Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • coco2

    őstag

    válasz Syl #13719 üzenetére

    Windows alatt van egy olyan, hogy memory swap célra létrehoz egy file-t, amiről garantálja, hogy a winchesteren sorfolytonos szektorokból fog állni - gyorsítási célból. Linux alatt van ilyen file support? Vagy az egyetlen dolog, amit tenni tudok, hogy nyisszantsak neki külön partíciót, és kezeljem azt szektoronként?

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz Syl #13719 üzenetére

    Mindenféle módon be lehet állítani boot sorrendet, csak figyelni kell rá, mi micsoda.

    Pld ha egy elsődleges partícióról akarsz boot-olni, akkor igazából 2 külön helyen lévő boot programot kell beállítanod.

    Az első az mbr boot programja, ami ms-dos idők óta ugyan az (ezt hívják partíciós táblának is), és a winyód 4 elsődleges partíciója közül kiválasztja az elsőt, amire boot flaget raktál. Abból betölti az első 3 szektort (ezek a partíció boot szektorok), amiben benne kell legyen a boot program, és az már intézi tovább.Elsődleges partíciónál ekkor már indul az OS.

    Ha logikai partícióról boot-olnál, akkor igazából 3 boot programod van. Az első akkor is az mbr, ami ugyan úgy fut, és az utolsó ugyan úgy egy partíció boot szektorai, amik a logikai partíciód első logikai sávjának elején vannak, csak közbe ékelődik a primary partíciód elején lévő külön boot rekord, ami a logikai partíciók közül választ, hogy merre adja tovább a vezérlést.

    Ha az első és utolsó programod rendben is van, középen még mindig el tud akadni a boot. Azt is rendbe kell rakni.

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz MacCaine #13721 üzenetére

    Thx. Ezt még valahogy nem egészen értem (idézet az oldal elejéből):

    since modern high capacity hard drives can remap physical sectors,
    no partition is guaranteed to be contiguous

    Szóval ha csak file-t kezelek egy partíción belül, akkor a winyó remapolgathat, de ha partíciót, akkor nem? Amikor szektorokat hív be a linux kernel, a winchester elektronikája honnét tudja, hogy most nem fizikai partíció adatként fogja majd felhasználni, hanem logikai adatként? Vagy kicsit csubakkás a megfogalmazás, és igazából a linux kernel a huncut?

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz MacCaine #13726 üzenetére

    Ez nekem csak félig jó. Az persze jó, hogy 1-2 hibás szektor miatt még nem kell eldobnom a winyót, de az sem lenne rossz, ha tudhatnék róla, hogy a hátam mögött már halódik a winchester.

    Szóval ezt a smart trükköt le tudom kérdezni valahogyan a hdd-től "soron kívül"? Egyszerűen csak tudni szeretném, hogy aktuálisan hány szektor van átmappelve. Afféle "hamarosan tényleg tönkre fog menni" előrejelzésnek használnám.

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz MacCaine #13728 üzenetére

    Thx. Még az érdekelne, hogy ez a smart mennyire elterjedt a mai winchesterekben? Azt látom google pajtás találataiból, hogy már az ezred fordulón is incselkedtek vele, de azóta mennyire vált általánossá? Pld ha vesszük az egyáltalán sata winchestereket (tehát eide-re már rá sem nézünk), tudni fogja mindegyik, amelyikkel egyáltalán összeakadhatok?

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    Amikor egy Linux fürtön webszerver köteg van dupla tűzfal mögött (ha az egyik kiesne..), hogyan megy, amikor azt le kell állítani? Csak lecsapják a tűzfalat és "csáó kedves vendégeink"? Vagy van valami elegáns módszer is arra, hogy az aktuálisan már futó kapcsolatokat még végig engedje, és csak az újjonan beérkezőket utasítsa vissza, hogy véges időn belül lekapcsolható legyen az adott fürt?

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    Sziasztok!

