Phenom II X2 CPU unlock
Az elmúlt héten megjelent AMD 890GX chipsetet, továbbá SATA 6 Gbps-t és USB 3.0-t bemutató írásunkban már szóltunk az Asus M4A89GTD Pro/USB3-as alaplapjáról. Ez a típus azért érdekes, mert ez volt a piacon az első, amivel lehetővé vált az egyes AMD processzorokban letiltott részegységek visszakapcsolása, miután az AMD eltávolította ezt a lehetőséget (ACC) a 890-es chipsetből. Ezt a funkciót az Asus Core Unlocker névre keresztelte, és úgy döntöttünk, hogy egy rövidke teszt erejéig megnézzük ennek hatását.
Készítettünk egy kisvideót az alaplap BIOS-áról.
Ha még létezik olyan Prohardver! olvasó, aki nem tudja hogy miről van szó, azok számára röviden elmagyarázzuk. Az AMD (és az Intel is) sokféle processzort gyárt, négymagosat, hárommagosat, kétmagosat és egymagosat is, illetve nemrég megjelent a hatmagos Phenom II X6. Ez valószínűleg senkinek sem újdonság már. A lényeg, hogy a gyártók sok esetben nem terveznek egy komplett új struktúrát, azaz chipet/die-t a kevesebb magos processzorok alá, hanem egy már meglévő chipen tiltanak le bizonyos részegységeket. Hogy miért, annak többféle magyarázata lehet, vagy azért, hogy kielégítsék a piaci igényeket és/vagy azért, hogy a hibás chipeket is el lehessen adni. A legegyszerűbb példa ennek szemléltetésére az Athlon/Phenom II X3. Az AMD nem tervezett hárommagos chipet. Ehelyett a négymagos Athlon/Phenom alapjául szolgáló Propus/Deneb chipeken tiltanak le egy-egy processzormagot, és ezeket adják el hárommagos Athlon/Phenom II X3-ként.
A kérdés csak az, hogy miért tiltották le azt az egy magot. Vagy azért, mert tényleg hibás, vagy azért, mert hiány van az X3-as processzorokból és gyorsan le kell szállítani belőle egy "vagonnal". A válasz egyébként is lényegtelen, időközben úgyis ki fog derülni. A következő táblázatban megpróbáltuk összegezni a különböző variációkat.
| Feloldható processzor | Feloldható részegység | Eredmény |
|---|---|---|
| Sempron (140) | +1 mag | Athlon II X2 |
| Athlon II X2 (2 x 512 kB L2 cache) | +512 kB L2 cache | Athlon II X2 (2 x 1 MB L2 cache) |
| Athlon X2 5000+ | +2 mag, +6 MB L3 cache | Phenom FX-5000 (Phenom II X4) |
| Phenom X2 | +1 vagy 2 mag | Phenom X3 vagy X4 |
| Athlon II X3 (Propus) | +1 mag | Athlon II X4 |
| Athlon II X3 (Deneb) | +1 mag és L3 cache | Phenom II X4 |
| Phenom II X2 | +1 vagy 2 mag | Phenom II X3 vagy X4 |
| Phenom II X3 | +1 mag | Phenom II X4 |
| Phenom II X4 8xx | +2 MB L3 cache | Phenom II X4 9xx |
| Athlon II X4 (Deneb) | +L3 cache | Phenom II X4 |
| Phenom II X4 960T (Thuban) | +2 mag | Phenom II X6 |
Amint látható, van választék. Nos, az AMD a 890-es chipsetből ennek a letiltott részegységnek a visszakapcsolására hivatott funkciót (ACC) szedte ki, hiszen ezzel a cég pénztől esik el, az Asus (majd a többi gyártó is) azonban visszakapcsolta. Honnan tudjuk, hogy egy adott processzorban visszakapcsolható-e az x-edik processzormag? Sehonnan, ezt nem tudhatjuk, csak miután kipróbáltuk. Mi a garancia arra, hogy visszakapcsolható az x-edik processzormag? Nincs rá garancia. Biztosan hibátlan a visszakapcsolt processzormag? Erre sincs garancia, elvégre az AMD nem véletlenül tiltotta le, könnyen lehet, hogy tényleg hibás. A visszakapcsolás után csak egy sor stabilitási teszt lefuttatása után lehetünk benne 99%-ig biztosak, hogy a "kilockolt" processzormagok hibátlanok. Azért csak 99% rá az esély, mert lehet, hogy egy csak laboratóriumi körülmények között előidézhető hiba miatt tiltották le a processzormagot, amibe otthon kevés eséllyel futunk bele, de végső soron nem lehetünk benne soha biztosak.
Ha szerencsések vagyunk, és egy Phenom II X2 555-ösön be tudjuk kapcsolni a két letiltott magot, akkor az adott processzor Phenom II X4 955-ösként fogja továbbtengeti életét. Ezt a BIOS-ok Phenom II X4 B55-ösként ismerik fel. A tesztjeinket lefuttatuk mindkét állapotban, kétmagosként és négymagosként is. Ez egyrészt jó stabilitástesztelésre, másrészt okulhatunk belőle, hiszen kiderül, hogy az egyes programok/alkalmazások/játékok mennyit profitálnak a hozzáadott két mag jelenlétéből. A fórumban visszatérő téma, hogy a programok nem képesek kihasználni a négymagos processzorokat. Lássuk, hogy mi az igazság:
Amint az látható, ez a megállapítás elég messze áll a valóságtól, az összes program profitált a plusz két mag jelenlétéből. Az már más kérdés, hogy milyen mértékben. Alapvetően azok a programok képesek maradéktalanul kihasználni az X4-est, amelyek "streaming"-szerű, azaz adatfolyamokkal dolgoznak, és adott az optimalizáció is, pl. a render, a videó- vagy audiokonvertálások.
És a játékok? Itt már azért kisebb volt a különbség, hiszen a végeredmény komolyan függ a videokártyától is. Erre a legjobb példa a DiRT 2, ami alacsony felbontásban szépen gyorsult, viszont VGA-limites helyzetben (ez esetben az 1600x1200-as felbontáson) nem tudott profitálni a két hozzáadott CPU-magból. Előfordulhatnak érdekes, avagy anomáliáknak tűnő, egyébként megmagyarázható jelenségek is, mint pl. Far Cry 2 alatt. Elméletben azt gondolnánk, hogy 800x600-ban nagyobb különbséget kéne kimérni a két CPU között, mint 1280x1024-ben. Itt azonban az a helyzet, hogy két mag mellett hamarabb vált VGA-limitessé a játék, mint négy mag mellett. Két maggal 800x600-ban még jól kihajtódott a VGA, viszont 1280x1024-ben erősen beesett az fps-ek száma. Ugyanekkor négy maggal nem esett ekkorát az fps, ezért nőtt a különbség a két CPU között.
A processzormagok feloldásával olcsón juthatunk hozzá gyors, illetve az eredeti elképzelésnél gyorsabb processzorhoz, de látni kell, hogy ez nem minden esetben működik, tehát csak azért X2-est vagy X3-ast venni, mert az X4-esíthető nem túlságosan ajánlott, nincs rá garancia, hogy be lehet kapcsolni a letiltott processzormagokat (kivéve, ha valahol valaki, például egy üzlet kifejezetten így, kitesztelve árusítja).
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
