GeForce, immár negyedszer...
Új év, új vasak. A számítástechnika tavalyi - átmeneti? - megtorpanása ellenére záporoznak a bejelentések, high-end termékek avulnak el hónapok alatt, és hardveres oldalak őrülnek bele a lassan követhetetlen fejlődésbe. A fejlődés persze nem egy egzakt fogalom, hiszen ide soroljuk az apróbb csinosításoktól kezdve a generációváltásra hivatott eseményeket, termékeket is. A GeForce4 ilyen értelemben nem egy mindent elsöprő újdonság, sokkal inkább a legkiegyensúlyozottabb, legcsiszoltabb, legjobb GeForce mind közül - és ez igenis számít. Megkíséreljük bemutatni, hogy miben több (és kevesebb) a GeForce4 elődjénél, a GeForce3-nál...
GeForce4 Ti
A GeForce4-re vonatkozó titoktartási kötelezettség (NDA) 2002. február 6-án, helyi idő szerint este 6-kor, azaz ebben a percben jár le, amikor is az nVidia bejelenti (bejelentette) a "tavaszi frissítést", a GeForce4 családot. Az új GeForce-ok végre tisztázzák az újabban kicsit kaotikus nVidia kártyák dzsungelét, hiszen a high-end piacra szánt kártyák mind a Titanium (Ti), míg az alsó(bb) kategóriás gépekbe szánt kártyák mind az MX márkanév alatt kerülnek forgalomba. Már az elején le kell szögeznünk, hogy a GeForce4 Ti és a GeForce4 MX között hatalmas különbségek vannak, annak ellenére, hogy mindkét termékcsalád a GeForce4 nevet viseli. A két vonal eredeti kódneve, az NV25 (GeForce4 Ti) és az NV17 (GeForce4 MX) sokkal jobban érzékelteti, hogy melyik kártyának hol a helye az nVidia portfolióján (ne feledjük, hogy GeForce3 = NV20 és GeForce2 GTS = NV15). A különbségekre a két architektúra párhuzamos bemutatása során hívjuk majd fel a figyelmet.
Jóból is megárt a sok(k)?
A termékek logója, valamint számos információ már hetek, sőt, hónapokkal ezelőtt kiszivárgott, és róluk becsületesen hírt is adtunk. A hírek egy részét sokan - köztük mi is - kétségbe vonták, és természetesen nem is bizonyultak feltétlen igaznak, mégis, sok pletyka egy az egyben valós információkat közölt. Talán ebből is látszik, hogy ha 100 százalékosan nem is érdemes komolyan venni a "netes híreszteléseket", valami alapjuk azért többnyire van.
Hosszas bevezetés helyett inkább térjünk rá arra, amire - a lelke mélyén - minden hardver-addikt rajongó már jóideje vár: a kártyákra és a specifikációkra. (A legjobb módszer arra, hogy egyáltalán nem így érezzünk az, ha egy hardver oldalt vezetünk... ekkor ugyanis, kellő mennyiségű cikk után legkevésbé sem vár az ember egy ilyen bejelentést... :-))
A kártyák: Ti és MX
A bemutató során látható képek a két leggyorsabb kártyáról, a GeForce4 Ti4600-ról, és a GeForce4 MX460-ról készültek, de táblázatainkban az összes kártya helyet kapott. Öt GeForce4-es debütál a mai napon, és ez egyben azt is jelenti, hogy - az nVidia számára - ez minden idők legnagyobb termékbemutatója. A "versenyzők":
- GeForce4 Ti4600,
- GeForce4 Ti4400,
- GeForce4 MX460,
- GeForce4 MX440,
- GeForce4 MX420.
A fenti öt kártya mellett a GeForce4 mobil verziója, a GeForce4 440 és 420 Go (NV17M) és egy lassabb Titanium, a GeForce4 Ti4200 is hozzáférhető, bár lényegesen kevesebb helyen említik őket.