    Gyártanom kellene egy kernel modult, és ami leírást szerezni tudtam, abban 2.6-os linux kernelt emlegetnek - a leírás is ahhoz a környezethez van. Mostanra viszont már 3.4-es linux kernel is van stabilan. Valami tipp kellene, hogy a 2.6-os kernel verzióhoz képest mennyire alapvetőek a változások, mennyire out of date az a leírás. Foglalkozzam-e vele, vagy már annyi minden változott, hogy nyugodtan hagyjam a fenébe, mert biztosan újabb doksira lesz szükségem, és kotorásszak még egy sort?

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz rt06 #16610 üzenetére

    Köszönöm, akkor benyelem a 2.6-os doksit.

    Azt persze nem értem, hogy ha semmi lényegesebb kernel változás nincs (ha lenne, az tuti meglátszódna a modul szerkezeten is), minek emeltek verzió számot? Vagy talán az egész 3-as sorozat egy maratoni fejlesztői verzió?

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    Hali!

    Meggyűlt a bajom egy problémával. Kell nekem egy szabványos blokkos eszköz linux alatt, ami gondolom kernel driver-t igényel. Ami szektor szintű írás / olvasás műveleteket az a driver "kézhez kap", azokat át kellene irányítani egy user space alkalmazásnak. Signaling vagy bármi módon át kell juttatni oda a vezérlést, és adatokat is oda-vissza átadni. Míg fut a végrehajtás a user space alkalmazásban, addig a kernel space drivernek blokkolnia kell a beérkezett hívást.

    Ki van erre találva valami okosság / trükk (mert amúgy kicsit koncepció ellenes), vagy vegyem tuti biztosra, hogy ilyet nem lehet összehozni?

    Bármilyen tippet köszönök.

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz Jester01 #18563 üzenetére

    Nos, igen, az xy probléma valóban jelentős szokott lenni. Szóval lépek egyet vissza, és megpróbálom kirészletezni az alap problémát.

    Beleütköztem én is egy ilyenbe:
    stackoverflow.com/questions/3085714/accessing-backing-storage-file-from-both-host-machine-and-emulating-machine-when

    Sajnos az én helyzetem annál is bonyolultabb. A "távoli" állomás g_file_storage-en keresztül fat32 filesystemen nyitva akar tartani egy file-t huzamos időn keresztül, amit ha elengedtetek vele, akkor lehal egy olyan folyamat, aminek működnie kell. Sza* az egész, de azzal az oldallal nem tudok mit tenni, pont. A g_file_storage egy olyan önző fajta driver, ami lockolja a block device-t, vagy nem tudom, mit csinál, de mellette nem tudok hozzáférni semmihez. Nem tudom mountolni ugyan azt a block device-t, hogy másik filesystem driverrel hozzáférjek, sőt szektor szintű írás / olvasásra sem tudom megnyitni, mert az open() lefagy. Kizárásos alapon egy olyan block device-ra lesz szükségem, ami hozzáférést enged legalább szektor szinten az eszközhöz akkor is, amikor a g_file_storage fogva tartja.

    (Mostanra azt is átgondoltam, hogy ha azt meg is oldom, aszinkron adat csúszásaim lesznek a fat táblán, a directory bejegyzésekben, az adatszektorokban, ergo egy igen ügyes saját filesystem driverre lesz majd szükségem, de az had legyen az én problémám, és teljesen külön történet. Egyenlőre legyen csak meg a szektor szintű hozzáférés.)

    Block device-okról azt találtam, hogy olyat regisztrálni csak kernel driver tud. A kernel driverek pedig nem pont a legbarátságosabb környezet. Például a kernel fordításkori headerjei kellenek a fordításához, külön működési szabályaik vannak, és minden fejlesztéssel egy apró hiba miatt kernel lefagyást gyárthatok. Szimpatikusabb lenne egy már kész és kitesztelt driver, ami képes proxyzni műveleteket kernel és user szint között - ha van ilyen. Például signalokon keresztül kapok egy pointert lba szektor számmal és adatterülettel, hogy azt az 512 byte-ot írjam fel a drive-ra, vagy olvassam be róla, és amit visszaadok, azt fogja majd a block device is visszaadni a g_file_storage-nak. Valami ilyesmi.

