Három X58-as alaplap

A Core i7-es processzorok tavalyi bemutatásával az Intel újabb hónapokra, sőt, nem kizárható, hogy évekre bebetonozta magát az asztali CPU-k szegmensének csúcskategóriájába. A Core 2 Quad gyors volt, de a Core i7 még magasabbra tette azt a bizonyos lécet, így lényegében ellenfél nélkül uralkodhat, és ennek tudható be, hogy az árak igen magas szinten fagytak be. Végül is az Intel ráfoghatja az árpolitikájára, hogy a csúcsteljesítményt meg kell fizetni, ezért a Core i7 egyelőre nem nagyon kategorizálható be a "mainstream" termékek közé (különösképpen Magyarországon nem). A helyzetet "súlyosbítja", hogy a platformhoz kapható alaplapok is igen drágán kelletik magukat, az olcsóbbak is 50 000 forint környékén vannak, de a minden szempontból jól felszereltekért akár 80-90 000 forintot is elkérhetnek a kereskedők. De mire fel? – tesszük fel magunkban a kérdést. A Core i7-et jelen pillanatban egyetlen lapkakészlet képes kiszolgálni, ez pedig az X58. Józan paraszti ésszel belátható, hogy az X58 biztosan nem drágább, mint a már jól ismert X38/X48-as lapkák. Az X58, azaz az északi híd, a processzorba épített memóriavezérlőnek köszönhetően kevesebb feladatot lát el, mint elődei, a déli híd pedig megegyezik a korábbi chipsetek specifikációiban találhatóval, az X58 mellé is az ICH10-et társították. A válasz tehát evidens: mert az Intel megteheti. Mindent összevetve nagyon úgy tűnik, hogy a Core i7 köré épülő rendszerek a jövőben sem válnak túlságosan elterjedtté a "nép" körében, erre a szerepre a Lynnfieldet/Havendale-t szánja az Intel, a Bloomfield inkább a csúcskategóriás asztali gépek, belépő szintű szerverek és munkaállomások alapanyaga marad.

Jelen tesztünkben arra vállalkoztunk, hogy három ismert gyártó X58-as lapkakészlet köré épülő alaplapját mutassuk be, ezek pedig az Asus P6T, a Gigabyte EX58-UD5 és az MSI X58 Platinum. Tekintve, hogy igen drága komponensekről van szó, még nagyobb hangsúlyt kapnak azok a kis különbségek, melyek az alacsonyabb áron megkapható alaplapok esetén kevésbé fontosak: a körítés, a felszereltség, a BIOS kiforrottsága vagy akár az alaplap kinézete, felépítése.

Az alaplapok csomagolása [+]

A három típus a gyártókra jellemző ízléses csomagolásban kerül fel a boltok polcaira. Az Asus P6T dobozának külsején nincs túl sok látnivaló, a tükröződő kék szín azonban jól mutat. Az előlapot fel lehet hajtani, és itt megtaláljuk a P6T főbb jellemzőit, specifikációit. A Gigabyte – folytatva a "hagyományt" – egy jórészt üres, fehér dobozban tálalja az EX58-UD5-öt, elején az alaplap tuningosok számára fontos jellemzőit emelte ki (kondenzátorok, mosfetek). Az MSI is felhagyott a különböző szörnyek és futurisztikus alakok erőltetésével, a fekete dobozon a típusjelölés és a DrMOS technológia a hangsúlyos. A mellékelt eszközöket illetően az Asus kicsit spórolósra vette a figurát, a leírások mellett egyetlen driver CD-t, négy SATA kábelt, egy IDE kábelt, egy hátlapi panelt és egy-egy Tripla SLI, illetve sima SLI összekötőhidat találtunk. A drágább modellek mellé adott ventilátor vagy OC Palm hiányzik, de ennél problémásabbnak tartjuk, hogy az alaplapon található USB és FireWire kimenetekhez sem adtak hátlapi kivezetést. A Gigabyte EX58-UD5 körítése már komolyabbnak nevezhető, leírások, CD, SATA és IDE kábelek, hátlapi panel, SLI-összekötők és matricák, illetve eSATA portos és egy egyelőre meghatározatlan célra szánt hátlap (szerk.: mint kiderült ez az SLI-híd rögzítésére jó) képezi részét a csomagnak. Az MSI is szeret köríteni, ha a drágább alaplapokról van szó, az X58 Platinum mellől nem hiányoznak a leírások, a driver CD-k és a különböző kábelek, illetve egyedüliként a hátoldalra kivezethető USB panelt is mellékelik.

