Hirdetés
- Megújult a Glorious GMMK klaviatúracsaládja, és már van benne analóg modell is
- Végre a Logitech is bemutatott egy analóg klaviatúrát
- A GameMax háza egyedi csavarral lovagolja meg a mai trendeket
- iGPSport iGS800 kerékpáros óra: egyből a csúcsra tör
- Már nincs messze a világ első teljes UCIe IP megoldása
- Azonnali VGA-s kérdések órája
- Androidos fejegységek
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Androidos tablet topic
- Milyen videókártyát?
- iGPSport iGS800 kerékpáros óra: egyből a csúcsra tör
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Milyen házat vegyek?
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
Hirdetés
-
Végre a Logitech is bemutatott egy analóg klaviatúrát
ph A dolog már eléggé időszerű volt, mindenesetre a három színben készülő, TKL-es megoldás nem dúskál a hobbistáktól ellesett okosságokban.
-
Minden információt felhasználnak rólunk a közösségi cégek
it Az amerikai hatóságok szerint a közösségi média felhasználói nem igazán rendelkeznek irányítással azon adatok fölött, amit az AI-rendszerekkel megetetnek a nagy cégek.
-
Edifier R1600T III 2.0 Aktív hangfal
lo Tegnap érkezz meg az új hangfal rendszer. Egyrészt azért esett rá a vásárlás, mert ajánlott, másrészt van hozzá...
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz ludsimon #2282 üzenetére
(Teljesen fölösleges olyan stílusú hsz-eket megeresztened egy szakmai témában, mint amilyen a #2278-as. Ez nem poltopik, olyan már nincs is a PH-n. Ha nem értesz egyet valakivel, akkor inkább érvelj..)
Én sem örülnék, ha valaki elég nehezen számonkérhető módon 2,5 éves akkumulátorokat vágna hozzám, csökkentendő a nyakán maradt sokéves készleteket. Ezek nem tranzisztorok, amik elállnak a polcon, ameddig csak akarjuk (függetlenül attól, hogy milyen kapacitást mérsz most az akkukon).
Az eBay sem szentek gyülekezete, volt olyan, akinek csak azért nem adtam negatívot, mert ő is bizonyosan hozzámvágott volna egyet viszonzásul, annyit meg nem ért az egész. Nem volt nagy tétel, és az eladónak csupa pozitív feedback-je volt. Hibás használt cuccot küldött, ami persze 'nála még jó volt'. -
And
veterán
-
And
veterán
válasz szaszlaci #2298 üzenetére
Többször volt már itt szó róla, hogy az 1,4-es szorzó (gyártók ajánlása szerint 1,4..1,6) kizárólag normál, C/10 áramú töltésre igaz. Gyorsított töltésnél a töltési hatásfok (bevitt / kisüthető töltésmennyiségek aránya) javul, kevesebb energia alakul hővé. Ezért a szorzó értéke csökken. Én 500mA-es áramnál sem nagyon emlékszem 2,1..2,2Ah feletti bevitt töltésmennyiségre egy 2Ah-s cellánál (ami ugye csupán 1,1-es többletet jelentene), de az is igaz, hogy ezt az értéket jófajta cellával tapasztaltam .
-
And
veterán
válasz szaszlaci #2300 üzenetére
Vegyük példának a a többször linkelt 2Ah-s Eneloop adatlapot: [link].
A normál, 200mA-es töltéshez 16h időtartamot ír, ugyanakkor gyorstöltésnél már 2000mA-t (!) és 1,1h-t említ, tehát 1,1*C mennyiségű bevitt töltést. A töltési karakterisztikáról (bal alsó ábra) pedig az olvasható le, hogy 25°C-on kb. 58 percig tart az 1C áramú töltés. Ha elfogadjuk, hogy a minimum 1900mAh-t így is ki tudjuk venni belőle, akkor a szorzó értékére körülbelül 58/60h * 2000mA / 1900mAh= ~ 1,02 jön ki, azaz a töltés hatásfoka 98,3%-ra adódik. -
And
veterán
válasz szaszlaci #2302 üzenetére
Direkt írtam töltési hatásfokot, ami nem ugyanaz, mint az energetikai hatásfok. A töltési hatásfok a töltésmennyiségekről szól, azok pedig feszültség nélkül nem fordíthatók le egy az egyben energiamennyiségekre. A Li-ion, de főleg a Li-polymer akkuk töltési hatásfoka nagyon magas, utóbbiaké még a Wikipedia szerint is közel 100%-os.
-
And
veterán
válasz ludsimon #2341 üzenetére
Sikerült kihoznia a tesztelőnek, hogy a viszonylag újfajta Sanyo 2700-as akkuk is meglepően alacsony önkisülésűek, noha eredetileg nem LSD-típusúak volnának. 3 hónap után még mindig 'csak' arányaiban 2x akkora önkisülést produkáltak, mint a 2000-es Eneloop-ok.
Annyit azért hozzá kell tenni, hogy a teszt során <20°C-on tárolták a cellákat, ami esetenként nehezen reprodukálható (ennyi erővel hűtőszekrénybe is tehették volna), és az is kiderült, hogy a 2700-as típust nyugodtan hívhatnánk 2500-asnak is, az jóval közelebb áll a valósághoz. -
And
veterán
válasz ludsimon #2353 üzenetére
"Mert ugye tudjuk, hogy az Eneloop aksik jobban bírják a hideget a normál Ni-MH akkuknál."
