Új mag, régi technológia

Nem kell messzire utaznunk, elég csak négy évet: az Intel magabiztosan üldögél trónján, a vásárlók pedig legfeljebb akkor gondolnak az AMD-re, ha az összes bolt kifogyott a Core processzorokból. Ám 2017-ben, február végén megérkezett a Ryzenek első generációja, vele pedig hosszú idő óta először versenytársat kaptak az Intel termékei. Az azóta eltelt idő során pedig a Ryzenek folyamatosan erősödtek – miközben az Intelnek sehogy sem jött ki a lépés, például a 14 nm-ről azóta sem sikerült továbbjutniuk (bizony, tesztünk alanya, a Core i7-11700K is a 14 nm-es FinFET technológiával készül), ráadásul gyártási gondok is adódtak, így kicsit rosszmájúan kijelenthetjük, hogy a céget inkább csak a tehetetlenség tartja az első helyen.

Ilyen körülmények közé érkezik tehát a tizenegyedik generációs Core i sorozat, mely a Ryzen negyedik generációjával mérkőzik majd meg a vásárlók pénzéért. Teszünk fő résztvevője a Core i7 család új csúcsa, a 399 dolláros ajánlott árral érkező Core i7-11700K – nyolc magja és a Hyper-Threading garantálja, hogy a többszálas feladatokban is legyen esélye az AMD termékei ellen. Fő vetélytársa a 449 dolláros Ryzen 7 5800X lehet – nemcsak azért, mert a boltokba érve jelenleg mindkét termék a 160-170 ezer forintos árat kapta, hanem azért is, mert ugyanúgy a felsőkategóriát célozzák.

(forrás: Intel) [+]

Bár a 14 nm-es node nem hangzik jól, és ez meg is látszik az energiafelhasználásán, azért kiemelendő, hogy az Intel nem kívánt még egy Skylake alapjaira épülő frissítést kiadni, így a Rocket Lake már új processzormagokat és IGP-t használ, ami időszerű volt már, mert 2015-ös esztendő nyara óta most érkezett meg az első olyan asztali processzor, amelybe a vállalat komolyabban belenyúlt, és nem a Skylake-et fejlesztették tovább.

(forrás: Intel) [+]

A processzormag terén bemutatkozik a Cypress Cove, ami sokban hasonlít az Ice Lake lapkában debutált Sunny Cove-ra. Lényegében a vállalat némi módosítással ezt portolta vissza 10 nm-ről 14 nm-re. Ha az asztali piacon maradunk, hiszen mégis egy asztali platformról beszélünk, akkor a Skylake által használt maghoz viszonyítva elég sok az előrelépés. Itt persze kiemelnénk, hogy az előző években megjelent Kaby, Coffee és Comet Lake is kapott fejlesztéseket a processzormag szintjén, de ezek igen csekélyek voltak, az alapvető működés régóta nem változott.

A Cypress Cove egyik előnye a továbbfejlesztett front-end rész. Erről az Intel sosem szokott részletesen beszélni, de annyit azért tudni, hogy a Skylake dizájnját gyúrták ki jobbra. Többek között javult az elágazásbecslés, a µop cache pedig 1500 helyett nagyjából 2250 bejegyzést képes tárolni. Utóbbi nagyon fontos lépés, mivel a Santa Clara-i óriáscég évek óta nem nyúlt már az órajelenként hat mikrooperációt biztosító µop cache méretéhez, de ez mára elkerülhetetlenné vált.

Az utasításbetöltés és dekódolás tekintetében a Cypress Cove továbbra is 32 kB-os, nyolcutas utasítás gyorsítótárat használ, amihez egy komplex és négy szimpla dekódoló kapcsolódik. Ezek mikrokódból származók mellé még öt mikrooperációt töltenek be a µop parancslistába, amelyben már 352 mikrooperáció is kezelhető. A Skylake 224-es értékéhez képest ez jelentős előrelépés, és ez sokat segít majd az ütemezőnek a feldolgozásban.

A Cypress Cove mag a valós végrehajtás esetében továbbra is egységes ütemezőt használ, amely négy úgynevezett reservation stationre, azaz RS-re osztható. A különböző operációk a számukra megfelelő RS-re kerülnek, és onnan jutnak tovább a valós feldolgozókra. Ezek felé összesen tíz portot használ az Intel.

