Hit the road, SAM!

A lejátszó kezelése ilyen formán nem különösebben bonyolult, bár kétségtelenül megszokást igényel. Először hibára gyanakodtunk, de később rájöttünk, hogy működési sajátosság, mely akár hasznossá is válhat; mindenesetre az érintőfelület csak a lejátszót kézben tartva volt hajlandó megfelelően működni. Asztalra lerakva vagy teljesen hiába nyomogattuk a gombokat, vagy jóval erősebb nyomást kellett gyakorolnunk az ujjlenyomatokra amúgy is rendkívül kényes felületre.

[+]

A Samsung nem a lejátszó kereskedelmi forgalomban kapható, végleges változatát küldte el nekünk, így az YP-T10 szoftvere is csiszolódhat valamelyest, mire heteken belül a boltokba ér, továbbá a végleges csomagolásról és annak pontos tartalmáról sincs képünk, információnk. Mi fülhallgatót (hasonlót, mint amit a K3-hoz is mellékeltek), adatkábelt és CD-t kaptunk (rajta a Samsung Media Studióval) a médialejátszóhoz, a vásárlók jó eséllyel egy kézikönyvvel lesznek még gazdagabbak.

[+]

A bétaállapotú csomaghoz tehát bétaállapotú rendszerszoftver is tartozott, ettől függetlenül mi nem sok kivetnivalót találtunk benne. Kilenc pontból álló menü kínálja fel az öt főbb funkciót (zenehallgatás, videózás, képnézegetés, rádióhallgatás és podcast-vétel), a különböző csoportok és menüstruktúrák felépítése logikus, átlátható. A lejátszó szoftvere egy viszonylag korrekt magyar nyelvű fordítást is tartalmaz, egyedül talán a „My Skin – Én Héjam” fordítással békültünk ki kissé nehezen, de ez legyen a legkevesebb.

A menü dizájnja megérne egy külön misét, az egy dolog ugyanis, hogy számos ponton testreszabható, de a központi szerep mégis egy lelkesen ugrándozó kiskutyának, SAM-nek jut, aki zenelejátszás közben is velünk marad, ha úgy állítjuk be a sémát, és vagy gitárral a kezében zúz, vagy a réten táncol pillangók és virágok társaságában. Utóbbi értelemszerűen inkább a lányok szívét dobogtatja majd meg, ehhez illik bíbor vagy vörös színű YP-T10-et választani. SAM egyébként rendkívüli módon feldobja az általában célszerűen unalmas menüböngészést, bár sejtésünk szerint a technomán vásárlók hamar az egyszerűbb, megszokott látványvilágú kezelőfelületre váltanak. Ne tegyék, ezzel szerintünk legalábbis a lelkének egy részétől fosztják meg a médialejátszót.

[+]

Az YP-T10 tehát alapvetően a szokásos médialejátszó-funkciókat kínálja fel használójának, a zeneszámok kompatibilitási listáján a népszerű MP3 és WMA mellett az ASF és az OGG is megtalálható, WMV és MPEG-4 játszhatók le, valamint JPEG és BMP fotók jeleníthetők meg a készülékkel. A lejátszó kijelzőjén szövegfájlokat is lehet olvasgatni, mely hála a jó minőségű, relatíve nagy és részletes felbontású kijelzőnek, nem is olyan szemet fárasztó tevékenység, mint elsőre gondolnánk. Persze a Háború és békét továbbra sem ajánljuk senkinek ebben a formában olvasásra.

[+]

A különböző médiafájlok USB kapun keresztül tölthetők át az YP-T10-re, mely ezúttal is az MTP (Media Transfer Protocol) rendszert részesíti előnyben az USB mass storage szabvány helyett. A 2, 4 vagy 8 gigabájtnyi flashmemóriás háttértárat így csak valamilyen MTP-kompatibilis program segítségével érheti el a felhasználó, az újabb operációs rendszereket (ilyen például a Windows Vista) futtató vásárlóknak azonban már erre sincs szükségük, igaz, a megszokott fájlkezelők használatáról nekik is le kell mondaniuk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!