Ez az infó honnan származik? Ebből a szempontból még nem istenítették (vagy nekem nem tűnt fel), az adatlapján is 0..50 °C kisütési hőmérséklettartományt említenek. Ha pedig ez igaz, akkor nagyon hasonló a többi NiMH-hoz: hidegben az önkisülés nagyon alacsony szintre csökken, de a cella fagypont alatt gyakorlatilag használhatatlanná válik. -
And
veterán
Eddig OK, de ezek az akkuk a tesztelő szerint nem voltak épp angyonhasználtak. A szemére is vetették, hogy így nem annyira reális a teszt, mintha 50-100 ciklust megélt cellákat vizsgált volna. Ennek ellenére 2,55Ah volt a legjobb példány indulókapacitása. Közben a (tipikusan) 2Ah-s Eneloop-ok között akadt 2,05Ah-s is. A négy darab Eneloop átlagra hozta a 2Ah-t, a névleg 2700-asok viszont alig voltak 2,5Ah felett..
-
And
veterán
válasz ludsimon #2358 üzenetére
Nem tűnik rossznak. Azt nem tudom, hogy a Sanyo-nak csak egyfajta 2700-as cellája van-e, de ez elég szimpatikusnak néz ki, ahhoz képest, hogy elvileg 'hagyományos' NiMH. Ami az általad másodikként linkelt oldalnál nagyon meglepett, az a kapacitás csökkenését vizsgáló teszt: a 2700-as típusnál száz ciklus után kb. 7% csökkenést mutattak ki, a 2000-es Eneloop-nál pedig mindössze 1,5% körülit. Ennyi ciklus azért átlagos használat mellett is elég hosszú időt jelent, arról nem is beszélve, hogy a teszteket 2A-es töltő- és 1A-es kisütőáram mellett végezték.
-
And
veterán
Csináltam néhány oszcilloszkópos mérést. Ezek szerint mind a töltés, mind a kisütés áramimpulzusokkal történik. Ami fixnek tűnik, az az impulzusok csúcsértéke és periódusa. A periódusidő 20 ms, vagyis az impulzusok frekvenciája 50 Hz.
Töltés:
stabil 1,6A-es pulzusokkal (névleges áram: kitöltési tényező, számított átlagérték)
- 200 mA: 12.6%, 202 mA,
- 500 mA: 32.2%, 515 mA,
- 700 mA: 46.3%, 695 mA.
A legnagyobb áramú töltési módnál kb. 1,5A-re csökkent az áramimpulzus, valószínűleg a mérési elrendezés miatt, de az átlagérték így is elég jól közelítette a névlegest.
A kisütési árampulzusok értéke 520..560mA körüli. A névleg 100 mA-es kisütőáramhoz 17.5%-os kitöltés tartozott, így a számított átlag 91..98 mA-re jött ki. A töltés végét nem vártam meg, ott nincs mért adat, de a leírás kifejezetten impulzusos csepptöltési módot említ, és a kijelzés szerint is egyértelmű, hogy a csepptöltés értéke az azt megelőző töltőáramtól is függ. A mérés kisértékű (0,1Ω) soros ellenálláson történt, hogy ne legyen túl zavaró a töltőnek a rajta eső feszültségtöbblet, de éppen ezért alacsony áramértékeknél már eléggé zajos volt a mért jelalak.
Az látszik, hogy a töltő időnként 'játszik' a kitöltési tényezővel, pl. nagyobb áramú töltés indításakor szépen fokozatosan növeli azt a végleges értékig. -
And
veterán
Biztos vagyok benne, hogy két cellát nem köt sorba, arra ugyanis nincs szükség. Ha jól pufferelt, akkor a táp felől amúgy is csak az átlagos áramérték folyik. (Mondjuk az IPC-1L esetén ennek némileg ellentmond az a tény, hogy nem látni benne óriási kondenzátorokat, márpedig 50Hz-es frekvenciájú és ekkora áramú pulzusok mellé szép nagy kapacérték kellene.) De van még lehetősége a processzornak azzal elosztani a terhelést, hogy csak két cellára ad azonos fázisban áramimpulzust, a másik kettőre meg félperiódussal eltolva, így nem lépjük át a megengedett tápáramot, ha a kitöltési tényező 50% alatt marad. Az pedig valószínű, hogy ha nem is lesz teljesen 'sima' a tápot terhelő eredő áram, azért nem úgy van tervezve, hogy pl. 2.9A-es csúcsáramnál elpusztuljon.
-
And
veterán
A kitöltési tényezőt természetesen egyetlen rekeszre értelmeztem, így az lehetne akár 100% is. "700mA"-nél csak ~46%-os, és 1,5A-es csúcsértékű volt, így az átlagértékre kijött a névleges 0,7A egy cellára. Ha mind a négy rekesszel hasonlóan járnánk el, és azonos fázisban terhelnénk a tápot, akkor ugyanígy 0,7A / töltőrekesz átlagértéket kapnánk, de ez összesítve egy olyan impulzust jelentene, amely 6A értékű volna, és csak megfelelő puffereléssel (ekkora dobozban kivitelezhetetlen fizikai méretű kapacitással) lehetne közelíteni azt az állapotot, hogy a táp ezt egy közel állandó értékű, 2,8A-es DC-áramnak lássa.