GeForce4 Ti4600
GeForce4 MX460
GeForce4 Ti
- 63 millió tranzisztor
- 0.15µ gyártástechnológia (TSMC)
- Chip órajel: 225-300 MHz
- Memória órajel: 500-650 MHz (DDR)
- Pixel pipeline-ok: 4 db
- Texel/Pixel pipeline: 2 db
- Memória sávszélesség: 8-10.4 GB/sec
- T&L teljesítmény: 75-100 millió vertex/sec
- 128 MB DDR SDRAM (lehet kevesebb is)
- nfiniteFX II Engine
- Accuview Anti-Aliasing
- Lightspeed Memory Architecture II
- nView
- 8-rétegű kialakítás (grafikus kártyák)
- Samsung 4 MBit x 32 (16 MB-os chipek) DDR RAM micro-BGA tokozásban (2.8 ns a Ti4600-hoz)
- DirectX 8.1
Nem semmi..!
GeForce4 MX
- 0.15µ gyártástechnológia (TSMC)
- Chip órajel: 250-300 MHz
- Memória órajel: 166-550 MHz (DDR)
- Pixel pipeline-ok: 2 db
- Texel/Pixel pipeline: 2 db
- Memória sávszélesség: 2.6-8.8 GB/sec
- 64 MB DDR SDRAM (lehet kevesebb, és SDR is)
- Accuview Anti-Aliasing
- Lightspeed Memory Architecture II, de csak kétszegmenses crossbar vezérlővel
- nView
- 6-rétegű kialakítás (grafikus kártyák)
- Samsung 4 MBit x 32 (16 MB-os chipek) DDR RAM micro-BGA tokozásban (3.8 ns az MX460-hoz)
- DirectX 7.0/8.0
Mielőtt fejest ugranánk az architekturális részletekbe, nézzük át pontosabban, hogy milyen kártyákat vásárolhatunk meg a mai naptól kezdve, és ezek hogy viszonyulnak a korábbi high-end (GeForce3 Ti500) és low-end (GeForce2 MX400) megoldásokhoz!
| Chip | Chip órajel | RAM órajel | RAM interfész | RAM mérete | RAM sávszélesség | Pipeline-ok | Becsült ár |
| GeForce4 Ti | |||||||
| GF4 Ti4600 | 300 MHz | 650 MHz | 128 bit | 128 MB DDR | 10.400 MB/s | 4 db |
120.000 Ft
|
| GF4 Ti4400 | 275 MHz | 550 MHz | 128 bit | 128 MB DDR | 8.800 MB/s | 4 db |
90.000 Ft
|
| GF4 Ti4200 | 225 MHz | 500 MHz | 128 bit | 128 MB DDR | 8.000 MB/s | 4 db |
60.000 Ft
|
| GF3 Ti500 | 240 MHz | 500 MHz | 128 bit | 64 MB DDR | 8.000 MB/s | 4 db |
90.000 Ft
|
| GeForce4 MX | |||||||
| GF4 MX460 | 300 MHz | 550 MHz | 128 bit | 64 MB DDR | 8.800 MB/s | 2 db |
54.000 Ft
|
| GF4 MX440 | 270 MHz | 400 MHz | 128 bit | 64 MB DDR | 6.400 MB/s | 2 db |
45.000 Ft
|
| GF4 MX420 | 250 MHz | 166 MHz | 128 bit | 64 MB SDR | 2.656 MB/s | 2 db |
30.000 Ft
|
| GF2 MX400 | 200 MHz | 166 MHz | 128 bit | 64 MB SDR | 2.656 MB/s | 2 db |
15.000 Ft
|
LMA II, nFiniteFX II, DirectX 8.1
NV25, azaz a GeForce4 Ti felépítése
NV17, azaz a GeForce4 MX felépítése
Shaderek
Hirdetés
A GeForce4 Ti-ben már két Vertex végrehajtó egység (pipeline) kapott helyet, szemben a GeForce3 egyetlen pipeline-jával. Ennyiben az NV25 és az XBoxban található XGPU, kódnevén NV2A chip rokonok (sőt, az NV25 alapvetően az NV2A asztali PC-s "implementációja"). A pipeline-okat is finomították, így az egyes utasítások késleltetése csökkent. Összességében ez annyit jelent, hogy a dupla pipeline, a magasabb órajel és a finomhangolás durván háromszoros Vertex-számítási kapacitást tesz lehetővé a GeForce3-hoz képest. Hogy mire lehet mindezt kihasználni? Az nVidia szerint FarkasEmberek tökéletes animálásához... mi azért reméljük, hogy ennél kevésbé öncélúbb, kreatívabb felhasználási területek is felbukkannak majd... :)).