A legnagyobb RS blokk négy mikrooperációt képes fogadni órajelenként, továbbá négy porton keresztül éri el az integer és lebegőpontos feldolgozókat. A fontosabb egységek tekintetében mindegyik port kínál egy-egy darab integer ALU-t (aritmetikai-logikai egység), továbbá két porton keresztül érhető el egy-egy, FMA-t támogató vektormotor. Ezek közül az egyik ráadásul 512 bites, és támogatja az AVX-512-t, illetve a VNNI-t is.

A további három RS blokk már két-két mikrooperációt képes fogadni órajelenként. Az egyik ilyen blokk direkten egy store data egységet tartalmaz, míg a másik kettő összesen négy AGU-t (címgeneráló egység), illetve két load és két store egységet, vagyis ennek megfelelően két loadot, illetve két store-t képes elvégezni a dizájn ciklusonként. Itt szintén van egy hatalmas előrelépés a Skylake-hez képest, hiszen az ciklusonként csak egy store-ra volt képes.

A komplexebb back-end miatt az Intel az L1 adat gyorsítótárat 32 kB-ról 48 kB-ra hizlalta, ráadásul 12-utas megoldásról van szó. Dupla kapacitást kínál az L2 adat gyorsítótár is, amely immáron 256 kB helyett 512 kB-ot biztosít, emellett az L2 TLB működése is javult.

(forrás: Intel) [+]

Maximális kiépítésben egy Rocket Lake lapkában nyolc darab, Hyper-Threading technológiát, azaz két szálat is támogató Cypress Cove mag lehet, amelyek 16 MB-os L3 gyorsítótáron osztozhatnak. Az előző generációs, maximum tízmagos Comet Lake-hez viszonyítva a magok száma visszalépés, de az Intel szerint ezt a deficitet a legtöbb alkalmazás esetében kompenzálja az, hogy az egy szálra, illetve egy magra levetített teljesítmény javult.

Az új magon túl!

A Cypress Cove természetesen fontos szelete a Rocket Lake lapkának, de lényeges kitérni az egyéb részegységekre is. Többek között a kétcsatornás memóriavezérlőre, amely immáron hivatalosan is támogatja a 3200 MHz-es effektív órajelen üzemelő DDR4-es memóriákat. Újdonság az integrált PCI Express 4.0-s vezérlő is, amely 20 sávot kínál a processzor oldaláról. A tipikus konfigurációkat tekintve ebből 16 a VGA, míg 4 egy NVMe SSD számára lehet hasznosítható. Itt külön kiemelendő, hogy a korábbi generációs asztali Intel CPU-k csak 16 sávot kínáltak, vagyis nem lehetett úgy SSD-t kötni közvetlenül a CPU-ra, hogy az ne érintette volna negatívan a VGA-knak szánt sávszélességet. A Rocket Lake-S esetében azonban ez a limitáció megszűnik.

(forrás: Intel) [+]

A grafikai számításokra rátérve jó hír, hogy az Intel végre az IGP esetében is leváltotta a Gen9-es dizájnt, ami sok-sok évig volt az asztali processzorok alapja. Az új rendszerbe az az X^e architektúra került, amit a vállalat belépőszintű GPU-ja használ. Erről részletesebben az alábbi cikkben írtunk, de persze a Rocket Lake nem kap majd ilyen izmos kiépítést.

A Rocket Lake IGP-jébe két úgynevezett subslice, általánosabb nevén multiprocesszor került. Ennek hála a feldolgozó- és a blending egységek száma rendre 32 és 8, a textúrázócsatornák száma pedig 16. Ilyen konfigurációja lesz az UHD Graphics 750-nek, míg az UHD Graphics 730 annyiban különbözik, hogy a feldolgozóegységek száma csak 24.

A multimédiás részleg is lényeges változásokon esett át, így a kódoló és dekódoló rész teljesítménye már a 4K-s, 60 képkocka/másodperc mellett is képes a VP9 és HEVC tartalmak kezelésére, sőt, utóbbinál elérhetővé vált az SCC (Screen Content Coding) kiterjesztés is. Emellett lényeges újítás az AV1 formátum dekódolásának támogatása.