Asus P6T [+]

Elsőként az Asus P6T-t vettük szemügyre. Ez a típus nem sok hasonlóságot mutat a korábban már nálunk járt P6T Deluxe-szal, pedig a sima és a Deluxe verzió sokszor csak egy-két integrált eszköz lehagyásában szokott különbözni, a P6T azonban teljesen más, mint a P6T Deluxe. Egy-két dologban azért megegyeznek, és ez a NYÁK, illetve a különböző foglalatok színe. A NYÁK ezúttal is fekete lett, a bővítőfoglalatok kék/fekete/fehér színt kaptak, a memóriafoglalatok pedig fekete és sárga színnel különülnek el egymástól. A processzorfoglalat a szokásos helyen, az alaplap felső részén található, jobbra tőle találjuk a hat darab DDR3-as memóriafoglalatot, balra és felette a kis kék hűtőbordával eltakart mosfeteket, alatta pedig az északi híd helyezkedik el. Közvetlenül a memóriafoglalatok mellett találjuk a nagy tápcsatlakozót, alatta a SATA és az IDE portokat, melyek közül hat a déli hídra kapcsolódik, kettő pedig egy külső chipre. A déli hídra kapcsolódó portok elhelyezése és elforgatása szerintünk jó ötlet volt, mert a hosszabb videokártyákkal sem akadnak össze az ide kapcsolódó kábelek, de a maradék két porttal gondok lehetnek. Az északi híd alatt a bővítőfoglalatok vannak, legalul, szinte eldugva rábukkanunk a már-már elfeledett floppycsatlakozóra is. A PCI foglalatok elhelyezése nem lett túl szerencsés, mert duplaszlotos videokártyával vagy -kártyákkal kihasználhatatlanok. A nagyobb PCIe csatlakozók x16/x16/x4 vagy x16/x8/x8 módban képesek működni, a maradék egy PCIe x1-es szlot jól jöhet bármilyen bővítőkártyához, de egy duplaszlotos VGA-val ez is használhatatlan. Az alaplapon elvileg van Express Gate is (egy mini-Linux), ez a BIOS-ban be is kapcsolható, de nekünk ezt nem sikerült elindítani (egyelőre rejtély, hogy miért).

Gigabyte EX58-UD5 [+]

A Gigabyte EX58-UD5 szerintünk igen ízléses színkombinációra épül, a Gigabyte-tól már megszokott sötétkék NYÁK-on jórészt világoskék és fehér foglalatokat találunk. Az Asus P6T-jéhez hasonlóan a processzorfoglalatot jobbról itt is a memóriafoglalatok, az összes többi irányból pedig hűtőbordák veszik közre, a felső és a baloldali a mosfeteket takarja el, az alsó pedig az északi hidat. A chipset két alkotóelemét egy, a hőcsövet is eltakaró borítás köti össze. A memóriafoglalatok mellett, egy relatív üres területen találjuk a nagy tápcsatlakozót, alatta pedig tíz darab 90 fokkal kiforgatott SATA csatlakozót, mondanunk sem kell, nagyon helyesen. Az északi híd alatt vannak a bővítőhelyek, ezek több szempontból is rosszul lettek sorbaállítva. A felső PCIe csatlakozónak ebben a formájában nincs túl sok haszna, mert a legtöbb kártya nem fér be erre a kis helyre. Az alatta található x4-es foglalat ebből a szempontból már jó helyen van. A hosszú, PCIe x16-os foglalatok alá kerültek a PCI szlotok, melyek kihasználhatatlanok kétszlotos VGA(-k) használata esetén. A floppycsatlakozó elhelyezkedése sem éppen szerencsés (ahogy az Asus P6T-n sem volt az), és talán az IDE csatlakozó is lehetne feljebb. Az USB és a FireWire csatlakozókat az alaplap alján találjuk (hasonlóan a P6T-hez), így ezekkel valószínűleg nem is lesz gondunk.

