A felcseperedett kistigris
Ha lenne olyan ország, amely Steve Jobs rémálmaiban újra és újra feltűnne, mint az iPod-birodalmat leigázó, porba tipró nemzet, minden bizonnyal Dél-Korea lenne az. A szorgos ázsiaiak egy ideig békében elvoltak otthon a kütyüikkel, aztán pár éve rájöttek, hogy ezekre a holmikra (melyeknek tetemes részét a Samsung gyártja, de partnerként köze lehet azokhoz is, amelyekre nem a Samsung felirat kerül) a világ nyugatibb fertályán is vevők, így a koreaiaktól származó szórakoztatóelektronikai berendezések és más egyebek után elözönlötték a világpiacot a manapság trendi divateszközként is funkcionáló telefonok és a médialejátszók is.
Az IFA médialejátszó-felhozatala
A Samsung hatalmas lelkesedéssel vetette bele magát eme két, bizonyos szempontból egymással közeli rokonságban álló szegmensbe, a lelkesedésnek pedig hamar meg is lett az eredménye tucatnyi okos és szép készülék formájában. A vállalat természetesen az idei IFA kiállításra is tartogatott újdonságokat a tarsolyában, így többek közt itt mutatták be a megújult csúcskategóriás médialejátszókat, az érintőkijelzős YP-P2-t, a hangszóróval is rendelkező YP-S5-öt (az YP-K5 utódját) és az YP-T10-et, mely leginkább az általunk is bemutatott K3-hoz hasonlítható, ám annak tudását számos ponton túlszárnyalja. Az YP-T10 a világpremierrel egy időben szerkesztőségünkbe is megérkezett, az új Samsung lejátszó képességeiről és nem mindennapi kinézetéről így első kézből tudunk beszámolni.
Szuperszexi, szupervékony és pillekönnyű – így jellemzi legújabb üdvöskéjét a Samsung, és bár sejtelmünk sincs, hogyan lehet egy lejátszó szexi, az utóbbi két jelző ezúttal nem erős költői túlzásra építő marketingmaszlag, az YP-T10 valóban nagyon vékony (vastagsága mindössze 7,9 milliméter), tömeg pedig csupán 43 gramm, ami a K3-hoz képest hét gramm mínuszt jelent.
[+]
A lejátszó formája, ha lehet, még a K3-nál is letisztultabb, jóllehet az alap hasonló, elsőre csak az olyan apróságok tűnnek fel, mint a króm berakás hiánya vagy a szögletesebb élek. Az YP-T10 fekete (vagy ahogy mostanában ezt a színt nevezik: zongoralakk-fekete), fehér, bíbor, vörös és citromsárga színben kerül forgalomba (nem kizárt, hogy nálunk csak az első kettő kapható majd), hozzánk egy fekete tesztpéldány jutott el. Az előlap az a fajta, teljesen egybefüggő fényes műanyag, melyet a tulajdonos eleinte legszívesebben csak cérnakesztyűben érintene, a hátlap mattfekete, nehezen megállapítható, hogy fém, vagy műanyag. Tapintásra kissé hideg, szerintünk így inkább előbbi.
[+]
Az YP-T10-en mindössze egy kapcsolót találni, ez tölti be a bekapcsológomb és billentyűzár szerepet, van a lejátszón továbbá egy egyedi kialakítású, széles töltő- és adatátviteli csatlakozó és egy fülhallgató-kimenet is. Bekapcsolás után azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy mi a legmeghatározóbb különbség a K3 és a T10 között; az új típus indulásakor egy valamivel több, mint 5 centiméter képátlójú, QVGA (320x240 pixel) felbontású TFT éled fel, amely minden előzetes várakozást felülmúlóan szép, kontrasztos képet ad. A tíz fokozatban szabályozható fényerejű megjelenítő alatt bekapcsol az érintőfelület csontfehér háttérvilágítása is, majd, ha nem nyúlunk a kezelőszervekhez, rövid idő múlva ki is alszik (nem csak egyszerűen kikapcsol, kialszik – lényeges különbség).
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
