Intel P45

Másfél hónappal ezelőtt az MSI alpesi sajtóbemutatóján már felületesen megismerkedtünk az Intel P45-ös chipkészlettel, de a gyártó elsősorban saját termékeire és megoldásaira összpontosított. A P45-ről röviden csak annyit jegyeztek meg, hogy fejlődött PCI Express-kezelésben, kisebb csíkszélességen készítik, és egy picivel továbbfejlesztett ICH10 vagy ICH10R déli híd tartozik hozzá. Tényleg csak ennyi lenne?

Bizony, a P45 teljesítmény és szolgáltatások terén sem nyújt sokkal többet, mint elődje, a P35. Legnagyobb újításaként a nagyokhoz – az X-es sorozat tagjaihoz – hasonló PCI Express 2.0 grafikus interfészét említik, bár itt nem kétszer 16, hanem csak 16 sáv áll a VGA(-k) rendelkezésére. Két Radeon CrossFire-ben hajtásakor tehát csak 8+8 PCI Express 2.0 sávon kapják az adatot, ami fele az X-esek 16+16-jának, de sokkal jobb elosztás, mint a P35 16+4-e, mely ráadásul még lassabb PCI Express 1.1 volt. Persze a történethez hozzátartozik, hogy a 16+4 sem szokott jelentős lassulást okozni. A másik, szerintünk jelentősebb újítás a gyártástechnológia fejlesztése, vagyis az előállításkor használt csíkszélesség csökkentése. A korábbi X38 és X48 északi hidakról tudjuk, hogy még 90 nm-en készültek, és minden bizonnyal a P35 is. Az új P45-öt viszont már 65 nm-es csíkszélességgel gyártják, ami minden bizonnyal alacsonyabb költséget és kisebb fogyasztást, valamint melegedést eredményez. Valószínűleg a tuningra is pozitív hatással lesz. Megmaradt viszont a 1333 MHz, mint hivatalosan támogatott legmagasabb rendszerbusz-órajel, tehát az 1600 MHz a csúcskategóriás X-ek kiváltsága maradt. Persze csak hivatalosan, hiszen tuninggal már a P35-nek sem okozott gondot ez a szám, sőt több tesztpéldányunk elérte a 2000-es rendszerbuszt, tehát az 500 MHz-es FSB-t is.

Nem sokkal lett kisebb a 65 nm-es P45 (balra), mint a P35 (jobbra)

FSB – ez az a rövidítés, amit nemsokára az Intelnél is elfelejthetünk. Minden bizonnyal a P45 lesz az utolsó (mainstream) lapkakészlet, amely a régimódi rendszerbuszos felépítéssel van megáldva, vagyis inkább megverve, ugyanis az év végén érkezik az AMD processzoraihoz hasonlóan integrált memóriavezérlővel ellátott Intel architektúra, a Nehalem. Amellett, hogy a CPU-hoz közeli memóriakezelés kisebb késleltetést eredményez, sokkal egyszerűbb szinkronizálni is. A klasszikus FSB-s felépítés hátulütője az összhang nehézkes megteremtése, ugyanis a processzor és északi híd között gyakran más órajelen és sávszélességgel zajlik a kommunikáció, mint a memória és az északi híd között, így minden CPU-memória művelet körültekintő tervezést igényel. Nagyon jól szemléltetik ennek összetettségét a modern inteles alaplapok BIOS-ai, melyekben gyakran egy tucatnyi feszültségi és eltolási opció tartozik a CPU–NB–RAM szinkronizálásához. Ha minden a terv szerint halad, év végén érkezik az FSB nélküli Nehalem, de eltart még legalább fél-egy évig, míg a P-s chipkészletek territóriumában, vagyis a középkategóriában elterjed. Nagyjából ezt az egy-másfél éves időszakot kell kitöltenie a P45-nek, amely most már nevében is illik a csúcskategóriás X48-hoz.

Történt némi változás a déli hídnál is, de ezek még jelentéktelenebbek. Az alábbi képen látszik, hogy itt külsőre minden maradt a régiben. Belül csak annyi változott, hogy az alap ICH10 megkapta az ICH9R AHCI-támogatását, tehát menet közben leválaszthatjuk vagy hozzáadatjuk SATA eszközeinket. Fejlődött, pontosabban egyszerűsödött a hálózaton keresztül ébresztés, ami valljuk be, otthoni környezetben nem valami gyakran használt tulajdonság. Az ICH10R extrája az ICH9R-hez képest, hogy közvetlenül kezeli a flashalapú Turbo Memory gyorsítást. Érdekes, hogy a déli híd PCI Express sávjai továbbra sem 2.0-sak.

ICH10R és ICH9R – kívülről teljesen, belülről majdnem teljesen egyformák

Táblázatban foglaljuk össze az Intel aktuális P-s és X-es chipkészleteinek jellemzőit:

Amint látszik, minimálisak az eltérések. Még annyit jegyeznénk meg, hogy a nyár folyamán érkezik a P43 az alsókategóriába, valamint a továbbfejlesztett integrált grafkus maggal ellátott G45, G43 és G41. A G45-öt multimédiás rendszerekbe, kisebb testvéreit elsősorban olcsó (köztük irodai) számítógépekbe szánják.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!