Ha viszont bevetjük azt a trükköt, hogy időbeli (félperiódusú, 10ms-os) eltolással pumpáljuk az áramot két-két rekeszbe, akkor elérjük, hogy a tápot 4 cella 700mA-es töltésénél egy 20ms-os perióduson belül ne egyetlen 6A-es / 9,3ms hosszú áramimpulzus terhelje, hanem két (egyenként szintén 9,3ms-os) 3A-es. Ezzel eredőben, a táp felől nézve 100Hz-es, 93%-os kitöltési tényezőjű impulzusokat kapunk, de egy adott cellára csak minden másodikat kapcsolunk, és csúcsban legfeljebb 3A-rel terheljük a tápot.
Persze nem félszinuszokról van szó, hanem szép négyszög hullámformáról. A fentiek értelmében csupán szoftveres módosítással valószínűleg elérhető lenne, hogy az IPC-1L két rekeszt töltsön, de azokat egyenként 1,4A-es árammal, a másik kettőt meg közben teljesen lekapcsolja. -
And
veterán
válasz szaszlaci #2377 üzenetére
Öö, olyan, hogy "nagyfrekis egyenfeszültség" nem létezik . Sejtem, hogy kapcsolóüzeműre gondoltál, és tényleg olyan, korábban említettem is ebben a topikban. De ha normál trafós dugasztáp volna, akkor sem valószínű, hogy egyutas egyenirányítása lenne, a kétutas pedig mindig 100 Hz-es brummot adna terhelésnél, nem 50 Hz-est.
"Vagyis akkor a puffer lehet már kis értékű is, hisz nem 50 Hz-re kell, hanem mondjuk 50 ezerre, ami bele van építve a dugasz részbe."
Félreérted. Nem a tápegység kapcsolási maradékának (annak idején azt is próbáltam mérni, de túl alacsony értékűre adódott) szűréséről van szó, hanem a terhelés impulzusszerű áramfelvételéről: Mert a terhelés a táp működésétől függetlenül is (egy cella irányában) 50 Hz-es, vagyis 20 ms-onként ránt egy iszonyatos nagyot rajta, és ezt kellene brutál kapacitással pufferelni. Illetve ha alkalmazzák a kétfázisú vezérlést, akkor 10 ms lesz ez a 'rángatási időköz', de utóbbi esetben kisebb árammal. Az átlag mindkét esetben ugyanannyi, a csúcsáram viszont csak feleakkora lesz, ha kétszer annyi ideig van lehetőségünk azt kivenni a tápegységből. -
And
veterán
Biztos, hogy nem kapcsol sorba cellákat. Erre három ok:
1.) Nem biztos, hogy maradna elegendő feszültség a cellákon, tekintve, hogy töltés közben simán 1,5V fölé (az áramimpulzuskor mérhető feszültségcsúcsoké például lazán) emelkedhet egy akku kapocsfeszültsége, és a tápfesz is eshet 1-2 tizedvoltot nagy terhelésnél.
2.) Sorbakapcsolt áramköri elemeken ugyanaz az áram folyik, így nem lehetne cellánként vezérelni a töltést, ha eltérő áramokat állítunk be. De a töltés akkor is lehetetlenné válna, ha csak egyetlen cellát tennénk a töltőre.
3.) A nyákon látható, de ki is mérhető, hogy az akkuk csatlakozásának negatív ága minden töltőrekesznél közösített.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz szaszlaci #2384 üzenetére
Ismét: nem a tápegységből eredő feszültségzajra gondolok, legyen az 50/100 Hz-es brumm, vagy sokszor 10 kHz-es kapcsolási maradékzaj. Tételezzük fel, hogy azt maradéktalanul megszüntettük, és való igaz, hogy kapcsolóüzemnél ehhez sokkal kisebb kapacitású (ugyanakkor jobb nagyfrekvenciás tulajdonságokkal rendelkező, nagy jósági tényezőjű és alacsony ESR-értékű) kondenzátorok kellenek.
De itt nem erről van szó, hanem a terhelőáramról, legyen a táp akármennyire is szűrt és stabilizált. Gondolj bele, hogy adott egy névleg 2,8A-es árammal terhelhető tápegység. Namost a korábbi adatokból az következne, hogy az IPC-1L teljes terhelésnél (és minden fészekre azonos fázisban adott töltésvezérlés esetén) 4*1,5A= 6A-rel akarná terhelni a tápot, igaz, csak a rendelkezésre álló periódusidő 46%-ában. Az átlagos terhelés ugyan így is 2,8A-re jönne ki, de azért egy tápegység nem olyan, mint pl. egy led, hogy a folyamatosan megengedett áramát impulzusüzemben a többszörösére is lehet növelni anélkül, hogy károsodna. Egy 2,8A-es táp tuti nem fog leadni 14A-t akkor sem, ha rövid periódusidővel terheled ennyire, és csak kisebb, mint 20% kitöltéssel. Ugyanígy bizonytalan a rövid idejű, de több, mint dupla túlterhelés eedménye is. Az a kapac, amire gondoltam, azért kellene a táp mellé, hogy ezeket az áramimpulzusokat átlagolja, így a táp minél kevésbé pulzáló, simított áramot 'érezzen' terhelésként. A baj mindössze annyi ezzel, hogy e kondenzátor értéke és hatásossága nagyban függene olyan tényezőktől is, amelyek nehezen tervezhetőek (pl. a táp belső ellenállásától), de ilyen terhelések mellett nagyságrendileg soktíz- vagy százezer µF nagyságrendűnek kellene lennie ahhoz, hogy érezhetően simítsa az eredő terhelőáramot.
