Asus UL50 és MSI X600
Miért ne lehetne egy – viszonylag – nagy notebook is könnyű és vékony? Az utóbbi időben több 13,3 hüvelykes vagy akár kisebb kijelző köré épített, Intel CULV-s laptopot próbáltunk ki, és úgy tűnik, ennek a fokozottan mobil, bár nem túl nagy teljesítményű platformnak van jövője. Most egy páros tesztben az Asus és az MSI 15,6"-os modelljeit, az UL50-et és az X600-at vizsgáljuk meg.
Annak ellenére, hogy a két laptop méretre szinte teljesen azonos, külsejük merőben más jellegű. Az Asus szerintünk nagyon jól eltalált a szálcsiszolt fém fedéllel, aminek a sarkai kerekednek, az élei viszont hangsúlyosak. Kellemes a masina sötét színe is, az összhatás szerintünk nagyszerű, egyedi, jó minőséget sugall. Az MSI ezzel szemben nem sok egyediséget mutat. Az X600 erőteljesen támaszkodik a Macbook Air formatervére, amit tovább fokoz az ezüstszürke szín. Végül is a jót másolni nem olyan nagy bűn. Nagy kár, hogy a felhasznált anyagok terén az MSI nem ment az Apple után, és az X600 fedele fényes műanyagból készült. Elsősorban emiatt találtuk az Asusnál kevésbé tetszetősnek.
Szemből nézve mindkét gép nagyon lapos. Hangszóróikat az alsó rész elejére tették, ami biztosan agyonvágja majd a magas tartományukat. Ettől eltekintve semmi érdemeges nincs a két laptop homlokzatán és hátulján. Az Asusnál nem törődtek különösebben a fedél és az alsó rész illesztésével, az MSI-nél viszont akkurátosan passzol a két elem, szóval ebből a szögből az X600 tetszett jobban.
Az UL50 jobb oldalára egy USB-t, optikai meghajtót, Ethernet aljzatot, analóg monitorkimenetet és Kensington zárhelyet telepítettek. Balra a hangos aljzatok mellett két USB, HDMI, kártyaolvasó, egy méretes szellőzőnyílás, és a táp csatlakozója sorakozik. Tehát teljes a CULV-s kiszerelés, amit optikai meghajtóval fejeltek meg.
Oldalról nézve, ívei miatt az X600 valamivel ducibbnak tűnik, de adatlapja szerint majdnem másfél milliméterrel vékonyabb az UL50-nél. Csatlakozóit figyelve csak egyetlen lényeges különbséget fedeztünk fel. Az X600-nak nincs optikai meghajtója, a Computexen a márka képviselője azzal magyarázta a hiányát, hogy manapság nagyon visszaszorult a használata, a jó nagy merevlemezre tolódott át a hangsúly. Mivel az operációs rendszer a winchesterről újratelepíthető, tényleg nincs sok szükség a DVD-újraíróra, de ha az Asus – és az Acer – be tudta tenni hasonlóan vékony gépébe, akkor az MSI-nek is illett volna. Így hát felszerelésben az UL50-et jobbnak találjuk. Az X600-nál említést érdemel, hogy mindkét oldalon van szellőzőnyílása, egyik USB portja pedig eSATA-ként is működik.
Egyedi, tetszetős zsanérja miatt egy újabb pontot írtunk fel az Asusnak. Jól mutat a fémfelület lekerekítése, bár tüzetesebb szemlélődésnél látszik, hogy ez csak egy betét a műanyagon. Az X600 vékony zsanérja teljesen átlagos. Ezen a részen nem másolták az Apple-t.
Alapvetően belülről is nagyon hasonlít egymásra a két laptop, de ismét különbségek vannak az anyaghasználatban. A tükrös kijelző fényes fekete kerete közös, de az UL50-nél a csuklótámasz és a divatos, szigetes billentyűzet alapja is fényes, akárcsak az egyedi kialakítású tapipad és szokásosan, asusosan krómos, egybeszabott gombja. Az X600 alsó része ezzel szemben matt, tapipadja pedig gombjával együtt beleolvad a környezetébe. Billentyűzete a hagyományoshoz közeli. Nehéz eldönteni – legfőképp ízlés kérdése –, hogy melyik megoldás a szebb. A sötét, csillogó Asus ujjlenyomatmágnes; a világos, matt MSI hatalmas, unalmas műanyag külseje viszont olcsó hatást kelt, különösen a rengeteg matricával felcicomázva. Talán valami texturált felület illene erre a részre, ami nem olyan egyhangú, mint a matt, és a szennyeződés sem látszik rajta úgy, mint a fényesen. Szóval a belsők látványában döntetlent hirdetünk.
Maximális nyílási szögben az X600 a jobb. Az MSI még magas felhasználók számára is kényelmesre állítható, az Asus viszont nyílhatna jobban is, tehát nem az övé a pont.
Egyetlen, közepes méretű ajtócskát találtunk az UL50 fenekén. E mögött rejtőzik a fémlemezzel védett winchester és a két memóriamodul. Szellőzőnyílásból nincs valami sok, de hát az Intel CULV platform alig fogyaszt, ezért alig melegszik. Tesztgépünk a nagyobb, nyolccellás akkumulátorral érkezett, mely pár milliméterrel megemeli a hátulját. A kisebb, négycellás valószínűleg nem lóg ki.
Alulról nézve az X600 teljesen más elrendezésű. Itt a felső részt kitölti a fenéklemez vonalát követő, hatcellás telep. Ehhez a géphez is van nagyobb, kilences változat, az minden bizonnyal az UL50-hez hasonlóan megemeli a hátsó traktust. Az X600 első részén egy méretes, garanciálisan lepecsételt ajtó húzódik. Mögötte a merevlemezen és egy memóriamodulon kívül hozzáférhettünk a mini PCI Express foglalatba illesztett Wi-Fi adapterhez, és az Intel CULV platform komponenseit is megcsodálhatjuk. A hosszabb hőcső a végénél az északi hídhoz, majd a processzorhoz kapcsolódik. A rövidebb a diszkrét Radeon HD 4330 GPU-t hűti. A hardver elrendezése nagyon kompakt, de nem vagyunk róla meggyőződve, hogy teljes biztonságban van-e. Ugyanis a merevlemezt nem védi fémlemez, a műanyag takaró pedig méretes résekkel van tarkítva. Nem szimpatikus a garanciális lezárás sem, igaz, a gép nagyon jól fel van szerelve, bővítésére aligha lesz szükség. Mivel nem láttuk az Asus teljes belsejét, most inkább döntetlent hirdetünk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
