Hasonlóak, de mégis különböznek

Az AM3-as foglalatba illeszkedő AMD processzorok megjelenése természetesen magával hozta új, a megújult infrastruktúra köré épülő alaplapok bemutatását is. Az AM3-as processzorok azon felül, hogy kompatibilisak az AM2(+) alaplapokkal, már támogatják a DDR3-as memóriákat, melyekről – miután átnéztünk néhány árlistát – kiderült, hogy már nem is olyan drágák. Ráadásul a 45 nm-es csíkszélességen készülő processzorok nagyon jó ár/teljesítmény aránnyal kecsegtetnek, ezért úgy gondoltuk, hogy itt az ideje néhány érdekesebb típust szemrevételezni, végül három alaplap landolt a szerkesztőségben. Hozzá kell tennünk, hogy az AM2+-os processzorok nem kompatibilisak az AM3-as lapokkal, ami szerintünk igen nagy baklövés az AMD részéről, szerencsére ezek a központi egységek (Phenom 920-940) gyorsan kifutottak. Már csak az a kérdés, hogy akkor egyáltalán minek jelentek meg?

Az alaplapok csomagolása [+]

Ismerkedjünk meg az Asus M4A78T-E-vel, a Gigabyte MA790XT-UD4P-vel és az MSI 790GX-G65-tel. A három alaplap természetesen AM3-as foglalattal rendelkezik, és a 140 wattos processzorokon felül a CrossFireX technológiát is támogatja. Az M4A78T-E-t a gyártó nem túl szerencsésen nevezte el, mert a típusjelölés alig tér el a csúcskategóriás M4A79T Deluxe-étól, pedig a szóban forgó modell inkább középtájékra lett pozicionálva, ráadásul a nagytestvértől eltérően az AMD 790GX chipsetjére épül, míg az M4A79T Deluxe 790FX-es volt. Az alaplap a már bejáratott Asus feature-ökkel lett ellátva, mint Asus EPU, Express Gate és 8+1 fázisú feszültségvezérlés.

A Gigabyte MA790XT-UD4P ellenben az AMD 790X chipsetjére épül, ergo nem találunk rajta integrált videovezérlőt, cserébe viszont több mindent tettek rá. A Gigabyte is a már jól ismert és hangzatos logókkal, tulajdonságokkal kínálja alaplapját, mint az Ultra Durable 3, azaz a „2 uncia rezes” kialakítás, a japán kondenzátorok, a modernebb MOSFET-ek, illetve az energiahatékony működés az Easy Energy Savernek köszönhetően.

Az MSI részéről ez az első olyan alaplap, amelynek a dobozán kisbetűkkel írták a logót, és ez egyben valami újnak a kezdetét is jelenti. A típusjelölés is átalakult, talán egyértelműbb lett, bár a régi kódszavak után picit szokatlan. A 790GX természetesen az alaplapon található chipsetre utal. A G65-ös utótag G betűje a Gaming szériát jelképezi, de ez lehetne eXtreme, Entertainment, Professional és Classic is. A 6-os az alaplap piaci pozícióját határolja be, ami ez esetben a régi Goldot, illetve Neót takarja (a 9-es a régi Diamond, a 7-es és a 8-as a régi Platinum, és így tovább), a típusjelzés végén álló 5-ös jelentését azonban egyelőre nem ismerjük. Összességében elmondható, hogy a 790GX-G65 egy alapfelszereltségű, azaz régi nevén MSI Neo alaplap, 790GX lapkakészlettel. A doboz elülső oldaláról ugyan nem derül ki, de a hangzatos funkciók (APS, azaz Active Phase Switching, M-Flash, árnyékolt tekercsek stb.) itt is adottak.

Asus M4A78T-E [+]

Ami a csomagolásokat illeti, csak az MSI változtatott eddigi gyakorlatán, az Asus és a Gigabyte generációk óta eképpen kínálja alaplapjait, már ami a dobozok külsejét illeti. A mellékelt kellékek tekintetében az Asus és az MSI kicsit spórolósra vette a figurát, a körítés igen szegényes lett, azzal a rengeteg kimenettel és porttal az alaplapokon ennél többet várna az ember. Az alapfelszereltség manapság kimerül a leírás, a driverlemez, két SATA kábel, egy IDE és floppy kábel, illetve hátlapi takarólemez együttesében. Ugyanakkor érdekesség, hogy csak az MSI vette a fáradságot és csomagolt az alaplap mellé CrossFire összekötő hídat. Ezt leszámítva azonban a Gigabyte volt a legbőkezűbb, de esetében is csak a külső SATA meghajtók csatlakoztatásához szükséges panelek és kábelek miatt tűnik telinek a doboz, ha valaki nem használja ezeket, akkor sokra nem megy velük. Az USB és/vagy FireWire portos paneleket hiányoljuk (ez az Asusnak és az MSI-nek szól).