A kijelzőmotor teljesen új, és ez a HDMI 2.1 kivételével megfelel a kor által elvárásainak, tehát DisplayPort 1.4a és HDMI 2.0b interfészen keresztül elméletben akár három kijelzőt is támogat, méghozzá 4K-s felbontással, illetve 60 Hz-es képfrissítéssel. Az 5K is elérhető, de ekkor csupán két megjelenítő meghajtására van lehetőség.

[+]

A processzorok mellé az Intel az 500-as sorozatú vezérlőhidakat ajánlja, amelyek hivatalosan is támogatják a PCI Express 4.0-t, illetve az új vezérlők már nem négy, hanem nyolc DMI linken keresztül lesznek hozzákötve a processzorhoz. Az interfészek természetesen javulnak, lesz USB 3.2 Gen2x2 és Thunderbolt 4 is, viszont eltűnik az LPC, eMMC, SD 3.0 és SDXC. Utóbbinak az az oka, hogy nem igazán volt kihasznált, ahol szükséges, ott lehet külön vezérlőt alkalmazni.

Tesztkörnyezet, versenytársak

Tesztkörnyezetünk, legalábbis az AMD-s oldalon a megszokott komponensekből állt össze, tehát az MSI MEG X570 Godlike alaplapja került a Ryzenek alá. A Rocket Lake-S egy ASUS TUF Gaming Z590-Plus Wi-Fi alaplapban mutathatta meg erejét, a tesztet viszont még a 0405-ös BIOS verzióval végeztük, mivel az aktuális 0803-as csak a tesztelés megkezdése után vált elérhetővé (ráadásul akkor is még csak béta változatban).

[+]

A további komponensek mindkét platform esetén azonosak voltak, a memória, az SSD, a hűtés és a tápegység sem változott. A játéktesztek esetében Full HD felbontás és High Preset beállításokat használtunk, ahol csak lehetséges – a pontos paramétereket a diagramok fejléceiben jeleztük.

Ez már majdnem ROG: TUF Gaming Z590-Plus Wi-Fi

A tesztre használt alaplap a gyártó kedvezőbb ár/érték arányú, játékosoknak szánt családjába tartozik. Ennek fényében 90 000 forint körüli ára meglepőnek tűnhet, de még így is kényelmes távolságra van a ROG szériától, mely 110 000 forintos árakkal nyit. Ha ezt nézzük, akkor a TUF Gaming Z590-Plus Wi-Fi egy kifejezetten ígéretes modell, mert szolgáltatásainak, extráinak listája is széles – ha viszont csak egy alaplapot keresünk az új Rocket Lake-S processzorunkhoz, bőven találunk olcsóbb modelleket a boltok polcain.

[+]

Lapunk a 10. és 11. generációs Intel processzorokat támogatja, és ugyanúgy 14+2 fázisú tápellátást használ, mint a ROG Strix vonulat (kivéve az ITX verziót), úgyhogy tuningpotenciálban nincs hiány. A VRM-re kerülő bordázat szokatlanul masszív, tele van bevágással, az összfelület és a keresztmetszet vastagsága is impozáns, tapasztalataink szerint ez nagyon eredményesen oszlatja szét a keletkező hőmennyiséget.

A hűtés, hőleadás fontossága más területen is látszik, mert az alaplap kínálta mindhárom M.2 foglalat hűtőbordás fedelet kapott, és a különösebben nem energiafaló Z590 lapkakészletre is jutott egy méretes passzív borda. És ha már itt tartunk: az M.2-es meghajtók rögzítésére egy ötletes műanyag klipszet használ az ASUS, nem kell tehát az apró csavarokkal bajlódni, elég csak kicsit lenyomni az SSD-t, elfordítani ezt a műanyagelemet, és már kész is vagyunk.