    Létezik ilyen készen, vagy nekem kell majd írnom egyet?

    [ Szerkesztve ]

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz Jester01 #18565 üzenetére

    Sajnos vannak sebességbeli problémák is - tudnia kell bizonyos műveleteknek időkorláton belül lefutni, különben az egész elképzelésem kuka. Sem valós fizikai eszköz, sem network socket nincsenek most játékban. (Egyébként lenne network block device.) Driverhez szorosan kötött memory device jöhet csak szóba.

    A fuse érdekesnek tűnik, de amit eddig találtam róla, ez csak file szinten tud kötni. Nekem szektor szinten kellene ugyanez. A g_file_storage-ot ha file szinten kötöd, akkor az usb túloldalán is olyan driver kell hozzá. Nem olyan driverrel van szerelve az usb túloldala, és azon nem tudok változtatni. Block device kell. A neten fellelt cikkek szerint olyan változata nem létezik.

    Ha ezek voltak a kész megoldás lehetőségeim, akkor pont ott vagyok, amitől féltem. Ha kernel driver szintjén futtatok mindent, akkor egybe kell gyógyítanom egy block device-t, egy karakteres device-t, legalább 150 megabyte-nyi kernel memóriát, szükségem lesz az aszinkron timer supportra, és persze thread safe meg az általános kernel driver-ekre vonatkozó játékszabályok. A legátfogóbb doksi, amit fellelni tudtam, valami 2.2.15 időkből való. A kernelem 3.8.x mainline. Valami tipp kellene erről.

    [ Szerkesztve ]

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz Jester01 #18567 üzenetére

    Arra gondolsz, hogy helyileg a boardra telepíteni egy network block device servert, az alá pakolni a tényleges ram drive-ot, és helyileg telepíteni még egy network block device klienst is, amire a g_file_storage-et felhúzhatom? Nagyon lassú. Csak a sebesség miatt azon is filozom, egyáltalán linux legyen-e, vagy rtos. Akárhogy is, az usb stack és a ram device közé a network stack időben biztosan nem fér be.

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz Jester01 #18569 üzenetére

    Van a boardon 512 mb ram, abból linux alatt cirka 230 mega szabad. A filesystem, amit szimulálnék 32 gigabyte, amiből számításaim szerint max 100 mega lenne használatban (nagyon rossz esetben). Saját cache-eléssel a régebb óta nem használt szektorokat kihajigálnám a memóriából - ha saját kernel drivert gyártanék rá. A teljes 32 gb-t nem tudom leszimulálni. Nincs annyi memóriám, hogy meg tudjam etetni a loop device-t.

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz mezis #18572 üzenetére

    Meglesi az a cd/dvd-t, amikor beteszed, de ha nem ismer fel rajta azonnal semmit, akkor utána nem létezőnek nyilvánítja. Jelen esetben az is lehet, hogy a drive-od elromlott.

    A linuxnak pedig fel kellene mennie uefivel is:
    http://en.wikipedia.org/wiki/EFI_System_partition#Linux

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    Sziasztok!

    Egy mai linuxnak jelenkori gépen milyen teljesítménye lehet hálózati adatfeldolgozásban? Amire dedikálni szeretném konkrétan, az tcp kapcsolatok kezelésre. Beérkezik tcp kapcsolat, jön 2 kbyte-nyi adat, memória változóban van másik 2 kbyte-nyi, amit kiküldeni kell rá, kapcsolat vége.

    Ha jól sejtem, nem csak a cpu threadek száma lesz fontos kérdés, hanem játszadozni kell a jiffy / HZ-vel is, meg a network bufferrel is. Talán kernelt is kell majd fordítani? Mi mindenre figyeljek oda?