Gigabyte MA790XT-UD4P [+]

Az alaplapok felszereltsége és a komponensek elhelyezkedése mindhárom esetben nagyon hasonló, de persze vannak különbségek. Az M4A78T-E teljesen átlagosnak tűnik, de nincs semmi, amibe úgy istenigazából beleköthetnénk. Az alaplapon egy nyolc fázisú feszültségszabályzó felel a processzor etetéséért, ez az Asustól manapság megszokott, és általában ez az egyik oka annak, hogy az Asus alaplapok jó tuningalanyok szoktak lenni. A plusz egy fázis az integrált memóriavezérlőért/HT-ért felelős. A Gigabyte ezt a témát 8+2 fázissal tudta le, az MSI viszont kicsit „laggol” ezen a téren, mert csak hat tekercset találtunk a CPU-foglalat mellett. Mindhárom típus képes meghajtani a 140 wattos TDP osztályba tartozó processzorokat, ezért kicsit – mondjuk úgy – szokatlan, hogy az Asuson és az MSI-n a 8 pines helyett csak 4 pines ATX12V-os csatlakozót találunk. Mindhárom alaplapra 2 + 2 memóriafoglalatot tettek, ezekbe összesen maximum 16 GB DDR3-1066-os vagy 1333-as memória illeszthető. Az 1600-asokkal is elboldogulnak, ez azonban már tuningnak minősül.

MSI 790GX-G65 [+]

A nagy tápcsatlakozó mindhárom esetben az alaplap szélére került, a Gigabyte és az MSI ez alá illesztette az IDE csatlakozót, míg az Asus ezt lejjebb tette és 90 fokkal elforgatta. A Gigabyte és az MSI viszont erre a helyre rakta a SATA portokat (az Asus pedig a lap aljára), melyekből az Asus és az MSI ötöt, a Gigabyte pedig hatot kínál fel a déli hídról működtetve, ezen felül az előbbi két márka egy-egy eSATA portot tett a hátoldalra, a Gigabyte viszont további két SATA portot implementált az alaplapra, de emlékezzünk vissza, hogy mellékelt egy sor külső csatlakozáshoz szükséges eszközt is. A bővítőfoglalatok tekintetében is hasonlók az alaplapok, mindhárom típus támogatja a CrossFireX-et, ergo két, ránézésre PCIe x16-os foglalat várja a videokártyákat, de CrossFire módban ezek csak 8 sávon továbbítják az adatokat (a chipset limitációja). Az Asus és az MSI az AMD 790GX chipsetnek köszönhetően a Hybrid CrossFire-rel is megbirkózik, tehát az integrált VGA együtt használható egy külső videokártyával. A PCIe x1 foglalatok közül az M4A78T-E-n és a 790GX-G65-ön egy az esetek többségében használhatatlanná válik a videokártya miatt, a Gigabyte-on a felső x16-os foglalat felett is találunk egyet, ami plusz bővíthetőséget rejt magában. Ugyanez a helyzet a felső PCI foglalattal is, abban az esetben, ha két videokártyát használunk, csak egy marad szabadon, de ezt már megszokhattuk. Talán érdekességként tekinthetünk az Asus M4A78T-E-n a PCIe x16-os foglalat felett található COM portra, amivel feláldoztak egy PCIe x1-es bővítőhelyet.