MSI X58 Platinum [+]

Az MSI X58 Platinumja Platinum létére sok hiányossággal küszködik, és felépítése, illetve ránézésre az alkatrészek száma is hiányosabb, mint a tesztünkben szereplő riválisoké. A processzorfoglalat a már szokásosnak mondható helyen található, ettől jobbra a memóriaszlotokat látjuk, de a körülöttük látható "terület" kissé csupasz, ha az Asus vagy a Gigabyte korábban bemutatott típusaihoz hasonlítjuk. Balra tőle egy önmagában álló hűtőborda található a mosfeteken, alatta pedig az északi híd egy réznek látszó hűtőbordával lefedve, amit egy hőcső köt össze a déli hídon található kis hűtőbordával. Ezúttal is a lap szélére, a memóriafoglalatok mellé került a nagy tápcsatlakozó, ez alatt hat darab déli hídra kapcsolódó (helyesen) 90 fokkal kiforgatott SATA portot találunk, alattuk a szintén kiforgatott IDE csatlakozó és két szimpla SATA port helyezkedik el, az ezekből "kilógó" kábelek szerencsére nem ütköznek az alsó PCIe x16-os foglalatba illeszkedő videokártyával. Érdekesség, hogy az X58 Platinumon már nem találunk floppycsatlakozót. Az északi híd alatt három PCIe x1-es foglalat található, ezek közül a felső csak bajosan használható ki egy hosszabb tv-tunerrel vagy hangkártyával. A két PCIe x16-os között elhelyezkedő felső x1-es szlot szintén kihasználhatatlanná válik, amennyiben duplaszlotos videokártyát teszünk a rendszerbe. Alul két PCI foglalat "éktelenkedik", melyek közül SLI vagy CrossFire használata esetén nagy valószínűséggel szintén kiesik egy. Érdemes megemlíteni, hogy a korábbi típusoktól eltérően az X58 Platinumon csak két PCIe x16-os foglalat található, tehát ez az alaplap nem támogatja a háromkártyás SLI/CrossFire kapcsolatot. Hogy miért? Az MSI X58 Eclipse rendeltetett erre a célra, ez az abszolút felsőkategóriás alaplap megfelelője, míg az X58 Platinum olcsóbb, de a kevésbé igényes felhasználók számára ez is bőven elegendő szolgáltatást nyújt (egyébként is, a felhasználók hány százaléka használ három vagy akár két videokártyát?). Hasonlóan a rivális típusokhoz, az X58 Platinumon is a NYÁK alján helyezkednek el az USB és a FireWire portok, valószínűleg ez a legmegfelelőbb hely erre a célra.

További vizsgálódás

Az alaplapokon található hűtőrendszerek [+]