    Lehetséges bármi becslést adni arra, hogy ha nem korlátoz sem cpu sebesség, sem network sebesség, csak a kernel válasz ideje, az milyen módon jelent szűk keresztmetszetet a másodpercenként maximálisan kezelhető kapcsolatok számában (per cpu thread) ?

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz bambano #28428 üzenetére

    Nem akarok én kernelt piszkálni, ha megúszhatom - de megúszhatom? :)

    Van direkt arra külön disztro, ami hálózati teljesítményre dedikálja az egész vasat?

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz bambano #28431 üzenetére

    Milyen disztro van azon a vason, amivel azt a mérési eredményt kaptad?

    A 18-19 gbps nem minden. A folyamatos írási / olvasási sebesség nagyon más, mint beérkező kapcsolatokat mind mini csomagokkal dolgozni fel. A kapcsolat építés ugyan nem sok adatot visz el, de külön csomagokat igényel a protokol.

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    Sziasztok!

    Virtualizációs technológiákat nézegetek, tippet kérnék olvasni valóra.

    Amire szükségem van, az winE alatt futtatni egy játékot (ősrégi win95-ös cucc, minimális hardver igénnyel), aminek kellene önállóan egy desktop. Automatizálni akarok fölötte egér használatot (mindenféle klikkentések, billentyűleütések), és ahhoz előtérben kell lennie az ablaknak, amiben fut. Kellene abból vagy 6 példány - egyszerre. Amit terveztem, az host hardveren linux, az alá proxmox, az alá 6x guest OS image saját cpu + rammal, és mindegyikre SW telepítés + ami kell.

    Ha létezik olyan virtualizációs technológia, ami a fenti erőforrás igényből spórolni tud (pld nem fog kelleni 6 külön OS image egészben csak azért, hogy végül ugyan az a program fusson rajtuk), had kérjek egy tippet, minek olvassak utána.

    Köszönöm

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    Sziasztok!

    A kezdő topicból hozom át a problémát. Hálózati csomag irányításhoz tartozó blogokra szeretnék tippet / linkeket kérni, ipv6.

    Rajta csücsül a szerver ip6 subneten, és bár örülök az ip6-nak, nekem legacy alkalmazásaim vannak vm-ek alatt, amik az ip4-nek jobban örülnének. Gyártani kellene ip6 subnetből ip4 b osztályú helyi hálót (linux os host-on helyileg virtuálisan).

    Valami olyasmi kellene, mint regisztrálni ip6 címre, natolni belőle egy helyi ip4 domaint, mintha egy elektronikailag létező soho router lenne (szükségem van tűzfal szabály közbeiktatására, és port forwardingra is azon a címfordítási ponton), és rákötni az adott ip4 domaint egy net interface-re (virtuálisan létrehozva). Építenem kellene vagy tucatnyi ilyen hálókártyát, ergo olyan módszer kellene, ami ismételhető, nem összeférhetetlenül használ rendszer erőforrást (ha egyáltalán létezik olyan linux alatt).

    Az ip6 alapokat már elkezdtem olvasgatni (jó sok tévedésben éltem az ip6-ot illetően), de a hozzá tartozó rendszer beállításokra is kellenének blogok. Tipikusan ubuntu 20 lts környezet.

    Ha nem lehetséges megcsinálni, amit szeretnék, egy felvilágosításnak örülnék, hogy kicsit elszaladt a paci. Ha bármit számít, az ubuntu host-on vmware player-ek futnának, azokban win xp-k, azoknak kellenének ip4 címek (bridge network-el létező interface-re kell kötnöm).

    Tippeket / felvilágosításokat / tech blog url-eket előre is köszönöm.

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz bambano #31910 üzenetére

    A vpn-t nem biztos, hogy értem. Openvpn megcsinál olyat, hogy regisztrál ip6 címre, ip6-4 fordít, net interface-t gyárt le, és mindezt ugyan azon a host-on ismételhetően többször is?