Éppen ezért sokkal egyszerűbb 'időben elosztani' a terhelést, hiszen úgy 114%-os pillanatnyi túlterhelés (6A vs. 2,8A) helyett mindössze 7%-ost (3A vs. 2,8A) kell elviselnie a tápnak. De ez már annyira OFF téma, hogy lassan kitúrnak minket érte . -
And
veterán
válasz Hegyirabló #2388 üzenetére
Teljesen elképzelhető, mivel a Li-ion akkuk egyik kellemetlen tulajdonsága, hogy szobahőmérsékleten (az aktuális töltöttségtől függően) évente akár 20%-ot veszhetnek a kapacitásukból. Ezt a visszafordíthatatlan folyamatot lassítani csak hűtéssel, és a töltöttség folyamatos 50% körüli szintentartásával lehet. Sajnos ez egy ilyen műfaj .
-
And
veterán
válasz szaszlaci #2394 üzenetére
A táp kimenetét most nem mértem, régebben is csak azért, hogy megállapítsam, kapcsolóüzemű-e. De az, legalábbis brummfeszültséget nem lehetett rajta mérni még nagy terhelésnél sem. A #1226-ban írtam, hogy nyugalmi állapotban 3,15V-ot ad le és 1A-es terhelésre kb. 100mV-ot esett a kapcsolfeszültsége a csatlakozóján mérve, így a belső ellenállása 0,1Ω lehet, melynek nagy részét valószínűleg a vezetéke teszi ki. A teljes terhelésre számított feszültsége így kb. 2,87V lehet. Ez még terhelve is bőven elegendő a párhuzamosan kezelt cellákhoz és az elektronikához. A félvezetőkön (pl. a kapcsoló mosfeteken) eső feszültség jellemzően nem tétel, azok csatornaellenállása nyitott állapotban tipikusan legfeljebb 10mΩ nagyságrendű.
#2399: Igen, a táp méretéből és tömegéből is következik, hogy csak kapcsolóüzemű lehet. De az, hogy toroid trafó van benne, ettől még nem biztos, a PC-s kapcsolóüzemű tápokban sem toroidmagos transzformátor van. Hogy mit produkál a táp nagy terhelésnél, azt sem a kialakítása határozza meg, egy hagyományos tápot is meg lehet csinálni korrekten, csak kicsit nagyobb lesz a mérete. -
And
veterán
válasz szaszlaci #2403 üzenetére
Minden tápnak van feszültségesése terheléskor, főleg ha vezeték is tartozik hozzá .
Maximális töltőáram meghatározásakor tényleg nem sok lehetőséged marad. Megnézed az adatlapot, esetleg néhány tesztet. A korábban linkelt Eneloop vs. Sanyo-2700 teszteknél pl. következetesen 2A-es töltést használtak, és nem ártott nekik, az Eneloop adatlap is 2A-es gyorstöltést említ. De ez nagyban függ az akku korától és általános állapotától, nálam is járt többféle >2Ah-s típus, amelyeket még a 0,5A-es töltés is túlmelegített néha, pedig a közel névleges kapacitásukat hozták a frissítés után. A hőmérsékleten kívül más tényezőt meg nem nagyon tudsz figyelni. -
And
veterán
A kapacitáscsökkenést vizsgáló tesztben 100 (!) teljes ciklust futtattak le 2A-es töltő- és 1A-es kisütőárammal, és nagyon úgy tűnt, hogy egy kicsit sem ártott a kétféle cellának, tekintve, hogy alig csökkent az azokból kivehető töltés: [link].
Ez természetesen nem jelenti, hogy más típusú és állapotú akkura is hasonló a hatása a gyorstöltésnek, de itt nem okozott gondot. Nem különösebben preferálom az 1C áramú töltést, de hogy ezek bírták, az tény. -
And
veterán
Ez mindentől függetlenül bekövetkezik. Csak ha sűrűn használod az akkut, akkor kevésbé feltűnő, mivel a normál használat mellett megélt töltési / kisütési ciklusszámtól függően amúgy is csökken a kapacitás, mint minden akkufajtánál.
Adatok a Wikipedia-ról: [link]:
- 100%-os töltöttségnél a kapacitásvesztés 25°C-on kb. 20% / év,
- ugyanez 0°C-on 6% / év,
- 40°C-on pedig 35% / év.
Viszont 40% körüli kezdő töltöttséggel pihentetve ez a kapacitásvesztés a töredékére csökken még akkor is, ha a tárolási hőmérséklet ugyanaz marad.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz szaszlaci #2418 üzenetére
Ilyen Li-ionos tesztekről bővebb infót még nem láttam, de az igaz, hogy ezt a 40% körüli töltöttséggel való tárolást már sok évvel ezelőtt is hallottam.