A sima P6T a Deluxe-szal ellentétben igencsak egyszerűre sikeredett hűtőrendszerrel rendelkezik, az északi hidat hűtő lamellákat és a processzor mellett található mosfeteket hűtő bordát egy hőcső köti össze, egyik borda sem tűnik túlságosan robosztusnak, inkább amolyan komolytalannak mondanánk, persze ez nem gond, ha elvégzik a feladatukat. Az X58 egyébként sem melegszik annyira, mint a korábbi Intel északi hidak, elvégre a memóriavezérlő a processzorba került. A déli hídon egy passzív, egymagában álló hűtőborda található. A "hűtőrendszer" minden komponense alumíniumból készült. Az EX58-UD5-ön található hűtőrendszer ránézésre jónak tűnik, de nem sokkal jobb, mint ami a P6T-n látható. Az északi hídon jól lamellázott és elég magas hűtőborda található, de ez még mindig jóval kisebb, mint egyes korábbi generációs megoldások. A déli hídon egy lapos és nagy, hőcsöveket rejtő hőelvezető "rendszer" trónol Ultra Durable 3 felirattal. A Gigabyte az Asushoz hasonlóan alumíniumot használt. Az MSI X58 Platinum sikerült a legegyszerűbbre a komponensek hűtésének szempontjából, ami egyébként igencsak szokatlan az MSI-től, mindenesetre a másik két gyártóval ellentétben ők réz hűtőbordákat használnak. Érdemes még megemlíteni, hogy az Asus és az MSI kis műanyag pöckökkel rögzítette a hűtőket, ami nem éppen optimális megoldás, hiszen az ilyen módon illeszkedő bordák könnyen elmozdulnak, és sok esetben az érintkezés sem a legjobb, ami magasabb üzemi hőmérsékletet eredményez. A Gigabyte csak részben tett így, a déli hídon és a mosfeteken található bordáknál szintén műanyag pöcköket találunk, de az északi hídon csavarokkal rögzítették a hűtést.

Feszültségszabályozás [+]

Mindhárom alaplap a VDR 11.1 specifikációi alapján készült. A feszültségellátós rész a tuningosok esetében nem egyszer döntő tényező a vásárlás során. Az Asus P6T tizennégy feszültségfázissal épült, ebből nyolc szolgálja ki a processzort, négy a chipsetet és kettő a memóriákat. A CPU-foglalat környékével nincs gond, a nagyobb, extrémebb hűtők is gond nélkül felszerelhetők, bár a foglalattól balra található hűtőborda picit talán magasabb a kelleténél. A Gigabyte EX58-UD5-ön 16 fázist találtunk, ebből 12 van a processzor körül, 2-2 pedig az északi híd és a memóriák mellett. Érdekességként még annyit, hogy a Gigabyte külön kiemeli a NYÁK felépítésével kapcsolatban, hogy az EX58-UD5 a szokásos 1 uncia helyett 2 uncia (57 gramm) rezet tartalmaz (1 négyzetláb területen), ami elvileg segíti a tuningot, hatékonyabbá teszi az energiafelhasználást, és hozzájárul a hőmérséklet alacsonyabban tartásához (ez azt is jelenti, hogy a NYÁK 1,4 mm helyett 2,8 mm vastagságú). Egy videó ezzel kapcsolatban. Az MSI X58 Platinumja a feszültségellátás szempontjából kicsit puritán a másik két versenyzőhöz képest, "mindössze" 10 fázist találunk az alaplapon, ebből 5 szolgálja ki a processzort, három az északi hidat és kettő a memóriákat. A processzorfoglalat környéke igen letisztult, ezért a méretesebb hűtők installációjával nem lesz probléma.

Külső gombok [+]

A modernebb alaplapokon lassan szériatartozék a könnyen hozzáférhető ki/bekapcsoló, a reset és a CMOS Clear gomb. A három gyártó gondoskodott ezekről, bár vannak hiányosságok is. Az Asus P6T-n például nem találunk CMOS Clear gombot, a szokásos jumpereket kell használnunk erre a célra, ami egyébként szerintünk nem túl nagy probléma. Az alaplapon találunk Overvoltage jumpereket is, amivel a BIOS-ban beállítható feszültségeket további szintekre emelhetjük a processzor, a QPI-link és a memória esetében (csak hozzáértőknek). Az EX58-UD5-ön a tápcsatlakozó mellett találjuk a bekapcsoló- és reset gombot, de a CMOS Clear a hátlapra került. Az MSI szintén felkínálja ezeket, esetében is a hátlapra került a CMOS Clear. Az X58 Platinumon az Eclipse-hez hasonlóan van D-LED 2 gomb is (2 digites debug LED), de a funkciót nem tudjuk kihasználni, mert kijelzőt nem mellékeltek az alaplaphoz.

