Átjött/nem jött át

A két hozzánk került X-Fi hangkártyával történő ismerkedés során végső soron többnyire pozitív tapasztalatokkal gazdagodtunk, annak ellenére, hogy bevallottan szkeptikusak voltunk kezdetben. A Creative több bőrt is lenyúzott az Audigy családról, mire eljutott az X-Fi megalkotásáig, így végre egy fejlett, a modern számítógépekhez minden tekintetben méltó hangkártyacsaláddal gazdagodott a PC-s közönség.

Az X-Fi hangprocesszor az eddigiekhez képest elképesztően összetett áramkör, amely egy sor új technológiát hozott magával, közülük jónéhányat nem is érintett cikkünk. Az előző generációs hangkártyákhoz képest ha nem is feltétlenül hallhatóan, de mérhetően mindenképpen javult a hangminőség is, mely ugyan méréseink szerint nem feltétlenül éri el azt a szintet, amit a Creative reklámoz, de annyi baj legyen, ennyi még belefér, pláne mivel tényleg nagy az előrelépés, különösen a legdrágább, Elite Pro modellnél.

Sajnos az összetettség egyben azt is eredményezi, hogy a hangrendszer kezelése bonyolultabbá vált, mint az elődöknél, így megjelentek a különböző üzemmódok, de aki szereti a látványos szoftvereket és a szerteágazó beállítási lehetőségeket, annak véleményünk szerint nagyon tetszeni fog az X-Fi logikusan felépített és ízlésesnek mondható felhasználói felülete. A kártyák megfelelő beállítása így némi megszokást igényel, elsősorban arra kell ügyelni, hogy mindig az aktuális felhasználási tevékenységnek megfelelő üzemmódba kapcsoljuk a kártyát, ellenkező esetben nem biztos, hogy az elvárt minőséget, vagy funkciókat nyújtja a rendszer.

Sok vájtfülű, a szűz hangokért rajongó felhasználó bizonyára fanyalog az olyan effektek, mint a 24-bit Crystalizer vagy a CMSS hallatán, mi azonban úgy gondoljuk, mindkét technológia hasznos tartozéka, kelléke az X-Fi rendszernek, de legalábbis a legtöbb laikus felhasználó számára igenis komoly értéket képviselhet.

Nem ilyen egyértelmű a játékosokat csalogató X-RAM, illetve az új EAX helyzete. Eme két újdonság ugyanis játékoldali támogatást igényel, ami azt jelenti, hogy addig, amíg a fejlesztők nem kezdik el kihasználni az X-Fi új adottságait, vagy a játékprogramot nem látják el OpenAL API támogatással, az X-RAM-ban és az új EAX effektusokban rejlő lehetőségek javarészt kiaknázatlanul maradnak. Márpedig egyelőre igen rövid azoknak a játékprogramoknak a listája, amelyek X-Fi-támogatást ígérnek, és a gyártó kissé szokatlan módon nem is hajlandó elárulni, hogy ez a jövőben milyen címekkel bővülhet.

Mindent összevetve a Creative X-Fi hangkártyacsaládot nagyon jó hardvereknek tartjuk, ám a kártyák képességeinek egy része biztosan kihasználatlan marad a jelenlegi programkínálatot elnézve. A hiányosságokat azonban nem elsősorban a Creative-nak kell pótolnia, itt az idő, hogy a szoftverfejlesztők lecsapjanak az új technológiákra. Amennyiben ez nem történik meg záros időn belül, nehéz helyzetbe kerülhet a vállalat, az X-Fi ugyanis csak annak érheti meg igazán, aki a lehető legtöbb funkcióját ki tudja használni, márpedig ha a játékok zöme ugyanúgy szól egy régebbi generációs Audigyvel, mint a vadonatúj X-Fi-vel, még Fatal1ty nevével is nehéz lesz eladni az új kártyát a játékosoknak.

Ami tesztünk két szereplőjét illeti; már az X-Fi ExtremeMusic, azaz a család belépő tagja is leiskolázza az összes korábbi SoundBlastert, míg az Elite Pro egészen kiváló minőséget produkáló, már-már félprofi rendszer. Az újdonságokért szokás szerint igen mélyen a zsebbe kell nyúlni, ráadásul a hangkártyák piacán nem változnak olyan gyorsan az árak, mint például a videokártyáknál vagy a processzoroknál, ennek megfelelően a különböző X-Fi modellek most is pontosan ugyanannyiba kerülnek, mint tavalyi debütálásukkor. Tekintve, hogy az X-Fi Elite Pro árán már egy olcsóbb számítógéphez is hozzájuthatunk monitor nélkül, a csúcsmodell sokáig rétegtermék lesz, míg az olcsóbb típusokat elsősorban az igényes, mozizást, zenehallgatást és játékokat kedvelő felhasználók fogják vásárolni. Ha nem támasztanak irreális elvárásokat az új hangkártyával szemben, ők biztosan nem fognak csalódni.

X-Fi ExtremeMusic

Ami tetszett:

• nagyon jó hangminőség,
• transzparens resampling,
• 24-bit Crystalizer,
• továbbfejlesztett CMSS-3D.

Ami nem tetszett:

• néhol kissé túlbonyolított kezelés.

Creative X-Fi ExtremeMusic

X-Fi Elite Pro

Ami tetszett:

• minden, ami az X-Fi ExtremeMusic esetében,
• kitűnő hangminőség,
• széleskörű csatlakozási lehetőségek.

Ami nem tetszett:

• minden, ami az X-Fi ExtremeMusic esetében,
• jelenleg kihasználatlan X-RAM,
• nagyon drága.

Creative X-Fi Elite Pro

Renwick

A cikkünkben szereplő X-Fi hangkártyákat a gyártótól kaptuk tesztelésre.