A napokban alkalmunk volt megismerni az MSI Xtreme Speed szériás alaplapjainak első tagját, a P55-GD80-at. Az MSI európai képviseletével való találkozás nem nevezhető mindennapi eseménynek annak fényében, hogy a bemutató lényegében csak erről az egyetlen alaplapról szólt. A találkozó előtt kicsit szkeptikusak voltunk, felmerült bennünk a kérdés, hogy vajon mit lehet egy alaplapról órákon át mesélni? Megint egy újabb heatpipe-hűtőrendszer? Vagy netán új kondenzátorok, esetleg valami spéci NYÁK? Mind lejárt lemez... A bemutató után azonban be kellett ismernünk, hogy még mindig van új a nap alatt, a P55-GD80 olyan újításokat vonultat fel, amelyeket valóban érdemes közelebbről is megismerni.
A P55-GD80 – ahogy az a nevéből is következik – a szeptember elején megjelenő, a most még csak a hírekből ismert LGA1156-os foglalatba illeszkedő Intel Core i5-ös processzorok kiszolgálására született, és természetesen az Intel P55-ös elnevezésű lapkakészlete köré épül. Mondanunk sem kell, a P55 a DDR3-as memóriákat támogatja, ugyanígy tesz az MSI P55-GD80 is. A GD80-as utótag elárulja nekünk, hogy egy prémium kategóriás termékről van szó, már ami az MSI kínálatát illeti. Ennek megfelelően egy igen szépen felszerelt típussal van dolgunk. A három PCI Express x16-os foglalat a CrossFire és az SLI kétkártyás konfigurációkat egyaránt támogatja. A bővíthetőség kedvéért további PCIe x1-es és PCI foglalatokat találunk a NYÁK-on, nem szólva a rengeteg SATA és USB kimenetről. Az alapfelszereltség részét képezi még az integrált hangkártya, a gigabites hálózati vezérlő és a FireWire kimenetek. Na de legyen ennyi elég az unalmas funkciólistából, lássuk, hogy mitől érdekes a P55-GD80!
A P55-ös chipset köré épülő alaplap a tuningtól kicsit tartózkodó átlagfelhasználók és a túlhajtás mesterei számára egyaránt kínál egyet s mást. Először is itt van nekünk az OC Genie, ami elsősorban az átlagfelhasználóknak szól, de a tuningosok is hasznát tudják majd venni. Ez egy alaplapra integrált, hardveres tuning chip, aminek a segítségével egy gombnyomással túlhajthatjuk a rendszert, a processzort, illetve a memóriát (és valóban, az alaplapon találunk egy gombot). Ez természetesen nem alkalmas a csúcsok megdöntésére, de arra jó, hogy egy, a tuningban kevésbé jártas felhasználó is biztonsággal túlhajtsa a számítógépet anélkül, hogy instabilitást tapasztalna, ugyanis az MSI azt ígéri, hogy az OC Genie használata teljesen biztonságos (meg azt, hogy elvileg maximum 30-35%-kal emeli meg a CPU órajelét). A funkció használata egyúttal a tuningosoknak is jól jöhet a processzor képességeinek feltérképezéséhez. Az OC Genie azért különleges, mert hardveres, ergo nem kell hozzá semmilyen szoftver, na és persze azért, mert automatikus.
Az OC Genie-hez kapcsolódik a Direct OC funkció is, de ez már inkább a komolyabb tuningosoknak szól: az elnevezés két újabb gombocskát takar (természetesen az alaplapon), melyekkel MHz-enként emelhetjük és csökkenthetjük a processzor BCLK-órajelét (lényegében az FSB-t). Tekintve, hogy az OC Genie-hez kapcsolódik, a Direct OC is hardveralapú, ami kulcsfontosságú egyes helyzetekben, amikor a stabilitásról van szó. A Direct OC segítségével a rendszer újraindítása vagy bármilyen segédprogram nélkül emelhetjük és csökkenthetjük a processzor órajelét például benchmarkolás közben. Az OC Genie-nek vannak még más vonatkozásai is, de azokról majd a tesztben.
A következő újítás, ami szerintünk sok túlhajtó szívét fogja megdobogtatni, az a V-Kit, a V-Switch és a V-Check Point funkciókkal. Az alaplap szélén találunk egy DIP kapcsolósort és egy kék, hatlyukas sort. A DIP kapcsolók (V-Switch) a CPU, a CPU VTT, a DRAM és a PCH feszültségeinek on-the-fly (tehát valósidejű) átállítására szolgálnak, 0,1, illetve 0,2 V-tal emelhetjük meg ezek értékét bármikor, amikor kedvünk tartja, anélkül, hogy a BIOS-ba belépnénk. Az igazi "okosság" szerintünk azonban a V-Check Point, aminek a segítségével (illetve egy multiméterrel) kimérhetjük a fentebb felsorolt részegységek feszültségét, tehát nem kell többé forrasztgatni, és leírások után kutatgatni: a tuningosok jól tudják, hogy a BIOS-ban szereplő feszültségértékek és a valós feszültség sokszor igencsak eltér egymástól, főleg amikor terheljük a rendszert, tehát a valós értéket kimérve stabilabb tuningra lesz lehetőségünk.
Nem szóltunk még az MSI új, három az egyben típusú DrMOS-járól, ami az alaplapon található feszültségszabályzó komponensek új összefoglaló neve. Az új részegység egy „tokba” foglalja a Driver IC-t, a felső és az alsó MOSFET-et, ez pedig azt jelenti, hogy a jeleknek rövidebb útvonalat kell megtenniük, az elektronikus zaj csökken, és természetesen alacsonyabb a fogyasztás.
Az érintésérzékeny gombok (Green Power, reset, bekapcsoló), a diagnosztikai LED kijelző, a 8 mm átmérőjú heatpipe (SuperPipe, ami az MSI szerint hatékonyabb, mint a Gigabyte-féle „2 uncia rezes” kialakítás) és a U-Key (hardveres géplezárás) már csak hab a tortán, tesztünkben hamarosan mindet megismerhetjük közelebbről is...