Hátlapok [+]

Az IO panelek napjainkban már alig hasonlítanak a pár évvel ezelőttiekre. Eltűntek a soros és párhuzamos portok, helyüket a rengeteg USB és eSATA vette át. A három szóban forgó alaplapon két-két PS2 portot találunk, ami egyébiránt csak azért érdekes, mert az Asus már jó ideje eggyel szereli csúcskategóriás alaplapjait. USB portokból nincs hiány, az Asus hatot, a Gigabyte és az MSI pedig nyolcat épített a hátoldalra. Ezeken kívül találunk Ethernet aljzato(ka)t, egy-egy IEEE 1394-es portot, a Gigabyte-ot leszámítva eSATA portot is (a Gigabyte hátlapi kivezetés formájában mellékeli ezt), és a szokásos audioportokat. Az Asus és a Gigabyte tartalmaz egy-egy koaxális és optikai SPDIF kimenetet, az MSI-n csak optikai található. Mint már említettük, a Gigabyte és az MSI a CMOS Clear gombot is ide helyezte el.

Integrált eszközökből nincs hiány, de ezen nincs is miért csodálkozni, hiszen napjainkban már a legfapadosabb típusokon is van legalább integrált audio és LAN. Mindegyik gyártó Realtek gyártmányú, nyolccsatornás hangkodekkel szerelte fel az alaplapokat (igaz különböző típusúak), és a hálózati vezérlő szerepét is egy Realtek chip látja el mindhárom esetben (a Gigabyte és az MSI két-két vezérlőt tartalmaz). Szerencsére ezek kivétel nélkül PCIe sávon keresztül kapcsolódnak a chipsethez, tehát nem kell félni a PCI alacsony áteresztőképességétől. Egy 60 000 forint feletti alaplaptól elvárható, hogy legyen rajta FireWire csatlakozó (igaz, a szabvány már nem olyan népszerű, mint volt), és ez a három típus meg is felel ennek a kitételnek. Mindhárom gyártó 3 év garanciával látta el alaplapjait.

BIOS

Asus P6T [+]

A három alaplap BIOS-a a már jól megszokott sémára épül, alapvetően csak a túlhajtással foglalkozó funkciókat vettük jobban górcső alá. Drága, hipi-szupi alaplapok lévén elég magasak voltak az elvárások, és lényegében egyikben sem kellett csalódnunk, de azért lenne még mit fejleszteni. Ami a tuningopciókat, órajeleket, feszültségeket illeti (lásd a táblázatot) egyik modellel sincs gond, mindegyik igen tág intervallumokat tesz lehetővé, és a lépcsőfokok finomságával sincs probléma. Az már más kérdés, hogy egyes esetekben a különböző opciók jelentése számunkra egyszerűen ismeretlen, ezek az új alaplapok már csak nyomokban emlékeztetnek a régiekre, annyiféle beállítási lehetőségük van, hogy ember legyen a talpán, aki mindet ismeri.

Gigabyte EX58-UD5 [+]

Mi a processzor túlhajtása során csak az alapokat, a számunkra ismerőseket állítgattuk. A Gigabyte továbbra is tartja szokását, miszerint csak a CTRL+F1 billentyűkombinációval hívhatóak elő a fontosabb menüpontok, de ami kicsit furcsa, hogy enélkül is lehetőségünk van számos feszültség és órajel beállítására, tehát lényegében ez a régi kapcsoló teljesen értelmetlenül maradt meg a BIOS-ban. Lenne azért néhány komolyabb problémánk is. A Gigabyte csak egyetlen ventilátor szabályzására ad lehetőséget. Az Asus sem sokkal jobb két választási lehetőségével, ugyanis a ventilátorokat csak előre definiált profilok szerint járathatjuk, és kevésnek találjuk azt a négy kijelzett feszültségértéket, ami a BIOS-ban található. Az MSI nem ismeri a dinamizmus fogalmát, szimpla százalékos pörgetési sebességet engedélyez.

