőtt a következőre lép. Utána javaslom az első teljes lemezt, az Undertow-t, mint minden máshoz képest kész és zseniális, de a Tool-hoz képest még nem kiforrott művet, és a végén történetileg retrospektíve a bemutatkozó afféle demó EP-t, az Opiate-et (az Opiate is olyan zene, hogy bárki más megirigyelné magának, lásd még annakidején a Pink Floyd esetében az Animals körüli fanyalgást - minden relatív).
    Így javaslom én.

Új hozzászólás Aktív témák