Feszültségszabályozás és a hűtőbordák közelebbről [+]

A chipek hűtését a három gyártó hasonlóképpen oldotta meg. Mindhárom típuson az északi hídon találjuk a legnagyobb hűtőbordát, ezek minden esetben passzívak, tehát hangtalanok. A passzív hűtés merész vállalkozásnak tűnik egy integrált VGA-val ellátott chipset esetében (Asus és MSI), de a 790GX 55 nm-en készül, fogyasztása pedig viszonylag alacsony, ezért nem probléma. A két 790GX-es típuson egyaránt 500 MHz-en jár a GPU, az ehhez társított memória (SidePort, illetve UMA) órajele pedig a BIOS-ból szabályozható. A Gigabyte és az MSI az északi hídon található hűtést egy hőcsőn keresztül összekötötte a FET-eken található hűtőbordával. Érdekesség, hogy a bordák mérete és lamellázottsága alapján a Gigabyte és az Asus inkább az északi hídra helyezte a hangsúlyt, míg az MSI a FET-ekre. A déli hídra mindhárom esetben egy kicsike hűtőborda került, ezek nem érnek túl sokat, de jobbak, mint a semmi. A processzorhűtő ventilátoraljzatán felül mindhárom típusra további három ventilátor csatlakoztatható, a PWR_FAN és a CHA_FAN1, illetve a CHA_FAN2 (vagy SYS_FAN).

További vizsgálódás

Ami az integrált eszközöket illeti, egy alaplap esetében manapság már alapfelszereltség az integrált hangkeltő és a hálózati vezérlő, ezen felül esetleg FireWire kerülhet az adott típusra, és lehet még variálni az USB portokkal, de ezt általában a chipset szolgáltatja, tehát adott. Az Asus M4A78T-E-re a VIA-tól származó, VT1708S típusjelölésű HDA minősítésű hangkodek került. Alaplapi VIA hangkeltővel utoljára 2003-ban találkoztunk egy Socket 754-es deszkán, a Chaintech ZNF3-150-en (ez egy nagyon jó alaplap volt – a szerk.) található VIA Envy24PT-t (VT1720) azóta csak az integrált X-Fi volt képes elverni hangzásban. A VT1708S sajnos egy középkategóriás chip, tehát nem várhatunk tőle annyit, mint anno az Envy24PT-től. A Gigabyte és az MSI a már jól "bevált" Realtek ALC889-et választotta, micsoda meglepetés... A hálózati vezérlők „versenyében” is csak az Asus különcködött, egy Atheros L1E elnevezésű chipet választott, míg a másik két gyártó ismét a Realtekre szavazott. Ennek azonban túl sok jelentősége nincs, mert mindhárom vezérlő egy PCI Express sávon keresztül kommunikál a chipsettel. Talán fura, de mindegyik modellen van IEEE1394-es vezérlő, ez esetben a Gigabyte volt a különc Texas Instruments gyártmányú chipjével, az Asus és az MSI a VIA VT6315N-re szavazott. Korábbi megfigyeléseink alapján elmondható, hogy a VIA-nak picit nagyobb az áteresztőképessége, CPU-terhelésben azonban nincs különbség.

Hátlapok [+]

A hátoldali csatlakozók tekintetében modernebb időket élünk, már jó ideje eltűntek a soros és párhuzamos portok, egyes alaplapokról már a PS/2 csatlakozók is hiányoznak. Ezen a téren az Asus és az MSI a "legmodernebb", már csak egy PS/2-es portot kínálnak fel. Az USB-k frontján nagy a verseny, az Asus és az MSI hat, a Gigabyte viszont nyolc portot helyezett el a hátlapra, nem véletlenül, ugyanis az integrált VGA-s alaplapokon kellett a hely a HDMI, DVI és D-Sub monitorkimenetnek, nagyon helyesen, így azt mondhatjuk, az Asus és az MSI is kitett magáért. Egy-egy IEEE1394-es portot találunk az Asuson és az MSI-n, míg a Gigabyte-on kettőt, ugyanez igaz az SPDIF kimenetekre is; az Asuson és az MSI-n csak optikai látható, míg a Gigabyte-on optikai és koaxális egyaránt. A hat audioport mindhárom típuson adott, és egy-egy eSATA-port bújik még meg az M4A78T-E-n illetve a 790GX-G65-ön.