MSI X58 Platinum [+]

Az MSI-ben feltűnt az M-Flash, ami egy szimpla BIOS-frissítő szándékozik lenni a CMOS-on belül, ez számunkra teljesen kiismerhetetlennek bizonyult, nem látta a pendrive-ot rajta a BIOS image fájllal. Mint már korábban említettük, a P6T-n nálunk nem indult el az Express Gate, holott elvileg támogatott, és hiányosnak tartjuk az MSI X58 Platinum processzorfunkciókkal kapcsolatos menüjét is, a virtualizációtámogatás ki/bekapcsolását annyira eldugták, hogy nem találtuk meg. Nem ártana az sem, ha az egyes gyártók a különböző opciókat egységesen neveznék el.

A három gyártó – szokásához híven – különböző tuningolásra és finomhangolásra való programot fejlesztett ki, az Asusnál a TurboV a legújabb (az EPU-6 Engine a fogyasztás optimalizálására használatos), a Gigabyte-nál az Easy Tune 6 az aktuális (CPU-Z-hez hasonló felépítésével szimpatikus), az MSI pedig a Green Power Centert használja, ami a túlhajtáson túl a fogyasztás ellenőrzésére is alkalmas. Mi nem vagyunk a hívei ezeknek a Windows-alapú programoknak, mert sok velük a gubanc, hajlamosak a fagyásra, inkább a BIOS-on belül állítjuk be a túlhajtáshoz szükséges opciókat.

Tuning az Asus P6T-vel, a Gigabyte EX58-UD5-tel és az MSI X58 Platinummal [+]

Ami a tuningot illeti, véleményünk szerint egyik alaplap sem sokkal jobb a másiknál. Megfigyeltük, hogy az alapfeszültség minden alaplapnál mást-mást jelent, az Asus P6T 1,2 V-ot, a Gigabyte 1,15625 V-ot, az MSI pedig 1,232 V-ot állított be, ezért aztán az alapfeszültséges túlhajtásban elvileg előnnyel indult. A Core i7-920-as processzort alapfeszültségen 20 x 170 és 20 x 175 MHz (3400 és 3500 MHz) környékéig sikerült túlhajtani, végül is 31%-ról van szó, ami nem kevés egy gyári hűtővel. Aztán kipróbáltuk az Auto módot a feszültségek esetében, ez az Asuson 1,4 V-ot, a Gigabyte-on 1,35 V-ot, az MSI-n pedig 1,3 V-ot jelentett, így sikerült elérnünk a 20 x 180 MHz-es órajelet, de ennél tovább nem jutottunk. Az Asuson 1,4 V-on túlmelegedett a processzor, ezért állandóan lekapcsolt a rendszer. A Gigabyte és az MSI szimplán lefagyott, bármit csináltunk.

Kipróbáltuk az Asus EPU-ját is, igazából csak arra voltunk kíváncsiak, hogy a program miképpen manipulálja a fogyasztást. Végül kiderült, hogy az órajellel játszadozik, Max és Medium power módban 12 x 119 MHz-re állította a processzor órajelét, High performance módban 12 x 133 MHz-re, tehát alap EIST beállításra kapcsolt vissza a processzor, Turbo módban pedig az alaplap 136 MHz-re emelte az FSB-t. Őszintén szólva ennél kicsit többet vártunk, erre a Rightmark CPU Clock Utility is képes.

BIOS

Tesztkonfig, tesztek

Az teszteket egy Core i7-920-assal készítettük alapórajelen, előtte minden alaplapon felfrissítettük a BIOS verzióját az éppen elérhető legújabbra. A memóriát DDR3-1866-os beállításon járattuk, ezzel ugyanis nem volt baja egyik alaplapnak sem, az időzítéseket 9-9-9-28-ra állítottuk, ezek enyhén szólva sem alacsonyak, de a DDR3 már csak ilyen.