Drótváz, 100.000 poligon - Skeleton
A végeredmény
A GeForce4 Pixel shaderei is fejlődtek, és immáron a ps1.1 (Pixel Shaders 1.1) specifikáció mellett a ps1.2 és ps1.3 specifikációknak is megfelelnek. Az ATi itt egyébként még mindig egy lépéssel előrébb tart, hiszen a Radeon 8500-as ps1.4 kompatibilis. Akit a konkrét új utasítások érdekelnek, a Tom's Hardware-en megtalálják listát, bár feltesszük, hogy ők amúgy sem a prohardverről értesülnek a programozási részletekről...
Már a diagramokból is láthattuk, hogy a GeForce4 Ti és MX itt igencsak különbözik. Nemes egyszerűséggel úgy is mondhatjuk, hogy míg a GeForce4 Ti előrelépés a GeForce3-hoz képest a programozható T&L (Pixel és Vertex shaderek) tekintetében, addig a GeForce4 MX egyértelműen hátralépés, ugyanis nem rendelkezik teljeskörű DirectX 8.0-ás (még csak nem is DirectX 8.1-es!!) funkciókkal! Beigazolódott tehát a jóslat, miszerint a GeForce3 Ti200-as kártyák sok szempontból "jobbak" lesznek az őket potenciálisan leváltó GeForce4 MX-eknél.
Lightspeed Memory Architecture II
A Lightspeed Memory Architecture II (LMA II) a GeForce3-ban is megismert LMA továbbfejlesztett változata (Mostanra már biztos unalmas, de tény, hogy a GeForce4 Ti alapvetően nem más, mint a GeForce3 továbbfejlesztett változata, így kézenfekvő, hogy az architektúrát képező alegységek is külön-külön javultak, és ezek összessége az, ami megkülönbözteti a GeForce4-et a GeForce3-tól). A négyszegmensű crossbar vezérlő maradt, ami annyit jelent, hogy a 256 bit széles adatbusszal illesztett memóriát 64, 128 és 256 bites blokkokban tudja elérni a chip, attól függően, hogy az adat, amit írni/olvasni akar, milyen nagy (a teljességhez hozzátartozik, hogy a videokártyák 256 bitje igazából 2 x 128 bitként áll elő, és így a crossbar vezérlő is igazából a 2 x 32, 2 x 64 és a 2 x 128 méretű blokkokra vonatkozik). A crossbar megoldás egyben persze azt is jelenti, hogy ha például csak 64 bit blokknagyságú adatokkal dolgozik a chip, akkor a 256 bit széles memóriabusz maradék 192 bitjét még fel tudja használni további műveletekre, így még egy 64 bites és egy 128 bites "adatfolyam" is befér az előbbi mellé. Ez kimondottan intelligens megoldás egy grafikus vezérlőnél, mégpedig azért, mert az adatok nagysága változó, és a sávszélességet így lehet a legjobban kihasználni.
A GeForce4 Ti és a GeForce4 MX crossbar memóriavezérlője
A GeForce4 MX esetében az LMA II sajnos nem pont ugyanazt jelenti, mint a Ti-nél, ugyanis a négyszegmenses vezérlőt az MX-nél kétszegmensesre redukálták, tehát az adatokat 256, vagy 128 bites blokkokban tudja "csak" elérni. A GeForce2 MX-hez képest ez még így is jelentős előrelépés, ott ugyanis semmiféle LMA és crossbar vezérlés nem szerepelt.