BIOS

Asus M4A78T-E [+]

Ami a vizsgált modellek BIOS-át illeti, túl sok meglepetés nem ért minket. Olvasóink már bizonyára jól ismerik a három gyártó alaplapjainak felépítését ezen a téren, a most tesztelt típusok sem okoztak csalódást. Az Asus és a Gigabyte továbbra is szállítja igen jól felépített, könnyen átlátható és a tuningosok számára is megfelelő opcióinak halmazát, ugyanazokkal az előnyökkel és hiányosságokkal, amikkel eddig. Az MSI kicsit le volt maradva ezen a téren, de a 790GX-G65 ebből a szempontból is igen jól sikerült, bár az azért meglátszik rajta, hogy "csak" egy Neóval van dolgunk. A Gigabyte alaplapján ezúttal is a CTRL+F1 billentyűkombinációval hívhatjuk elő a plusz opciókat, amikre a túlhajtás során szükségünk lehet. A beállítható feszültségek, órajelek és szorzók minden esetben igen jól finomhangolhatók, bár az Asus M4A78T-E-n tapasztaltunk furcsaságokat, ezeket nevezhetjük problémáknak is. A szorzó manuálisan csak 8x-os értékig csökkenthető, ami elég érdekes, mert a C'n'Q eleve 4x-es értékig csökkenti a szorzót üresjáratban. A HyperTransport-link manuálisan maximálisan beállítható 2 GHz-es órajele is furcsa, a másik két gyártó 2,6 GHz-es órajelig engedélyezi ezt a részegységet. És érdekesnek nevezhetjük még a memória feszültségének minimálisan beállítható 1,8 V-os értéket is, ugyanis a DDR3-as memóriák alapfeszültsége alapértelmezés szerint 1,5 V. Ezeket leszámítva viszont minden rendben volt. Mint látható, az Asus és az MSI konkrét feszültségérték-intervallumok között engedi a szabályzást, míg a Gigabyte az alapértékhez viszonyítva negatív vagy pozitív tartományban állítható át.

Gigabyte MA790XT-UD4P [+]

A processzor szorzójával kapcsolatban meg kell, hogy jegyezzük, mi egy Black Edition modellt használtunk, egy sima processzor esetében a maximális szorzó az az alapórajelnél használatos szorzó, annál nem mehet feljebb. Ha már órajelek és feszültségek, felfigyeltünk egy hiányosságra is: a Gigabyte MA790XT-UD4P-n nincs lehetőségünk a HT-link feszültségének megváltoztatására. És ha megpróbáljuk a különböző név alatt futó opciókat összekötni, akkor úgy tűnik, hogy az Asus M4A78T-E-n beállíthatatlan a chipset északi hídjának feszültsége. A processzor ventilátorán felül mindhárom alaplapra további három köthető rá, ezek szabályozása azonban igen szegényes. Az Asus csak a két CHA_FAN együttes szabályzására ad lehetőséget (a processzorén felül), a PWR_FAN-éra nem. A Gigabyte csak a SYS_FAN szabályzását engedi, de csak igen behatárolt keretek között. Az MSI-nél a két SYS_FAN vezérelhető, de csak százalékos pörgési sebességben megadva. Összességében ezen a téren az alaplapok szerintünk gyengék. Ami a tuningolást illeti, az Asus példásan viselkedik: a félresikerült próbálkozások után a processzor alapórajelen, a BIOS viszont az általunk utoljára beállított opciókkal köszön vissza, ami igencsak megkönnyíti a túlhajtást. A Gigabyte-on és az MSI-n több esetben is szükségünk volt a CMOS Clear használatára, ráadásul a Gigabyte-on ezzel elveszett az előre eltárolt profilunk is, így elölről kellett kezdenünk az egész procedúrát.

MSI 790GX-G65 [+]

Újabb tapasztalatokat sikerült szereznünk az MSI-féle M-Flash-sel kapcsolatban. Ez az almenü az aktuális BIOS elmentésére, illetve frissítésére szolgál. Az elmentéssel nincs gond, a frissítéssel annál inkább. Először is az opció csak a pendrive gyökérkönyvtárában lévő image fájlokat látja, ez azonban még megbocsátható (bár az Asus és a Gigabyte BIOS-frissítő modulja ennél azért okosabb, mert még akár a meghajtók között is válogathatunk). Ennél nagyobb baj, hogy egy teljesen korrekt, új BIOS image-ből való frissítés után az első nálunk vendégeskedő alaplap többé nem kelt életre. Már azt hittük, hogy mi hibáztunk, de nem: DOS alól az afudos programmal minden simán ment, és még az alaplap sem halt bele a „műtétbe”, pedig ugyanazt az image fájlt használtuk. Mindezt összegezve: az MSI-féle M-Flash használatát mi nem javasoljuk, az MSI-nek viszont azt tanácsoljuk, hogy ezt a hibát javítsák ki minél hamarabb.