[+]

Csatlakozóival egy átlagosnál erősebb PC-t is könnyedén kiszolgál a lap: két x16-os foglalatából az első, fémerősítésű példány x16-os, a második x4-es „bekötésű”, ezek mellett pedig további két PCIe x1-es slot is rendelkezésre áll. A két hosszabb konnektor közül az első, illetve az M.2 foglalatok közül is a CPU-hoz közelebbi példány az, ahol 11. generációs Core i termékek esetében kihasználhatjuk a PCIe 4.0 adta lehetőségeket. A többiek az északi hídhoz kapcsolódnak, és annak 24 darab PCIe 3.0 sávján kell osztozniuk, igaz, annyiban azért előnyben vannak a Z490-nel szemben, hogy itt a CPU-val a 4 helyett 8 GB/s sávszélességet biztosító DMI kapcsolaton kommunikálhatnak.

A már említett három M.2 foglalat mellé hat SATA port is jár. USB kivezetésből hátul hét darabot számolhatunk össze, ebből a Type-C konnektorral rendelkező példány a 20 Gbps-es USB 3.2 Gen 2x2 üzemmódot is támogatja.

[+]

A fontosabb, és az árat mindenképpen emelő extrák kapcsán kezdjük a listát a hálózati adapterekkel: a LAN port a szokásos 1 helyett 2,5 Gbps-es (egy Intel I225-V jóvoltából), míg az integrált WLAN adapter a Wi-Fi 6 szabványt támogatja, és 2x2-es antennával (na és Bluetooth 5.0-val) érkezik. A hangokért felelős részleg alapját egy Realtek ALC S1200A kodek adja, Japánból származó kondenzátorokkal.

[+]

A tesztben résztvevő fontosabb versenyzők:

Kattintásra a táblázat kinyílik

Alkalmazástesztek I.

Méréseinket az általános teljesítményt vizsgáló tesztekkel kezdjük, azon belül is a Cinebench hármassal, melyet a processzorgyártók is nagyon kedvelnek – főleg akkor, ha az ő erősségüket tudják kidomborítani akár az egyszálas, akár a többszálas tesztekben.

Összehasonlítva a Core i9-9900K-val, az ugrás mindenképpen jelentősnek mondható, akár az egyszálas, akár a többszálas teljesítményt nézzük (ne feledjük: mindkét esetben 8 magos, 16 szálas processzorokról van szó, 5 GHz-es Max Turbo frekvenciával). Az AMD termékeit azonban még mindig nem sikerült beérni, igaz, a különbség jelentősen csökkent.

Itt rögtön ki is térnénk az „ASUS OC” beállításokra, melyeket nevezhetünk túlhajtásnak, de igazából a alaplap (és sok más Z590-es alaplap) gyári beállításait takarják. Ha bekapcsolva hagyjuk, akkor a processzor az Intel által hivatalosan megadottnál magasabb Turbo kerettel dolgozhat, ráadásul annak időtartamát is alaposan kitolja. Ez nyilván nagyobb fogyasztással és melegedéssel jár – mégis, itt ez az alapértelmezett. Ha ki akarjuk kapcsolni, az UEFI-ben az ASUS MultiCore Enhancement opciót kell Disabled állásba kapcsolni. Így, illetve a teljesen alapértelmezett beállításokkal is megmértük a lapot, ezt takarja a megjegyzés nélküli és az ASUS OC eredmények sora.

[+]

Ezen túlmenően egyébként a TUF Gaming Z590-Plus Wi-Fi a már megszokott OC Tuner nevű automatikus tuningfunkciót is kínálja, és ezzel még tovább feszíthetjük a húrt akkor is, ha amúgy nem vagyunk a túlhajtás nagy mesterei.

További tesztjeinkben folytatódni látszik a Cinebench változatok alatt látott trend, azaz az új Rocket Lake-S a legtöbb mérésben az alaplap gyári tuningjával ott liheg a Ryzen 7 5800X nyakában, lehagyni azonban csak VeraCryptben sikerült neki.

Alkalmazástesztek II.

Áttérve most a főleg renderelő programokat tartalmazó részre, a Rocket Lake-S továbbra is a Ryzen 7 5800X-hez nagyon közeli eredményeket produkál, de továbbra sem képes megelőzni az AMD hasonló szegmensbe szánt termékét.

A PCMark 10 alatt az eddigiek után már nem látunk újdonságot, a helyezések nem változtak, az ASUS gyári tuningjának hatása pedig továbbra is jelentős.