3,6V-ra azonban nem kéne lemeríteni, mondjuk az sem mindegy, hogy milyen fajta, mekkora névleges feszültségű (3,6 vagy 3,7V) és mekkora árammal terhelve érted el azt a 3,6V-os kapocsfeszültséget. Ha megnézed ezt az adatlapot: [link] (GP-gyártmány 3,7V / 2,1Ah-s cella), azon látható, hogy alacsony árammal 3,6V-ig merítve a cellában már messze nem marad 40%-nyi töltés, de még 10% sem, ekkora kapocsfesznél majdnem teljesen kisütöttnek tekinthető. -
And
veterán
-
And
veterán
válasz Maksifül #2426 üzenetére
Mármint az éppen aktuális töltöttségi állapotára gondolsz? Mert az NiMH-nál elvi lehetetlenség (leszámítva az olyan szélső állapotokat, mint pl. a <1V-os kapocsfeszültség, mert arról tudható, hogy teljesen kisütött akkumulátort jelent). Hogy megtudd, pontosan mennyi töltés van még benne, ahhoz muszáj teljesen kisütnöd a cellát. Ha az a fontos, hogy mihamarabb tele legyen töltve, és nem tudod, épp milyen állapotban van, akkor is célszerű a discharge programot választanod. Ez először teljesen kisüti, majd annak végeztével rögvest fel is tölti az akkut.
Ha a 'pillanatnyi töltés' alatt a töltőáramot érted, azt természetesen megmutatja. -
And
veterán
válasz Maksifül #2429 üzenetére
"Érdemes ezeket párszor kisütni, és feltölteni? Javulhatnak az értékek?"
Igen, erre való a discharge refresh program.
"Ha így használja őket valaki egy fényképezőgépben, hogy nem azonos a max töltöttségi szintjük, annak lehet oka az, hogy feltöltés után alig 20 perccel később már be sem kapcsol a fényképezőgép?"
Azért azok az értékek, amelyeket említettél nem jelentenek olyan egetverő különbségeket. Mivel a fényképezőgép pakkban használja az akkukat, nem 'lát bele' azok töltöttségébe külön-külön, de a leggyengébb láncszem elve itt is érvényesül. Ha a legkisebb indulótöltéssel rendelkező végleg lemerül (márpedig azonos terhelőáramnál elsőre az fog), akkor a gép merültnek nyilvánítja az egész akkucsomagot. Ezen lehet segíteni a kisütési programmal, mert azzal a csomag minden egyes cellája kisül, mielőtt újra feltöltődne. Pár százalék különbség viszont nem okozhat a normálishoz képest sokkal rövidebb működési időt. Ha ilyet tapasztalsz, abban bizony a fényképezőgépnek is lehet szerepe, ha nem képes az akkuk szokásos végleges lemerülési értékéig (kb. 1V / cella) kisütni az akkucsomagot.
#2430: Rájuk ereszthetsz egy frissítő programot, de felesleges. Az alacsony önkisülésű (LSD) akkukfajták szokás szerint gyárilag töltve vannak, ami a hosszú, esetleg több hónapos állásidő után természetesen nem 100%-os névleges értéket jelent, hanem valamivel kevesebbet. Normális használat során az első 1-2 ciklus mindenképp rendbehozza az akkukat, utána már jó közelítéssel a névleges töltésüket lehet belőlük kisütni.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Maksifül #2501 üzenetére
1.) A frissítés teljes lefutási ideje nagyban függ attól, hogy a töltő hány teljes töltés / kisütés ciklus után ítéli úgy, hogy a kapacitás már nem növekszik tovább. Természetesen a töltő- és az ahhoz kötött kisütőáram is befolyásolja ezt az időtartamot. 100 mA-es kisütéshez 200 mA-es töltés tartozik, így egy ciklus ideje elég sokra, kb. 35 órára adódik (ha jók az akkuk). Ha három ciklus után végez a töltő, akkor 4-5 napig is tarthat a refresh, több ciklus esetén még tovább, úgyhogy nyugodtan választhattál volna nagyobb áramokat, pl. 250 / 500 mA-t.
2.) A discharge refresh programnál csak az eddigi utolsó kisütött kapacitásértékek jelennek meg. Ha úgy indítottat ezt a funkciót, hogy az akkuk már majdnem ki voltak sütve, akkor hihetőek ezek az értékek, mert csupán ennyit tudott elsőre kiszedni belőlük az IPC. Majd egy ciklussal később (a következő kisütés után) remélhetőleg 'normálisabb' értékeket fogsz látni.
3. "Csak a frissítési folyamat végén derül ki, hogy valójában mennyit is lehet az egyes akkukba tölteni?"
Mivel a kapacitás a kivehető töltésmennyiséget jelenti, nem az fog kiderülni a végén, hogy mennyit lehet az egyes cellákba tölteni, hanem az, hogy mennyit tudsz azokból kisütni. -
And
veterán
válasz Maksifül #2508 üzenetére
A "Display" gomb ugyanúgy funkcionál, mint üzem közben, de ha az adott csatornán már befejeződött a program (vagyis az a cella tele van töltve), akkor a gomb megnyomása után csak pár másodpercig mutatja a kiválasztott adatot (idő, áram, kapocsfeszültség vagy töltésmennyiség), utána ismét "Full" kijelzés jelenik meg.