Az LMA II vezérlő ugyanazokat az elemeket tartalmazza, amiket már a GeForce3-nál megszokhattunk, de az egyes elemek több/gyorsabb/nagyobb cache-sel vannak ellátva, jobban vannak szervezve, mint elődjük és persze összességében ez magasabb teljesítményt eredményez. Az egyes LMA (II) építőelemek, a teljesség igénye nélkül:
- Z-Occlusion Culling (népszerűbb, ám nem teljesen helyes nevén HSR, azaz Hidden Surface Removal)
- Lossless Z-Buffer Compression
- Vertex Cache
- Primitive Cache
- Dual Texture Caches
- Pixel Cache
- Auto Pre-charge
- Fast Z-Clear
Z-Correct Bump Mapping
A Z-Correct Bump Mapping egy olyan eljárás, aminek segítségével a különböző felületekre alkalmazott "bump map"-ek találkozásánál megszűnik a korábban megszokott textúrahiba.
Accuview AA, nView
FSAA: Accuview AA
Az Accuview AA a GeForce3-ban bevezetett HRAA (High Resolution Anti-Aliasing) egy továbbfejlesztett változata, mely továbbra is a Multi-Sampling (többmintás) elvet alkalmazza (Szemben a Radeon családnál használatos, ma már igen "elavultnak" mondható Super-Sampling eljárással, mely egy szoftveres megoldás arra, hogy az eredetinél nagyobb felbontásban renderelt képet végül "visszaskálázva" az eredeti felbontásra érjük el az élsimító effektust. Ez az eljárás adja talán a legjobb képminőséget, ugyanakkor hatalmas számításigénye miatt túlságos lassú. Gondoljunk csak bele, hogy 2x2-es FSAA-t feltételezve egy 800x600-as képet igazából 1600x1200-ban kell számolnia a grafikus chipnek, márpedig a játékok zöme finoman szólva is döcögős teljesítményt nyújt ilyen felbontásban.).
Az Accuview lényege, hogy a mintaelemeket (Samples) máshova pozícionálja, és ezáltal élethűbb képet kapunk, ráadásul nagyobb sebességgel, ugyanis az új eljárás során a chip megspórol egy teljes frame buffer írást. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a GeForce3-nál is megismert, és a GeForce4-nél is megtartott Quincunx mód (mely a 2X-es és a 4X-es FSAA között helyezkedik el teljesítményben is képminőségben is) körülbelül ugyanolyan gyorsan fut a GeForce4-en, mint a 2X-es FSAA! Új FSAA mód a Modus 4xS, mely még a 4X-es FSAA-nál is jobb képminőséget nyújt, de egyelőre csak DirectX alatt.
FSAA nélkül...
FSAA-val!
nView
Fejlődött - hála az égieknek, tegyük hozzá - a képképernyős megjelenítés, a TwinView, mely mostantól az nView nevet viseli. Mindegyik GeForce4-es kártyában egy duál 350 MHz-es RAMDAC-ot találunk, mely viszonylag éles, minőségi képet eredményez. Maga a 350 MHz hatalmas szám, a legextrémebb felbontásokban is elégséges frissítést jelent, de el kell ismernünk, hogy léteznek lényegesen jobb képminőségű kártyák, mint a GeForce család. Itt nem feltétlen az ATi-ra kell gondolni, sokkal inkább mondjuk a jobb Matrox, vagy méginkább a 3DLabs chipek köré épített vasakra, mint például az Oxigen VX1-es. Jópár hete egy ilyet nyúzunk, és egyszerűen nem lehet a két képet összekeverni. Leadtek GeForce3-asunk "elvérzett", de ennek semmi köze sincs a Leadtekhez, sokkal inkább az nVidiához...
Video Processing Engine
Végre-valahára a GeForce4 család is "érdemben foglalkozik" a kellő MPEG-2 támogatással! A hardveres DVD gyorsítás fő eleme, a motion compensation ("mozgáskompenzáció"), az iDCT (inverse Discrete Cosine Transform) és egyéb extrák mind rajta vannak a feature listán, ilyen értelemben tehát az nVidia utolérte az ATi-t. Az MX-ek ráadásul integrált video encoderrel bírnak (sajnos csak az MX-ek!), tehát elhagyhatók a külsős cégek által gyártott "TV-Out chipek" (Brooktree, Conexant, Chrontel), és elvileg drasztikusan javulhat képminőségük. Elvileg, mert az első tesztek szerint nem ez a helyzet... ugyanakkor korai lenne még végső ítéletet hirdetni.