Az alaplapokhoz mellékelnek különböző, a gyártók által kifejlesztett segédprogramokat, ezekkel Windows alól is tuningolhatjuk vagy finomhangolhatjuk a rendszerünket. Az Asus a TurboV-t ajánlja a tuningra, az EPU-t pedig a fogyasztás optimalizálására. Az EPU nálunk jól működött egészen addig, amíg Max Power Saving módba nem kapcsoltunk, ekkor ugyanis szimplán lefagyott a rendszer. Az uninstall szerencsére nagyon gyors... A Gigabyte az EasyTune-t ajánlja (1., 2., 3., 4., 5.) túlhajtásra, és az Easy Energy Savert a fogyasztás mérsékléséhez. Az EES bekapcsolása egy számunkra érdekes jelenséget idézett elő: a processzor szorzója elkezdett ugrálni, de teljesen véletlenszerűen, a terheléstől függetlenül, mondhatni értelmetlenül. Végül itt van nekünk az MSI Overclocking Centerje (2.) a tuningra és a GreenPower Center a fogyasztás mérséklésének érdekében. Ez utóbbi nálunk tökéletes csődöt mondott, azon kívül, hogy alig jelzett ki valamit, folyamatosan hibaüzenetekkel teli ablakokat dobált. Ezek a programok vagy ennyire rosszul sikerültek, vagy mi bénáztunk el valamit, bár az számunkra rejtély, hogy mit lehet elrontani egy program feltelepítésén. Egyébként is feleslegesnek ítéltük meg az energiamegtakarító programok használatát, mert a C'n'Q-nál jobban ezek sem képesek csökkenteni a fogyasztást. Inkább legyen stabil a gép, mint hogy az alaplapi komponensek kikapcsolásával nyerjünk 3 wattot.

Tuningeredmények: Asus / Gigabyte / MSI [+]

Ami a tuningot illeti, megküzdöttünk az alaplapokkal, és végül felemás eredmények születtek. Négy helyzetet vettünk alapul: a processzor alapfeszültségen (1,3 V) és 1,5 V-on szorzóállítással, illetve a maximális „FSB” 1,5 V-os CPU, és 1,3 V-os NB/L3 feszültség mellett integrált VGA-val és anélkül. A processzor és az FSB tuningjának egyértelmű győztese a Gigabyte MA790XT-UD4P lett, a Phenom II X2 550-est (3,1 GHz-es alapórajel) 3725 MHz-ig sikerült túlhajtani (alapfeszültségen és 1,5 V-on egyaránt), azt azért tegyük hozzá, hogy a másik két típus sem járt messzi ettől az értéktől (3600 és 3700 MHz). Ennél érdekesebb, hogy az „FSB”-túlhajtásban a Gigabyte-tal 340 MHz-et sikerült elérnünk, ami rendesen lepipálta az Asus és az MSI 265 MHz-es értékét. Nem igazán értjük, hogy mi lehet ennek az oka, egyetlen dologra gondolhatunk: a 790GX-es lapok nem bírják annyira a strapát. Méretben elég nagy a különbség, elvégre a 790GX tartalmaz egy integrált VGA-t, míg a 790X nem. Az Asus és az MSI által elért 265 MHz nem tűnik soknak, de nem is kevés, ez azt jelenti, hogy egy alacsonyabb szorzójú processzorból, tegyük fel a Phenom II X3 700e-ből (12 x 200 MHz) 3180 MHz-et tudunk kicsikarni. Nyilván marad benne még némi tartalék, de jobb, mint a semmi.

A tájékozottabb olvasók biztosan hallottak már a „Phenom II X2 B50”-es processzorról. Ezt hiába keresnénk az AMD oldalán, ilyen ugyanis nem létezik. Ez valójában a Phenom II X2 550 négy aktív maggal (csak a tisztánlátás kedvéért megjegyezzük, hogy az X2 550 kétmagosként kerül a boltok polcaira). Az alaplapgyártótól függ, hogy a BIOS-on keresztül engedélyezi-e a két hibás vagy letiltott processzormag aktiválását. A három tesztelt alaplap képes erre, igaz, mi nem tudtuk demonstrálni a funkció előnyeit, mert az általunk használt tesztprocesszoron a két inaktív mag valóban hibás. Az Asuson az Advanced Clock Calibration menüpont bekapcsolása után láthatóvá válik az Unleashing mode, ezt engedélyezve bekapcsolódik a két inaktív mag. A Gigabyte-on az ACC menüpont Autóra állítása után az EC Firmware Selectiont kell Hybridre állítani, az MSI-n pedig Normalról Specialra.