Játékok

Sokáig az Intelnek állt a zászló a játékos mérések alatt, és ezt pont a Vermeer érkezése változtatta meg. A Rocket Lake-S-sel az Intel egy elég nagy lépést tett annak érdekében, hogy visszaszerezze a vezetést, de a Strange Brigade-et leszámítva ez nem sikerült neki teljesen.

Fogyasztás és tuning

Míg korábban az Intel dicsekedhetett az alacsonyabb fogyasztással, most ezen a téren (is) előretört az AMD, amit az is mutat, hogy tesztalanyunk egyenesen 125 wattos TDP-vel rendelkezik, míg a Ryzen 7 5800X esetében 105 watt ez az érték.

A végig magasabb fogyasztás és alacsonyabb teljesítmény kombinációja természetesen azt eredményezi, hogy a sebesség/áramigény arány területén a Rocket Lake-S ezen példánya elmarad a 7 nm-es Ryzen 7 5800X mögött.

Ami érdekes még, az a két további grafikon, melyekből leszűrhető, hogy mennyit számít az ASUS alaplapja által kínált egyszerű túlhajtás: látszik rajtuk, hogy míg az inteles beállítások szerint a CPU-nak vissza kéne vennie a fogyasztását és vele az órajelét, addig az ASUS nem finomkodik ilyesmivel, és végig csúcson járatja valamennyi magot. Fagyást, instabil működést egyébként nem tapasztaltunk tesztünk során, a CPU-alaplap-hűtés hármasa ebből a szempontból kiválóan vizsgázott.

Értékelés

A Rocket Lake-S egy újabb kötelező kör az Inteltől: tagadhatatlan a fejlődés, de ennél többre lesz szükség ahhoz, hogy a cég visszaszerezze előnyét az asztali x86-os piacon. Erre mondjuk még a cég vezetői szerint is várni kell, mégpedig 2024-ig, tehát ha így nézzük, akkor a Core i7-11700K-val nincs komoly probléma, elhozta azokat az újdonságokat – például a PCIe 4.0-t – amelyek nélkül 2021-ben már tényleg bajban lett volna. De ennél többet nem igazán kapunk: egy kis javulás a teljesítményben, egy kicsivel jobb hatásfok az, amivel most be kell érni.

Ideje volt az Intelnek lépni, ez tiszta sor – a fő kérdés számunkra viszont az, hogy érdemes-e a Core i7-11700K-t megvásárolni? A válasz nem egyértelmű: ha az ajánlott árakat nézzük, akkor a 11700K nem rossz választás, ár/teljesítményben eléri a Ryzen 7 5800X tudását, az alaplapok kínálta túlhajtással együtt pedig akár túl is szárnyalhatja.

Az ajánlott árral persze nem sokra megyünk, hiszen jelenleg a boltokban nagyon hasonló árakon látjuk viszont a két terméket, így pedig már inkább a Ryzen 7 5800X felé billen a mérleg nyelve. De a végső döntést persze mindig az elérhetőség szabja majd meg: ezekben a készlethiányos időkben azt fogják az emberek beszerezni, ami elérhető lesz.

[+]

Ejtsünk pár szót tesztünk másik fontos szereplőjéről, az ASUS TUF Gaming Z590-Plus Wi-Fi alaplapról. Nem olcsó termék, de esetünkben abszolút megérdemli a tetszett díjat: nemcsak jól néz ki (ami persze szubjektív), de tudását és felszereltségét figyelembe véve megfontolandó vétel mindenkinek, aki egy nagy teljesítményű, játékra is használható, esetleg némi túlhajtást is támogató alaplapot keres. Természetesen ha már van egy Z490-es modellünk, nem valószínű, hogy megéri lecserélni erre, de ha most állítunk össze egy felsőkategóriás konfigurációt, nyugodtan a szűkített listára tehetjük ezt a lapot is.

ASUS TUF Gaming Z590-Plus Wi-Fi alaplap

Abu85, Wombath

Az Intel Core i7-11700K processzort és a TUF Gaming Z590-Plus Wi-Fi alaplapot az ASUS magyarországi képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.