Tehát ha ilyen kijelzés mellett állsz rá a töltésmennyiség (mértékegysége mAh, nem mA!) kijelzésére, akkor a frissítő program utolsó ciklusában kisütött töltésmennyiséget láthatod, vagyis azt, amelyet ebben az állapotban, a végső feltöltés után képes leszel a cellából kivenni. -
And
veterán
válasz arthropod #2513 üzenetére
Alapszabály: a töltő- és kisütőáram egymáshoz kötött, utóbbi minden esetben fele az előbbinek. Ha 500mA-es töltést állítsz be, a kisütés mindig 250mA-es lesz. Három dologra kell még figyelni: az első, hogy egy cella behelyezése és a Mode / Current gombok utolsó működtetése után 8 másodperccel a beállított töltő- vagy kisütőáram fixálódik. A második, hogy az elsőre behelyezett cellához beállított áram - töltőrekesztől függetlenül - egyben maximális limitet jelent, vagyis az összes utána berakott akkumulátorra maximum akkora töltést / kisütést állíthatsz be, amekkorát a legelsőre (ezt felülbírálni csak az összes cella eltávolításával lehetséges). A harmadik pedig, hogy ügyelni kell arra, hogy amíg egy újonnan behelyezett akkunál a töltőáram nem fixálódott le (vagyis nem telt le a 8 mp, az LCD még villog az adott csatornán), nem ajánlatos újabb cellát a töltőbe tenni, mert visszamenőleg 'elállíthatja' az előző rekesz áramát. A 8 másodperc alatt az adott rekeszre kiválaszthatod a töltési / kisütési módot, ill. az áramot a 'Current' gomb nyomogatásával.
Összefoglalva:
1.) akku behelyezése az adott rekeszbe,
2.) a rekeszhez tartozó számbillenytű (1..4) lenyomása, ezután a kijelzés villog,
3.) ha nem az alapértelmezett charge-módot szeretnénk, a 'Mode' gomb lenyomása minimum 1 mp-re, így lehet a négy program között léptetni,
4.) az áram kiválasztása a 'Current' gombbal (a három lehetséges érték közül),
5.) megvárni, míg a kijelző nem villog, és beteheted a következő akkut.
Már több IPC-1L példánynál is feltűnt, hogy az áram kiválasztása sajna néha bugos, azaz úgy viselkedik, mintha nem venne észre minden gombnyomást. Ilyenkor legyél türelemmel, esetleg ismételd meg a beállítást az adott csatornán az első ponttól. -
And
veterán
(Miért, az micsoda, ha egy - nem kontakthibás! - gombot nyomogatva néha szépen váltogatja a töltő az áramot, ahogy kell, néha meg ötször is meg kell nyomni egyetlen lépéshez? Talán feature ? Vagy az, hogy a túl gyorsan betett újabb cella 'elpiszkálja' az előző beállítását? Persze leheséges, hogy néhanapján reszelnek ezt-azt a szoftveren, de ezek a jelenségek attól még simán bugnak tűnnek.)
-
And
veterán
válasz Maksifül #2528 üzenetére
Ha jól látom, ez tipikus esete annak, hogy a -dV-t figyelő töltő képtelen volt észrevenni egy régi / öreg NiMH-cellatípusnál a feszültség visszahajlását töltésnél. Ezért tovább pumpálja az áramot ész nélkül, amíg csak a biztonsági időzítő vagy a túlmelegedés le nem állítja. Korábban írtam, hogy én szintén jártam így egy 300mAh-s AAAA-méretű cellával: az is kapott egy rakás töltést, de látszólag túlélte.
-
And
veterán
(De a linkelt fotón nem a kisütéssel nyert, hanem a bevitt töltés mennyiségét láthatod, mivel a sima charge-mód aktív. Így 'tölteni' pedig szinte bármennyit lehet, csak nem érdemes. Ha ezután lemerítené, és >750 mAh-t tudna kiszedni belőlük, azon valószínűleg ő is csodálkozna..)
-
And
veterán
válasz kugyu21 #2525 üzenetére
"Vagy az utolsó töltésre bele is tette a maximumot, de az előző merítést irta ki ami bár még nagyon gyenge volt, de ö már abból tudta, hogy a következő és az azutáni ciklus között már nem lenne jelentős különbség és ezért késznek nyilvánította?"
Nyilván nem lát a jövőbe, csak annyi tudott, hogy a két utolsó kisütés már nem adott számottevő kapacitásnövekedést. Az ezek utáni (utolsó) töltés meg már jól sikerült. Ne felejtsd el, hogy azoknak az akkuknak a legkevésbé sem normális kezelésben volt idáig részük, vagyis a lámpák nem teljes töltés-kisütés ciklusokat végeztek rajtuk. Ezt pedig még a NiMH sem igazán szereti hosszú távon, hát még a NiCd. Tudjuk, hogy az IPC -dV-detektálása sem mindig tökéletes (főleg ilyen eredetű celláknál), és a refresh program egyes részletei sem ismertek, pl. az, hogy mennyi a maximális frissítési ciklusszám. Az is lehet, hogy a kezdeti durva memóriaeffektus (kristályosodás) miatt a regenerálás épp az utolsó kisütés-töltés ciklusban ért el olyan hatást, ami ugrásszerű javulást eredményezett. -
And
veterán
-
And
veterán
válasz World-Soft #2577 üzenetére
Ez a leírás egyik tévedése (minden nyelvnél), de akár az is lehetséges, hogy időközben módosult a szoftver. Tehát frissítés végén tényleg nem az utolsó bevitt töltésmennyiséget mutatja, hanem a kisütöttet (vagyis a valós kapacitást).