Mit vehetünk?
A chip.de jóvoltából már egy összefoglaló táblázat is készült arról, hogy milyen GeForce4-es kártyákat vehetünk majd a közeljövőben. A listában szereplő kártyák jórészéről már hírt adtunk, de ettől függetlenül mindig érdemes "egyben látni" az opciókat.
| Kártya | Chip órajel | RAM méret | RAM órajel | Becsült ár |
| Abit | ||||
| Siluro GF4-Ti-4600 VIO | 300 MHz | 128 MB DDR | 650 MHz |
125.000 Ft
|
| Siluro GF4-MX-440 | 270 MHz | 64 MB DDR | 400 MHz |
?
|
| Siluro GF4-MX-440 VIO | 270 MHz | 64 MB DDR | 400 MHz |
?
|
| ASUS | ||||
| V8460Ultra GeForce4 Ti 4600 | 330 MHz | 128 MB DDR | 660 MHz |
?
|
| V8440 GeForce4 Ti 4400 | 300 MHz | 128 MB DDR | 550 MHz |
?
|
| V8170Pro GeForce4 MX Pro | 300 MHz | 64 MB DDR | 550 MHz |
?
|
| V8170DDR - GeForce4 MX DDR | 270 MHz | 64 MB DDR | 400 MHz |
?
|
| V8170SE GeForce4 MX SDR | 250 MHz | 64 MB SDR | 166 MHz |
?
|
| ELSA | ||||
| Gladiac 925 VIVO Ti 4600 |
325 MHz | 128 MB DDR | 650 MHz |
?
|
| Gladiac 725 TV-Out Ti 4400 |
275 MHz | 128 MB DDR | 550 MHz |
?
|
| Gladiac 517 TV-Out MX-440 |
270 MHz | 64 MB DDR | 400 MHz |
?
|
| Gladiac 517 VIVI MX-440 |
270 MHz | 64 MB DDR | 400 MHz |
?
|
| Gainward | ||||
| GeForce4 Ti 4600 Ultra/750 XP GS |
300/320 MHz | 128 MB DDR | 650/750 MHz |
160.000 Ft
|
| GeForce4 Ti 4400/700 XP GS | 275/300 MHz | 128 MB DDR | 550/600 MHz |
95.000 Ft
|
| GeForce4 MX Pro-460 Pro/650 XP |
275 MHz | 64 MB DDR | 550/650 MHz |
55.000 Ft
|
| GeForce4 MX-440 Pro/600 TV |
270 MHz | 64 MB DDR | 400/600 MHz |
40.000 Ft
|
| GeForce4 MX-420 MX-450 |
250 MHz | 64 MB SDR | 166 MHz |
30.000 Ft
|
| Leadtek | ||||
| Winfast GeForce4 MX420 | 250 MHz | 64 MB SDR | 166 MHz |
?
|
| Winfast GeForce4 MX440 | 275 MHz | 64 MB DDR | 400 MHz |
?
|
| Winfast GeForce4 MX460 | 300 MHz | 64/128 MB DDR | 550 MHz |
?
|
| MSI | ||||
| G4TI4600-VTD | 300 MHz | 128 MB DDR | 660 MHz |
125.000 Ft
|
| G4MX460-VT | 300 MHz | 64 MB DDR | 550 MHz |
47.500 Ft
|
| G4MX440-VTP | 270 MHz | 64 MB DDR | 400 MHz |
42.500 Ft
|
| G4MX440-T | 270 MHz | 64 MB DDR | 400 MHz |
40.000 Ft
|
Konklúzió
Viszonylag nehéz helyzetben van most a bíró, aki ítéletet hirdet. Mind a GeForce4 Ti, mind a GeForce4 MX jelentős előrelépés a korábbi megfelelőikhez képest, teljesítmény szempontjából. Technológiailag talán nem, de a kártyák vevői úgy sem a feature listát, hanem a kártya által "produkált" képet fogják nézni, így adott ár és teljesítmény mellett nem különösképpen érdekes, hogy a GeForce4 hogyan éri el mindezt.