BIOS

Tesztkonfig, tesztek

Tesztkonfiguráció

Ahogy az már korábban kiderült, az alaplapok nyüstöléséhez egy Phenom II X2 550-es processzort használtunk. A 64 bites Windows Vista alá 4 GB memóriát pakoltunk, na, nem mintha ez olyan sokat számítana a teszteredmények szempontjából, inkább csak a korábban már látott tuning miatt voltunk kíváncsiak arra, hogy a Phenom és a 2 x 2 GB memória párosa miként boldogul. A DDR3-as memóriákat a hivatalosan túlhajtott állapotnak kikiáltott 1600-as órajelen hajtottuk, igen laza időzítések mellett, így legalább nem tapasztaltunk instabilitást. Az alaplapokon felfrissítettük a BIOS-t, az AMD oldaláról letöltöttül az éppen elérhető legújabb verziószámú meghajtóprogramokat, és nekiláttunk a tesztelésnek. Az integrált videokártya minden esetben ki volt kapcsolva, a két mód közötti különbséget egy korábbi tesztben már kimértük.

Nemrégiben kifejtettük, hogy az alaplaptesztek korántsem olyan izgalmasak, mint a CPU- vagy a VGA-tesztek, főleg amióta nincs PAT (anno az Intel 865PE-ben) vagy nincs FSB, csak integrált memóriavezérlő, így az alaplapon található chipset szinte semmilyen befolyással nincs a teljesítményre. Az AMD esetében ez a helyzet már évek óta (egészen pontosan az Athlon 64 megjelenése óta), így hát nincs is miért lerágni a körmünket, egy AM3-as alaplapteszt vagy bemutató lényegében ezen a ponton be is fejeződhetne. Lássuk a teszteredményeket!

Ahogy azt sejteni lehetett a három alaplap sebessége alig 1-2%-nyit szóródik, gyakorlatilag a sorrend teljesen érdektelen. Az „FSB” korában sem voltak nagyok a különbségek, de ennél azért jobban el lehetett különíteni egymástól a „jó” és a „rossz” alaplapokat. A konklúzió az, hogy ne az alkalmazástesztek alapján válasszunk AM3-as alaplapot.

HDTune teszteredmények: Asus / Gigabyte / MSI [+]

Csak úgy érdekességképpen megvizsgáltuk az alaplapi SATA vezérlő sebességét, egészen pontosan az SB750-es déli hídról van szó, mivel mind a három alaplapon ezt találjuk. Windows Vista alatt ezt a tesztet rengetegszer le kell futtatni, hogy jó eredményt kapjunk, mert az első pár futás során irreálisan magas CPU-terheléseket lehet mérni. Egetrengető különbségek nincsenek, de az Asuson mértük a legalacsonyabb CPU-terhelést és a legmagasabb Burst rate-et. A tesztelt merevlemez nem volt üres, valójában ez a teszthez használt rendszerlemez, tehát könnyen elképzelhető, hogy ez volt a „probléma”.

Fogyasztás, melegedés, audiominőség

A kevésbé izgalmas tesztek után lássunk valami érdekesebbet is. Lemértük a fogyasztást, és mint látható, beigazolódott egyes fórumozók sejtése, miszerint az Asus alaplapjai többet fogyasztanak a kelleténél. Ez igen kellemetlen tény, ugyanis az EPU és a sok energiatakarékos reklám alapján nem ezt várná az ember. A Gigabyte és az MSI közel ugyanakkora fogyasztással rendelkezik, tehát biztonsággal kijelenthető, hogy ez a normális, és az Asusnál van a probléma. Az MSI grafikonon látható értékei a Green Power bekapcsolt állapota mellett születtek, ha ezt a funkciót kikapcsoljuk, akkor kb. 5 wattal növekszik az üresjárati fogyasztás (a terhelt értékre nincs hatással).