Egy alaplapteszt korántsem olyan "izgalmas", mint egy videokártyákkal vagy processzorokkal foglalkozó összeállítás, pláne akkor nem, ha ezek az alaplapok azonos chipset köré épülnek. És akkor még nem ejtettünk szót a processzorba integrált memóriavezérlőről, így lényegében az alaplap, azon is a chipset csak egyfajta irányjelző lámpa szerepét tölti be (a perifériák, a processzor és a videokártya között). Mit várhatunk az X58-as alaplapoktól? Emlékezzünk csak vissza az Athlon 64 megjelenését követő tesztekre, az integrált memóriavezérlőnek hála a különböző típusok között szinte nem is volt különbség...

Nem is kellett csalódnunk, a három letesztelt X58-as chipset köré épülő típus szinte azonos eredményeket ért el a különböző tesztekben. Az Everest memóriabenchmarkjában alig sikerült kimérni valami differenciát. A Cinebench, ami jórészt a processzorra támaszkodik (azaz a memória sebessége nem különösebben befolyásolja), nem mutatott ki szinte semmilyen különbséget. A WinRAR már érzékenyebb a memóriára, és ebben ki is alakult egy sorrend, de az eltérések hibahatáron belüliek (1-4%). UT3 és Far Cry 2 alatt az MSI X58 Platinum kicsit lemaradt, elképzelhető, hogy még optimalizálatlan a BIOS, vagy csak mi nem vettünk észre egy olyan memóriaopciót, amit a másik két alaplapon beállítottunk. Összegezve a látottakat: ne a teljesítménye alapján válasszuk ki jövendőbeli X58-as alaplapunkat.

Fogyasztás, melegedés, audiominőség

Érdekesebb kérdés a fogyasztás, ezen a téren ugyanis a gyártók különböző implementációiból adódóan lehetnek különbségek, de persze ezek sem igazán szignifikánsak. Tesztünk szerint az MSI X58 Platinumnak van a legalacsonyabb fogyasztása, akármilyen szituációt is veszünk alapul (üresjárat vagy terhelés). Ezen nem különösebben lepődtünk meg, mert az MSI X58 Platinumot a másik két versenyzőnél kevesebb alkatrésszel szerelték fel. Ezt követi az Asus P6T, ami üresjáratban csak alig, de terhelve már jóval, 10%-kal fogyasztott többet (mármint az egész P6T-re épülő konfiguráció). Üresjáratban a legmagasabb fogyasztást a EX58-UD5 érte el, a Gigabyte alaplapja köré épülő rendszer 6-10%-kal fogyasztott többet riválisainál, könnyen lehet, hogy a komolyabban kiépített feszültségstabilizáló alkatrészek miatt (ami egyben vicces is, mert a Gigabyte szerint a magasabb réztartalmú NYÁK-kal szerelt alaplap elvileg kevesebbet eszik).

Infrás hőmérővel megvizsgáltuk az alaplapok hőmérsékletét is. A három gyártó három különböző módot választott az egyes komponensek lehűtésére, szemre a Gigabyte-é tűnik a legkomolyabbnak, míg az MSI-é bár "kicsi", de réz. Az északi híd üresjáratban az MSI X58 Platinumon volt a leghűvösebb, az Asus és a Gigabyte azonos eredményt ért el. Terhelve érdekes módon az Asus nem melegedett tovább, viszont a Gigabyte és az MSI igen. Ez lehet annak a következménye, hogy az Asus hőcsöves rendszere jobban, vagy éppen a Gigabyte-é vezeti el kevésbé a hőt. A déli híd üresjáratban az Asus P6T-n volt a legmelegebb, nem lepődtünk meg, hiszen az a vékony kis hűtőborda nem vezet el túl sok hőt. A Gigabyte és az MSI ugyanúgy szerepelt, de terhelve (3D-s játék közben másolás) csak előbbi melegedett tovább, az Asus és az MSI viszont nem. A mosfeteken található hűtőborda hőmérsékletét is feljegyeztük, ezen a téren is az MSI volt a leghűvösebb, elvégre ez a feszültségellátós rész az X58 Platinumon a legpuritánabb, ennek fényében a Gigabyte eredménye egészen jó. Terhelve mindhárom alaplap tovább melegedett, leginkább az Asus, a másik két modell jobban bírta a strapát.