Egy jelentős "bökkenője" mégis van az nVidia ilyen jellegű architekturális megoldásának, és ez a játékfejlesztők helyzetéből adódik. Egy számítógépes játék megírása és piacra dobása akkor éri meg egy cégnek, ha a hatalmas költségeket végül kompenzálják bevételei. Ehhez viszont elengedhetetlen az, hogy a játékot minél többen megvegyék. Olyanok is, akik gyengébb géppel és videokártyával rendelkeznek. Egy Doom3-at esetleg el lehet adni annak ellenére, hogy köhög minden gyengébb videokártyán, de ezt az ID Software név teszi...
Nem engedheti meg magának szinte egy cég sem, hogy játéka ne fusson akár egy TNT2-n is elfogadhatóan, különben kizárja potenciális vásárlóinak legnagyobb hányadát. Persze, az idő múlásával a low-end is egyre erősödik, így nem valószínű, hogy a jövőre kiadott játékok bármelyike még TNT2-höz kötné a minimumot, mint ahogy most sem Voodoo1-re belőtt FPS játékokkal találkozunk a boltokban. Az is világos ugyanakkor, hogy ami most a TNT2/GeForce2 MX, az lesz a GeForce4 MX pár év múlva. Egy GeForce4 MX-en tehát biztosan még évekig futnia kell mindennek, és mivel a GeForce4 MX nem rendelkezik programozható T&L egységgel, ezért itt nagyjából fel is adhatjuk azon reményünket, miszerint "most aztán már igazán jönnek a DirectX 8-as játékok". Jön, pár. Pont. Ezt a döntést egyébként az nVidia hozta meg, kényszerítve nem volt semmire. Érdekes látni, hogy a korábban a "technológiai fejlődés hátráltatójának" titulált 3dfx-et kiütő nVidia most mégis a 3dfx-hez hasonló módszereket alkalmaz, ilyen értelemben.
Ha félretesszük a DirectX 8.0+ -nak való megfelelést, akkor a GeForce4 MX (főleg az MX460-as verzió) egy igen erős kártya, nagyszerű tulajdonságokkal és teljesítménnyel. Egyelőre drága, de idővel ez biztos változni fog. Az MX420-as kártyát senkinek sem ajánlanánk, csak akkor, ha az már a GeForce2 MX400-as árszintjére süllyedt, ugyanis teljesítmény szempontjából nincs köztük nagy különbség.
A GeForce4 Ti családról már sokkal egyszerűbben nyilatkozhatunk: 128 MB, kifejezetten gyors DDR memóriával, nView kétképernyős megjelenítéssel, DirectX 8.1-es támogatással és az összes extrájával a ma kapható leggyorsabb és egyben legjobb PC-s grafikus kártya. Minden elismerésünk az nVidiáé, ugyanakkor drukkolunk az ATi-nak, hogy az R300 kódjelű, DirectX 9.0-át támogató "Radeon"-ja még egy szinttel megemelje a lécet. Az ATi most ismét hátrányban van, és ismerve fejlesztési ütemtervüket még egy ideig hátrányban is marad... az nVidia visszaszerezte azt, ami - szerintük - jár nekik: övék a leggyorsabb kártya, és tökéletesen lefedték a piac minden szegmensét.
(Parci)
Tekintve, hogy se referencia-kártya, se idő előtt hozzáférhető technológiai bemutatók nem álltak rendelkezésünkre, javarészt internetes forrásokra támaszkodtunk, azon belül is a Chip.de és a Tom's Hardware oldalára. Mindkét oldalon mindkét kártyát részletesen tesztelték is, ami viszont már az adott oldalak saját és izzadságos munkája, melyet etikátlan lenne felhasználni (az ugyanis nem bárki által hozzáférhető információ, hanem konkrét eredmény). Éppen ezért javasoljuk a teszteredményekre éhes olvasóknak a fenti oldalak látogatását!
Ígérjük olvasóinknak, hogy a lehető leggyorsabban kiadjuk cikkünk második részét, melyben már egy konkrét GeForce4-es kártya konkrét eredményei szerepelnek - ez azonban nem csak rajtunk múlik...