    Ha számít bármit, a történelmi appokból 6 darab lesz, én magam tartanám őket működésben, és dedikált vm-et kap mind a 6, aminek interneten mind külön címen kell látszania, mert ami szervert együttesen használni fognak, az érzékeny rá, hogy eltérő címen lássak őket.

    [ Szerkesztve ]

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    Hálózati csomag irányításra szeretnék tippet kérni.

    Van egy szerver, legyen külső ip 42.42.42.42 (akármi..). Fut rajta pár dolog, létre vannak hozva virtuális net interface-ek, közülük az egyik éppen a 192.168.1.10-es címet kapta. Azon az interface-en figyel egy udp szerver port 192.168.1.10:5000-en. A külső hálótól el van választva. Kellene nekem szoftveresen nat + port forwarding a 42.42.42.42:7000 <-> 192.168.1.10:5000 közé. Csak ip4 és csak udp.

    Nem lehetetlen leprogramoznom ilyet kézileg, de ha már meg van írva, nem ragaszkodom hozzá újra feltalálni a kereket. Van ilyen beépítve? (Tipikusan ubuntu 20 lts.) Ha igen, valami blog link jönne jól, mit olvasgassak, vagy a ráutaló név, ha azt google biztosan nem tudja eltéveszteni.

    Köszönöm

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz bambano #31934 üzenetére

    Hát facsarom az agyamat a halom sok csubakkás példán, de csak nem jutok 1-ről sehova.

    Ubuntun ufw van (uncomplicated firewall), és annak config file-jai. Iptables valószínűleg nem jó ötlet azzal együtt használni, izélgetni fogják egymást. "dstnat" - valami nagyon újkapu a borjúnak, neten se doksi, se példák, google nekem nem talált róla érdemlegeset.

    Az "uncomplicated" nálam kb ott ér véget, mint kézzel fogható soho routeren a "port forwarding" lapon beállítani udp / "wan:7000" -> "192.168.1.10:5000". A szerveren adott a wan port, és ha kell, előkotrom a vmware által létrehozott virtuális ethernet interface-ek neveit, bár nem lenne rossz, ha elég lenne csak ip-t adni ethernet interface helyett, vagy lehetne eth_interface:port-ot adni csak interface helyett (portot kell cserélni, csak ip-t nem elég).

    Ami egy kicsit zavaró, hogy közérthető cook-book példák helyett túl sok kulcsszó van mindenütt, amiknek értelmileg semmi keresnivalójuk abban a pozícióban, ahova írják őket, és a végén a megjegyzés, hogy na akkor most már tudsz mindent - hehh, majdnem. Példának okáért ha már elkezdik felsorolni a prerouting, postrouting, forward, input, output, accept, reject és társait, ám legyen, de akkor illene leírni az alkalmazásuk lehetséges veszélyeit, kijátszhatóságaikat, egyes esetekben nem működéseiket, és a többit. Elvégre tűzfal beállítás a kontextus. De azokat sehol sem találtam meg.

    Ha 10 évnél kevesebb idő alatt kellene megértenem csak a fenti példához szükséges dolgokat, van rá valami könyv, ami azokat tisztán írja le?

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz lionhearted #31936 üzenetére

    Világsztár blog, köszönöm :C

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    Sziasztok!

    Van egy c program, c99-el fordul, intel cpu / ubuntu legyárt egy binárist. A binárist utána cipelném másik distrib, esetleg amd cpu. Binárist cipelek, nem fordítok újra. Arról lenne jó gondoskodni, hogy a lehető legtöbb kompatibilitást kapjam. Például egyik distriben másutt van a libc, vagy valami.