Végül elővettük a Rightmark analóg ki és -bemenetet hangminőség szempontjából vizsgáló programját, és leellenőriztük az integrált hangkártyák analóg kimenetének hangminőségét. Mindhárom alaplapra Realtek hangkodeket integráltak, de ezek különböző típusúak; igaz, a Gigabyte-é és az MSI-é közel áll egymáshoz. Összességében az derült ki, hogy mindhárom kimenet hallgatható hangminőséget produkál, az EX58-UD5 és az X58 Platinum azonban még az Asusénél is jobb minőségű volt. Mint kiderült, analóg kimeneten hallgatva az X-Fi Extreme Audio sem jobb, mint a szóban forgó Realtek kodekek.

Értékelés

A három letesztelt típus közül egyiket sem tudnánk kiemelni a sorból, szerintünk mindegyik jó alap lehet egy újonnan összerakott Core i7-es konfigurációban. Csomagolásban és bőkezűségben a Gigabyte és az MSI egy szinten áll, az Asus szerintünk kevés kelléket mellékelt a P6T mellé (igaz cserébe ez olcsóbb is). Az alaplapok felépítését illetően egyik sem kifogástalan, vannak hiányosságok és előnyök, az MSI a letisztultsága miatt talán picit jobb a másik kettőnél. A Gigabyte felépítése is tetszetős, és maga az alaplap is szimpatikus, de a gyártó által hangoztatott ígéretek – a fogyasztásra és a melegedésre vonatkozóan – nem igazán állták meg a helyüket. A felszereltséget nézve nagyon hasonló a három típus, ezen a téren is az egyéni igények határozzák meg a végkimenetelt. BIOS szintjén a Gigabyte mára olyannyira felkapaszkodott, hogy alaplapjai gyakran a legjobbak közé sorolhatók, ez az EX58-UD5-ről is elmondható. Az Asusról tudjuk, hogy ezen a téren mindig kitesz magáért, az MSI-nél pedig mindig közbecsúszik egy hiba, ez azonban az X58 Platinum esetében nálunk nem jött elő. Igaz, az MSI-vel kevesebbet tudtunk kihozni a processzorból, mint a másik két típussal, és a játéktesztekben is volt egy picurka lemaradása, tehát most sem volt minden tökéletes. Mind a három gyártó 3 év garanciát ad az alaplapokra, ezért lényegében az adott vásárló igényei, pénztárcájának vastagsága és a márkahűség határozhatja meg végül, hogy melyik lesz a kiválasztott. A jelenlegi BIOS verziókkal nem tapasztaltunk instabilitási problémákat, a memóriákkal is csak annyi bajunk volt, hogy elsőre rossz foglalatokba illesztve őket nem indult el a rendszer.

Összegezve, ha lenne rá pénzünk, és a három alaplap közül kellene választani, mi valószínűleg a Gigabyte EX58-UD5-re voksolnánk; mert bár pár ezressel drágább, mint a másik két típus, cserébe gyakorlatilag hiánytalan, a felépítésén kívül nem igazán lehet negatívumokat felhozni ellene. A mellette felsorakoztatott érvek alapján inkább az MSI Eclipse SLI és az Asus P6T Deluxe lehetne az EX58-UD5 ellenfele, de azok már jóval drágábbak.

Gigabyte EX58-UD5	Asus P6T MSI X58 Platinum

fLeSs

Az MSI és Gigabyte alaplapokat az Expert Computer Kft., az Asus P6T-t pedig a Computer Emporium Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.