Vajon milyen lett az alaplapokon látható hűtőrendszer hatásfoka? Egy kb. 30 fokos szobában, az asztalra kirakva 50 és 65 fok közé melegedtek az egyes hűtőbordák. Az északi hídon található borda az MSI alaplapján melegedett be a legkevésbé, ami igencsak furcsa, hiszen ezen a típuson a legkisebb. A déli hídakat mind a három modellen egy kis jellegtelen hűtőbordácska fedi be, itt talán többet számít az alkalmazott ragasztó, amivel a chipre rögzítették. 50-60 fokokat mértünk, az M4A78T-E melegebb volt a másik két típusnál. A FET-eken található hűtőbordák manapság igen komoly szerepet töltenek be, mert azon kívül, hogy jól néznek ki és a FET-eket hűtik, egy hőcsövön keresztül sokszor átveszik az északi híd melegét. A három alaplap ezen a területen ugyanolyan meleg volt, ilyen is ritkán történik. Összegezve a látottakat: nincsenek komoly különbségek a három típus között.

Végül elővettük a Rightmark analóg hangkimenetet és -bemenetet hangminőség szempontjából vizsgáló programját, és leellenőriztük az integrált hangkártyák analóg kimenetének hangminőségét. A végeredmény mindhárom esetben jó lett, tehát ezen a téren sem lehet különbséget tenni az alaplapok között. A legnagyobb különbségeket a zajszint és a dinamika részteszt mutatta ki, ezekben a Gigabyte-on található ALC889A volt a legjobb, márpedig nem hátrány, ha nem zajos a kimenet. Problémák voltak az Asus alaplapon található VIA hangkodek feltelepítésével. Próbálkoztunk az Asus oldaláról letölthető meghajtóprogrammal, nem ismerte fel a hangkártyát. Próbálkoztunk a VIA oldaláról letölthető driverrel, az sem ismerte fel. Már azt hittük, hogy a hangkártya a rossz, de végül kiderült, hogy az Eszközkezelőn keresztül rá lehet "erőltetni" a drivert, csak ez nem a legelegánsabb megoldás, tehát VIA és Asus: kérünk egy normális, feltelepíthető drivert a hangkártyához!

Értékelés

A számos kisebb probléma ellenére mind a három alaplap jónak tűnik. A mellékelt eszközöket figyelembe véve az Asus és az MSI lehetne bőkezűbb. A felszereltség szempontjából közel azonos a három típus, a leglényegesebb különbség, hogy az Asuson és az MSI-n van integrált VGA, míg a Gigabyte-on nincs, de ez a chipset érdeme, és emiatt az árcédulákat leszámítva nem is tekinthető egy kategóriának a három alaplap (a Gigabyte 790GX chipsettel szerelt modelljeit – 790GP-UD3H és 790GPT-UD3H – még nem lehet beszerezni itthon, ezért ez most nem lényeges szempont). Az Asus M4A78T-E és az MSI 790GX-G65 köré egy igen érdekes kis gépet lehet kiépíteni, ezzel csak az a problémánk, hogy ha mi integrált VGA-s gépet szeretnénk összerakni, akkor valószínűleg valamelyik microATX-es alaplapot választanánk, mert ebben a kategóriában inkább a kompakt méret és az alacsony ár, illetve fogyasztás a perdöntő, mintsem a felszereltség vagy a túlhajthatóság. A Gigabyte MA790XT-UD4P a 790X chipsettel majdhogynem tökéletes lett, elvégre felkínálja mindazt, amire egy átlagfelhasználónak szüksége lehet, és még a tuning iránt érdeklődők sem fognak csalódni. Az integrált VGA-val ellátott középkategóriás, tuningos alaplapok amolyan félvérnek tűnnek a szemünkben, sehova sem tudjuk igazán ezeket beilleszteni. Ennek ellenére, ha valaki erre vágyik (alacsony fogyasztású, integrált VGA-s rendszer), az M4A78T-E és a 790GX-G65 sem tűnik rossz választásnak, de mi inkább az MSI mellett voksolnánk az Asus magas fogyasztása miatt.

Gigabyte MA790XT-UD4P	Asus M4A78T-E MSI 790GX-G65

fLeSs

Az Asus alaplapot a Computer Emporium Kft., az MSI és a Gigabyte alaplapot pedig az Expert Computer Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.