A teszt módot még én sem próbáltam, de emlékeim szerint azzal annyi a probléma, hogy töltéssel kezd, tehát kisütött akkuval kell indítani. Ilyet pedig az IPC-vel alapban nehéz produkálni, mivel minden programmód töltéssel zárul. Ha discharge-módban a kisütés végén, mikor épp töltésre vált, kikapod a cellát, akkor jó, de arra ugye ode kell figyelni. -
And
veterán
Annyit tudok ehhez szólni, hogy én 300D-hez vettem utángyártottat, és nem volt vele gond (lásd: #2424). Már négy éves, kicsit érezni rajta a korát, de hát Li-ion, és még bőven használható. Akkoriban postaköltséggel együtt a gyári akku árának negyedrészéért sikerült beszereznem, szintén az eBay-ről.
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz ludsimon #2602 üzenetére
"Én pontosabban arra gondoltam ezalatt az 'egyre jobban hasonlítanak a Li-ion aksikra', hogy ha rátöltesz, akkor se lesz baja, mint látod!"
Ebben mindig is hasonlítottak . Ugyanis a 'rátöltés' által kiváltott memóriaeffektus - a hosszabb időn keresztül mélykisütött állapotban tartással, vagy a durva túltöltéssel ellentétben - nem azt jelenti, hogy az akkunak maradandó baja származhat belőle, vagy ettől hosszú távon csökkenne a kapacitása. Ha többször elő is fordult rátöltés, az utána következő teljes kisütések ezt a hatást néhány ciklus után eltűntették. De ettől még a NiMH-akkuk igenis hajlamosak a memóriaeffektus kialakulására (legyenek akármilyen jó LSD-fajták), a Li-ion és Li-polimer akkuk viszont egyáltalán nem. -
And
veterán
válasz Dluinet #2614 üzenetére
(Mármint pontosan azt mutatja, amit ludsimon leírt, vagyis az utolsó kisütött kapacitást. Hogy ténylegesen mennyit lehet kiszedni belőlük, az más kérdés, mert az erősen függ a készüléktől, amelyben használva lesznek az akkuk. Azt a trükköt ugyanis, hogy 0,9V kapocsfeszültség alatt tekintjük merültnek, az IPC-n kívül nem sok berendezés tudja. Tapasztalat szerint pl. a két darab AA-cellával működő fényképezőknél nem igazán jellemző. Az más kérdés, hogy 1V alatt már kevesebb, mint 1% alatt lehet a megmaradt töltésménnyiség.)
-
And
veterán
válasz kutyman #2618 üzenetére
"Mivel nem tudtam az utlsó töltésnél mennyi volt a kisütött kapacitás, .."
Miért is nem tudtad? Ha a refresh-program befejeződött, szépen megmutatja, hogy mennyi volt az utolsó kisütés eredménye, csak a display-gombot kell nyomogatni hozzá, hogy eltűnjön egy időre a 'Full' kijelzés.
".. igy reggel ezen a kettőn elindítottam egy tesztet."
Ez sem világos: miért indítottál tesztet refresh-mód után, ha egyszer a refresh (a többivel megegyező módon) teletöltéssel fejezi be a programot, a teszt pedig szintén töltéssel indít? Ha így tettél, akkor közvetlenül kétszer egymás után próbáltad feltölteni azokat a cellákat. -
And
veterán
válasz kutyman #2621 üzenetére
"És itt jön a lényeg: a kijelzőn olvasható "mAh" érték a betöltött kapacitást jelzi, s nem a valós (kisütött) kapacitást."
És itt jön a lényeg: ez nem igaz! Tudom, hogy a manual ezt írja, még az eredeti angol nyelvű is "accumulated capacity" néven hivatkozik rá, mégsem így van. Erről értekeztünk a #2577-2579 környékén. Nem maradsz le semmiről, ha nem vagy jelen a program vége előtti utolsó percben .
Mod: ezt egyébként nagyon egyszerű ellenőrizni. A refresh-program utolsó kisütésekor mért kapacitásértéke marad a kijelzőn a végső feltöltéskor, ill. utána is (csak ahhoz display-t kell nyomni). Mellesleg szvsz. akkor sem volt jó ötlet teletöltökk akkukkal teszt-módot indítani, ha csak pár percig tartott a töltés. Ez előre ugyanis nem tudható, ahogy az sem, hogy mi fogja megállítani a töltést: az ok lehet a kapocsfeszültség magas értéken való stabilizálódása, de akár a túlmelegedés is. Egy szó, mint száz: teli akkut nem szokás töltésre tenni.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz kugyu21 #2629 üzenetére
"Ezeket a "lemerült" Eneloopokat mérve még 1.27 V a kapocsfeszültségük és 4 A a rövidzárási áramuk [..]"
Hát igen, az üresjárási feszültség nem sok infóval szolgál, ha az a névleges cellafesz. közelében van. Ez a rövidzárási áram mérés meg komolyan mondom, hogy agyrém! Az eneloop adatlap szerint még a kisütött cella belső impedanciája is annyira alacsony, hogy ha valóban nulla belső ellenállású árammérővel mérnéd, a rövidzárási áram legalább egy nagyságrenddel nagyobb lenne az általad leírt értéknél. Egyáltalán, mi a frásznak kell direkt rövidrezárni egy akkut? Sok hasznos infót nem lehet megtudni belőle, de a cella legalább utálja az ilyesmit.