    Gcc-től lehet-e olyat kérni, hogy az alkalmazásban felismert funkciókhoz exportáljon lib funkciókat, és abból építsen egy dedikált libet, amit az alkalmazássl együtt cipelhetek? Létezik ilyesmi? Ha igen, valami blog linknek örülnék. Én nem tláltam használhatót :(((

    A tippeket előre is köszönöm.

    [ Szerkesztve ]

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz bambano #33185 üzenetére

    >a linker meg fogja találni a libeket minden disztrón, ha felrakták őket.

    Amivel gyakorlatilag azt tanácsolod, márpedig fordítsam újra minden disztro-ra külön?

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz bambano #33187 üzenetére

    Valami blogot találtam kutakodások során arról, hogy debi és redhat között hurcolva nincs meg valami kompatibilitás. Kotortam vissza az előzményeket, de nem találom azt az oldalt, nem tudom linkelni :(((

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz fatpingvin #33189 üzenetére

    Akkor talán képben leszel.

    Az alkalmazásban összesen berkely socket kezelés van (udp szerver, csomag fogadás + küldés, és poll függvény az aszinkron kezelést segíteni), meg gépórát kérdezek le. Minden más az alkalmazás változóival turkalás, a kernel felől csak az a két funkció csoport kell. Ha kell, adok teljes funkció listát.

    Az alkalmazást lefordítom intel gépen ubuntu környezetben. Aztán átviszem azt a binárist ubuntu alól intel vagy amd processzoros redhat, centos, akármi linux alá. Számíthatok változatlan futásképességre egészen biztosan?

    Egy C projectet bináris formában git-re akarok majd közösségnek kirakni. Természetesen ingyen. Szóval ha bármi hibája lesz, engem élve fognak eltemetni. A hibákat leredukálom nulláig, de a futási kompatibilitással sosem futottam igazán kemény köröket. Abban a kérdésben nagyon nem vagyok otthon.

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz ivana #33192 üzenetére

    >Manapság az első i7-ekre szokás fordítani.
    Van egy halom választás ezen az oldalon dokumentálva. Az első i7-es cpu család, amire támogatást találtam, az 2011-ből a Sandy Bridge a 32 nm időszakból. Volt 45 nm-en a Bloomfield, de arra nincsen kapcsoló. Intel cpu-król egy forrás itt. Eredetileg "-m64"-et gondoltam adni a fordítónak. Legyen helyette "-march=sandybridge" ?

    A -static-ot köszönöm. Jól vettem észre, hogy a lib-eket automatikusan találja meg, és nem nekem kell kotorásznom, melyik függvényt hol találja majd meg? Akár hozzáraktam -L kapcsolóval konkrét libeket, akár csak a -static-ot hagytam ott, egy példa program fordított mérete pontosan ugyan az maradt.

    >Miért raksz valamit bináris formában gitre? :N
    Nem szándékozok magán project-ben szabványos identation-t követni. Hogy egészen őszinte legyek, a kemény répa bele a szabványba. Úgyhogy nem osztok meg forrást :N

    [ Szerkesztve ]

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz ivana #33195 üzenetére

    Hozzáadtam a "-static-libgcc"-t és nem változott a teszt alkalmazások mérete. Az a gyanúm, elég a "-static". Az behúz mindent.

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    válasz fatpingvin #33201 üzenetére

    > ... szórakozunk, kérem? ...
    De nekem nem tetszik a rendszer :N

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

  • coco2

    őstag

    Ubuntu-n:

    cat /proc/sys/net/ipv4/conf/all/rp_filter

    Elvileg vissza kellene jeleznie a filter beállítását (rfc3704). Win 10 wsl 2 / ubuntu 22 alatt a "/proc/sys/net/ipv4" elérési vonalon csak egy 0 hosszú "ip_forward" file-t látok. Az rp filter file-ra vontakozó blog-ok már régiek (ubuntu 16 idejéből). Előfordulhat, hogy azóta a beállítás fixen strict mode és többé nincsen hozzáférés? Nem találok friss blogot a témában :(((

    កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

Új hozzászólás Aktív témák