Egyébként a Fuji kompakt géped konkrétan mennyi töltést hagy az eneloop-okban, azt mérted már az IPC-vel? -
And
veterán
válasz BullZeye #2641 üzenetére
1.) Ez az önkisülésre utal,
2.) ez pedig a végleges kapacitásvesztésre.
A kettő nyilván nem ugyanaz, és mivel az eneloop alacsony önkisülésű fajta (low self discharge, azaz LSD), így ez az adat az önkisülésre jellemző. Ez a 80% / 2 év egyébként erősen túlzónak tűnik, a gyári adat is valami 85% / 1 év, de csak 20°C-on. Én fél év után kb. 75..77% maradéktöltést mértem, szobahőmérsékleten.
A végleges kapacitásvesztésre vonatkozó tapasztalatokról pl. itt olvashatsz: [link], ezek az eredmények meglepően jók, a kapacitásvesztés ugyanis nemcsak az időtől, hanem a használattól, a megélt ciklusok számától is függ.
A meglévő töltőd is lehet használható, de egy igazán jó darabot csak egyszer kell megvenni . A jó töltő természetesen nem csak eneloop-hoz jó, a meglévő régebbi akkujaidat is képes gatyába rázni.
Az akku kapacitása egyértelműen befolyásolja a róla táplált eszköz működési időtartamát (hiszen az akkukapacitás elvileg arra utalna), de nem ez az egyetlen szempont. Lásd a nagyobb kapacitású akkukkal túlságosan hamar lemerülő, de 'kisebb', 2Ah körüli LSD-fajtával normálisan működő digitális fényképezők esetét, amelyről többen is írtunk.
"jah és, ha töltő, milyen töltő, és ha elem, akkor csakis Eneloop, vagy ez csak 1 fajta, és van másik ami talán jobb is?"
Létezik többféle LSD-akku, a válasz pl. a #2628-ban.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Degeczi #2759 üzenetére
Többször is leírtuk, hogy:
- a csepptöltés veszélytelen, azzal nem lehet túltölteni (az más kérdés, hogy egyes töltők már AA-méretű cellákra is mA-ben háromjegyű csepptöltést adnak),
- ésszerű értékű csepptöltésen bármelyik NiMH-akku rajtahagyható, 'örök időkre',
- a normál (nem LSD) AA-akkuk önkisülése is elvileg roppant csekély (<1mA) csepptöltőárammal kompenzálható, ennél pedig minden csepptöltésre képes készülék legalább nagyságrenddel nagyobb töltést csepegtet,
- minden NiMH-ra igaz az is, hogy az önkisülés a töltés befejeztével a legnagyobb mértékű, csak ugye egy LSD-nél ez sem annyira jelentős.
Tehát nem, semmilyen akkut nem lehet tartósan károsítani pl. az IPC-k által adott csepptöltéssel akkor sem, ha egy hétre bennfelejtenénk a cellákat a töltőrekeszekben. -
And
veterán
válasz Degeczi #2766 üzenetére
"azt pl. írja a Sanyo, h lehetőleg ne használjunk 2 órásnál gyorsabb töltőt Eneloopokhoz"
Ja, az adatlapon meg 1,1 órás (2A-es) gyorstöltést említ, a töltési karakterisztika is csupa ilyen görbét tartalmaz három különböző hőmérsékleten. Szóval vicces egy cég ez a Sanyo, ha máshol (tényleg, hol is?) meg azt írja, hogy ne használjunk 1/2 C áramú töltőt . -
And
veterán
Egy csomószor leírtuk már a legvalószínűbb okokat. Az egyik, hogy az IPC 0,9V-ig süt ki, egy csomó kompakt (főleg kétcellás) fényképező meg az életben nem fog már 2..2,2V telepfeszültségnél működni, pedig akkus üzemnél ez elvárható volna. Ezért ez nagyobb részben a gép tervezési hibájának tekintehtő, és nem akkuhibának. A másik, ezzel több ponton is összefüggő jelenség az akkuk belső ellenállása. Az üresjárási feszültség nem sokat jelent egy olyan célberendezésnek, amely ampereket szeretne kivenni az akkucsomagjából. A vaku pedig aztán tipikusan ilyen cucc. A terhelés nem tart sokáig, de nagyon jelentős lehet. Az nagyon valószínű, hogy az eneloop ebből a szempontból (NiMH létére) jól sikerült darab, a többihez képest alacsonyabb belső ellenállással. Máskülönben nem fordulhatna elő, hogy egy névleg (és az IPC refresh-tesztje szerint a 'gyakorlatban' is) 20-30%-kal nagyobb kapacitású akku csak töredék ideig bírja a valós használatot egy 'vacak' 2 Ah-s cellával szemben.
#2793: A 0,7 A-es töltést egy csomó NiMH-ceruza nem tolerálja (túlmelegedés), egy jó minőségű - azonosíthatjuk akár az LSD-vel is ezt a fogalmat - számára pedig teljesen természetes dolog, még hosszabb távon is, lásd a korábban linkelt teszteket.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen