- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Milyen TV-t vegyek?
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Vezeték nélküli fülhallgatók
- Milyen videókártyát?
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- Vezetékes FEJhallgatók
Hirdetés
-
Megbírságolták a Razert a Zephyr maszkok miatt
ph A cég elég olcsón megússza az ügyfelei félrevezetését, de az üdvözlendő, hogy az Egyesült Államok hatóságai nem siklottak el az ügy felett.
-
iPaden is vége az App Store monopóliumának
ma Ősztől lehet alternatív alkalmazásboltból telepíteni az EU tagállamaiban.
-
Letartóztatták a bitcoin-Jézust
it Amerikai adókerülés vádjával, Spanyolországban tartóztatták le a bitcoin-Jézusként ismert Roger Vert.
-
PROHARDVER!
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
blattida
nagyúr
válasz ProdyG #48645 üzenetére
Igen, cd írásra a plextorok a legjobbak, ám azok közül is a premium 1 és premium 2 a kiemelkedő minőségű, az utóbbi a legjobb.
Ha komolyan gondolod az írást, akkor érdemes külső házban, külső tápról járatni őket, jó minőségű alapanyagra és lassan (max 8X-os) pörkölni.
Író programnak vagy az EAC-ot vagy a Plextor saját Plextools-át használd.Buci21
Igen, a totális szeparáció a legjobb, teljesen tűnjenek el.
Alapból nem jó dobozok, közeltéri használatra alkalmatlanok, az lenne a minimum, hogy legalább egy kis méretű állványra rakod őket, de a lemezjátszónak akkor sem lesz jó, mivel túl közel vannak.[ Szerkesztve ]
Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
MasterMark
titán
-
ProdyG
senior tag
válasz blattida #48651 üzenetére
köszi az infókat, közben nézelődtem én is, az általad említett írókat nem igazán lehet megszerezni 20k alatt, ha jól látom.
Nem egy egyszerű mutatvány ez az egész tekintve, hogy nem sok CD-t hallgatok. A kérdés, hogy vajon az így előálított CD-k egy Philips 614-es lejátszóval (futóműként) jobban szólnának-e, mint a médialejátszómmal, ami a FLAC-okat játssza le jelenleg.
Mert ugye drága CD író kell, jó fajta lemez hozzá, időt kell az egészre szánni stb... nem feltétlen ugranék ebbe bele, amíg nem bizonyosodok meg róla, hogy van értelme. mit gondoltok? -
blattida
nagyúr
válasz a.gabriel #48654 üzenetére
Nem felejtettem el, csak egyrészt, plextorokról volt szó, másrészt, a yamaha sokkal ritkább, ráadásul öregebb, ezért nagyon minimális rá az esély, hogy szerezhessen egy működő példányt...
Egyébként valóban a két plextor premium és a yamaha crw-f1 a legjobb ebben a tárgykörben.
ProdyG
Akkor vehetsz plextor px 712 vagy 716 dvd írót, azok is nagyon jók cd írónak, azok ráadásul jóval olcsóbbak is, viszont igen gyakran vehetsz belőlük olyat, melyek már nem vagy csak nagyon megbízhatatlanul működnek...
Az újak közül a Pioneer 116/216-os dvd írók is jó cd pörkölők, de azok már nem egészen ez a minőségi kategória.[ Szerkesztve ]
Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
HUNNIA1920
őstag
Kaptam havertól kölcsönbe High End hangfalkábelt. Nem tudom pontosan milyen márka, illetve hogy hány mm2-es, de ránézésre 1-1,5mm2-es lehet. 40eFt volt a 4m. Nem réz alapú, hanem ezüst.
Kipróbáltam az 500Ft-os (/m) 2,5mm2-es kábelem mellett és lehet én vagyok süket, de nem hallok különbséget.Az én hallásom rossz vagy eleve nem illik két különböző méretű kábelt összehasonlítani?
Elviekben kellene lennie különbségnek egy 500Ft/m és egy 10.000/m kábel között.(A rendszer egy Yamaha RX-V650 7.1 erősítő + 2db Jamo FC1000 álló hangfal)
"Amit a szem lát és a fül hall, azt az agy elhiszi."
-
KisTücsök
addikt
válasz HUNNIA1920 #48657 üzenetére
Az még azért nem annyira High-End.
Nincs rajta márkajelzés? Hmm...
De ismerős a nick neved...
[ Szerkesztve ]
-
Csabroncka
addikt
válasz HUNNIA1920 #48657 üzenetére
Elviekben a rendszered képes lenne különbséget tenni!
Azt a H.E. kábelt kicsit megnézném tüzetesebben!
"in medias res"
-
blattida
nagyúr
válasz HUNNIA1920 #48657 üzenetére
Ebben az esetben a rendszered a legszűkebb keresztmetszet, illetve a füled és a hallásod nem elég edzett ehhez. Eleve több időt kellett volna hagyni a tesztelésre, mert a hozzászokás miatt, később, hallottál volna valamekkora különbséget.
A 40 ezer forint/4 méter árú kábel az nem high end, ahhoz kellene még legalább egy nulla az összeg végére, de nem ez a lényeg...
Ha High End márkájú kábelről van szó, akkor nem szóltam.
[ Szerkesztve ]
Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
Dorian
félisten
válasz HUNNIA1920 #48657 üzenetére
Akármennyire híg vagy nem híg-end, ilyen eltérő kábelek közt biztos lehetne különbséget hallani. A hangdobozaid minőségét (sajnos nem túl az) tippelném a dolog okának, mivel a hallásod nem ismerem.
[ Szerkesztve ]
Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!
-
HUNNIA1920
őstag
Aki ezt a kábelt használta ő egy kb. másfél millás rendszerben használta és szerinte ez még az a kábel, ami ár/érték arányban jó. A kábel már nem mai darab, szerintem lehet már 10 éves is.
A kábel úgy néz ki, hogy kék és piros szálak vannak összetekerve és egy oldalon megy 3 szál. Belül ezüst alapú.[ Szerkesztve ]
"Amit a szem lát és a fül hall, azt az agy elhiszi."
-
blattida
nagyúr
válasz ProdyG #48663 üzenetére
Ha így kérdezed, akkor van.
Viszont, ha flac-médialejátszó+külső dac az összehasonlítás egyik tagja, akkor már nem feltétlenül jöbb a cd lejátszó, azt azonban szintén érdemes figyelembe venni, hogy ezen fizikai adathordozón (cd) biztos, hogy tovább megmarad az anyag...HUNNIA1920
Nekem ez sima rézkábelnek tűnik, ezüst nélkül, maximum a forrasztóón tartalmazhat ezüstöt...[ Szerkesztve ]
Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
ProdyG
senior tag
-
#71562240
törölt tag
válasz HUNNIA1920 #48664 üzenetére
Nem tudom szó nélkül hagyni.
Sárgaezüst?!?!?!?!Egyébként itt a válasz: (#48650) nebulo5
Teljesen egyforma árú kábelek között is nagy különbségek vannak, még az ötszáz forintos árszinten is. Tehát benned van a hiba, nyilván a gyakorlatlanságodban vagy a figyelem hiányában.[ Szerkesztve ]
-
HUNNIA1920
őstag
válasz HUNNIA1920 #48664 üzenetére
Akkor ezek szerint mégis réz?
Nem tudom, én csak azt írtam, amit mondtak nekem. Annyira nem foglalkoztam vele, hogy milyen, csak bekötöttem és kipróbáltam."Amit a szem lát és a fül hall, azt az agy elhiszi."
-
krichd1
addikt
válasz HUNNIA1920 #48664 üzenetére
Ilyet villanydrótból is lehet tekerni.
Az év legjobb zenei albumai: http://tinyurl.com/ou4u3ql
-
#68216320
törölt tag
válasz MasterMark #48652 üzenetére
Mivel nincs gui, az alsamixert hasznalom beallitashoz. Ha a DAC-ot valasztom ki, akkor egyetlen PCM nevu beallitas letezik, nincs master es ilyesmi. Ezt allitva nem tortenik semmi. Kizarolag a programon beluli szabalyozas hatasos.
-
ProdyG
senior tag
válasz blattida #48667 üzenetére
igen, ezt érdemes lenne kipróbálni, csak jelenleg nincs IC kábelem semmilyen (az se egy olcsó mulatság). De szerzek majd.
Erősítőm: Arcam AVR-300 (HM erősítő, új ára 2006 környékén 600 ezer ft volt) - sokan ajánlották, hogy ez már zenére sem rossz, ezért vettem ezt. (sztereó erősítő kizárt, mert állandóan filmezek ) -
Dorian
félisten
válasz ProdyG #48672 üzenetére
Ki kell próbálni, ha kíváncsi vagy, máshogy nem fog menni. De egyáltalán nem biztos, hogy megéri. Egyrészt a az Arcam nem egy rossz vas, ezekbe nem raknak azért már olyan rossz DAC-ot. Saját Denon 2809-eménél a H/K 755 CD lejátszóm DAC-ja pl. fikarcnyival sem jobb. Ill. mérlegelned kell, hogy ha valamivel jobb is a CD DAC-ja, megéri-e ez neked egy normálisabb IC kábel árát.
Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!
-
DDL
őstag
válasz HUNNIA1920 #48664 üzenetére
A képek alapján ez akár még lehet Kimber litze is. Tényleg nem rossz kábel. Ha az és kis pénzért megkapod akkor mákod van.
Üdv: DDL
Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html
-
Haart
addikt
-
HUNNIA1920
őstag
Én sem hiszem, hogy valami bóvli lenne, mert ha abból indulok ki, hogy aki használta az egy hi-fi mániás ember, aki JBL Ti 5000 hangfalakat kötött rá (ha jól olvastam az eredeti ára 12.000 márka/db volt a 90-es években).
Mindenesetre kiadósabb tesztnek vetem alá, aztán kiderül. Az a fontos amit én hallok, nem amit más mond. Lehet ez akármilyen jó kábel is, ha a fülem vagy más a gyenge keresztmetszet, akkor nincs az a csoda kábel, ami jó lenne.
Én azért bízom benne, mert olcsón megkaphatnám, az eredeti ár töredékéért.Egyébként köszönöm mindenkinek a válaszokat!
"Amit a szem lát és a fül hall, azt az agy elhiszi."
-
blattida
nagyúr
Meg még mennyi minden más is lehet...kép alapján már tudod is, hogy milyen a hangja?
HUNNIA1920
Senki nem írta, hogy bóvli, mindössze azt vélelmezzük, hogy nem ezüst, hanem réz.
Ettől még lehet hifi kábeles mércével nézve nagyon jó és nagyon rossz is, mint ahogy például a normál fali villanyvezeték is lehet egész jó.
Igen,rendesen meg kell hallgatni.[ Szerkesztve ]
Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
ProdyG
senior tag
válasz Dorian #48674 üzenetére
marad minden, ahogy van, az Arcam DAC-ját fogom használni továbbra is. Ez jött le a hozzászólásokból, hogy így járok a legjobban köszi mindenkinek!
Egy kérdésem lenne még: néhány darab CD-re szükségem volna, szerintetek vállal valaki profi audio CD-írást, akinek megfelelő cucca van hozzá? Egy 4-5 darab lemezre befizetnék...
-
-
ProdyG
senior tag
-
#71562240
törölt tag
A korábban megígért anyagok közül itt az első. A következő a témaösszefoglaló lesz, illetve ahhoz még egy kis közvéleménykutatást végzek, külön hozzászólásban.
----------------------------------------------------
KUTATÁSI JELENTÉS 1. RÉSZ - Vakteszt módszerű kísérlet az Andorra-házban
Kutatási téma: Veszteségmentes(nek nevezett) FLAC tömörítés esetleges hangminőségromlást okozó hatásainak kimutatása
Kísérlet időpontja: 2013. 11. 14.
Kísérletvezető: dr. prof. univ. Andorra dr.
Kísérleti patkány: dr. prof. univ. Kammerer dr.
Kísérleti módszer: „Eredeti” WAV hangfájlok összehasonlítása a WAV-ból FLAC-ká majd abból WAV-vá visszaalakított, az eredetivel bitazonosnak mutatkozó hangfájlokkal, vaktesztes módszerű meghallgatásos metodika által.
Összefoglalás: Kammerer vakteszt segítségével igazolni kívánta, hogy a veszteségmentes(nek nevezett) FLAC tömörítés hallható hangminőségbeli változásokat, azazhogy torzításokat, veszteségeket, rárakódásokat okoz/okozhat az eredeti hangfájlhoz képest. A tárgyalt vakteszt eredményei azonban nem igazolták a fenti hipotézist. Tehát Kammerernek ezen vakteszt során nem sikerült statisztikailag szignifikánsan kimutatnia-bizonyítania azokat a hangminőségkülönbségeket, amelyeket nemvak-tesztes módszerrel végzett összehasonlításai során hallani vagy hallani vélni szokott a a FLAC tömörítés következményeként.-------
A fenti összefoglaló elegendő a bithelyességet feltétel nélkül elfogadók, valamint mások, például a szűkszavúságot kedvelő Bajnokpityu és Ear (esetleg Schafranek) számára, ám akik szószátyárabb formában is szívesen olvasnak a részletekről, vagy általában a hifi kísérletezésről, azoknak (esetleg Schafraneknek is) talán érdekes lesz az alábbi árnyaltabb kifejtés is - amelyet azért részletezek ennyire, mert mint mondtam, a témaösszefoglaló utolsó „próbaléggömbjének” is szánom, hátha mérvadó reakciók érkeznek rá - mármint azon kívül, hogy Kammerer megint hülyeséget művelt.
Még a kitartó olvasók többsége is most arra gondol, hogy már megint mi a fenét is akart vizsgálni Kammerer azon, amin nincs mit vizsgálni, hiszen a bithelyesség az bithelyesség, a bitazonosság az bitazonosság, a FLAC pedig ab ovo veszteségmentes. Kammerernek (is) azonban vannak ezzel ellentétes tapasztalatai, arról nem is beszélve, hogy az ősz, rezgőfejű, analógon nevelkedett vén hifisták állandó élménye volt a nyolcvanas évek óta, hogy amit a digitális hifi különféle formáit kifejlesztő mérnökök (hardver- és szoftvermérnökök valamint „marketingmérnökök”) állítani szoktak a „tökéletesdigitálishangminőségről”, az a valóságban nem úgy szokott működni. (Már a kezdetektől, azaz az ősbűn, a 44,1kHz mintavételű CD-szabvány bevezetése óta, miszerint 20kHz-ig tartó frekvenciasáv elég, mert úgyis csak addig hallunk és a hanghullám egy periódusának mintavételezéséhez illetve visszaszintetizálásához elegendő mintegy 2,1 mintavételi pont, meg hogy a másolt CD ugyanúgy szól mint az eredeti, meg hogy az „elegendően jó” digitális vezetéknél már nincs jobb, mert mindegyik hibátlanul viszi át az "egyeseket-nullákat", meg hogy az MP3 úgy tömörít, hogy nem vagyunk képesek az általa okozott veszteségeket meghallani, stb. stb…) Tapasztaljuk persze, hogy a digitális technika is fejlődik, a valóság néha közel áll a marketingszövegekhez - sokak szerint akár azonos is vele. A digitális technika jelen állapotának bizonyos részterületét szándékozott tehát vizsgálni az Andorra-palota ódon falai között elvégzett kísérletünk.
A kísérlet konkrét leírása előtt Kammerer fontosnak látja kitérni azokra a szempontokra, amelyek alapján esetleg értékelhető a kísérlet eredménye (eredménytelensége).
A kiindulópont ugyebár az, hogy bizonyos hangfájltömörítési eljárásokat azért neveznek veszteségmentesnek, mert a visszahallgatáskor a lejátszó a tömörített fájlban levő információ alapján pontosan a hangfájl eredeti, tömörítés előtti állapotát állítja vissza, - a pontosan itt értelemszerűen azt jelenti, hogy bitpontosan, tehát bitről bitre azonosan. A veszteségmentes(nek nevezett) tömörítési eljárások „hőskorában” egyébként a fejlesztők álllításai szerint is csak „majdnem” voltak az akkori eljárások veszteségmentesek, azonban később megjelentek olyan szabványok-formátumok, amelyek valóban veszteségmentesnek hirdették magukat, tehát az elv szerint általuk az eredeti fájl bitazonosan helyreállíttatik. Kammerer azonban semmit sem vesz készpénznek, ezt az elméletet sem, akkor se, ha hülyének nézik. (Kammerert nem szokta zavarni, ha hülyének nézik olyasmiért amit gondol, mond vagy tesz, csak az zavarja, ha olyasmit írnak a számlájára, amit nem gondol, nem mond, nem tesz.)
A kérdés mindig az, hogy az elv hogyan működik a gyakorlatban. Eddigi nemvak-tesztes hallásélményei alapján, a kimutatott (látszólagos?) bitazonosság ellenére Kammerer nem szokta valóban azonosnak hallani a FLAC-ból visszaállított WAV fájlokat az eredetivel, sőt saját hangrendszerében vakteszten is különböztetett már meg statisztikailag szignifikáns eredménnyel eredeti és FLAC-ból visszalakított WAV fájlokat, azok (látszólagos?) bitazonossága ellenére - mindezekre az előzményekre azonban Kammerer most nem hivatkozik, mindössze a motivációinak eredőjét kívánja általuk érzékeltetni. (Megjegyzendő, hogy az ilyen összehasonlítások esetében Kammerer a „biztonság kedvéért” olyan fájlokkal dolgozott, amelyek ötször átmentek a FLAC-ba majd vissza WAV-ba alakítás folyamatán, - ami az elv szerint ugyebár mindegy, hiszen ezredszer is az eredetit kapjuk vissza bitazonosan, Kammerer azonban nagyobb és egyértelműbb különbséget szokott hallani, minél többszöri az oda-vissza átalakítás.) Kammerer tehát örömmel és önbizalommal fogadta Andorra ajánlatát a FLAC-kal kapcsolatos vakteszt elvégzésére, különösen mivel Andorrának nagyon jó minőségű hangberendezése van - ennek ellenére az Andorra-villa az adott napon Bermuda-háromszögnek bizonyult Kammerer számára. (Csak egy korábbi topiktémára vonatkozóan érdekesség- és polgárpukkasztásképpen: Kammerer azóta kipróbálta, hogy adott zenefájl(oka)t tízszer oda-vissza küldött a számítógépe és a Google Drive fiókját tartalmazó szerver(ek) között, és a TCP/IP protokoll „közismert” hibamentessége (vagy „hibamentessége”) ellenére hallott különbségeket a hangminőségben az eredeti és az oda-vissza küldözgetett fájlok között annak ellenére, hogy a tranzakciók ugyebár elv szerint mindig 100%-os sikeresség, ergo hibamentesség (vagy „hibamentesség”), azaz bitazonosság (vagy „bitazonosság”) mellett történtek. Nem vakteszten hallotta Kammerer a különbségeket, tehát vagy placebó, vagy nem. Majd eljátszik a Foobar ABX-szel is alkalomadtán. Esetleges iskolás reakciók visszaszorítása végett Kammerer rámutat, hogy felsőfokú informatikai, valamint többek között statisztikai matematika/valószínűségszámítás/kombinatorika… terén is felsőfokú matematikai képzettségekkel-végzettségekkel rendelekezik, hovatovább az adott témában is igen mélyen ismeri az „iskolai tananyagokat” arról, hogy miért lehetetlen az amit kimutatni akart, ám Kammerer fenntartja az eshetőséget, hogy netán az iskolai tananyagnál mélyebben, a „hivatalos elvek”, a „kulisszák” mögé is látva, valamint az adott téma gyakorlatát az elvek lefektetőinél jobban ismerve, nem eleve hülyeség, amit vizsgál. Tehát Kammerer kéri, hogy az esetleges reakciókban ne magyarázgassák el számára, hogy miért lehetetlen őrültség az, amit vizsgál, mert Kammerer mélyen, felsőfokon ismeri az erről szóló elveket, algoritmusokat, protokollokat, matematikákat…)
Itt jön elő (afféle előzetes magyarázkodásként is, mielőtt végre rátérnénk a konkrétan elvégzett tesztre) a hifi tesztmódszerek korlátainak, buktatóinak, nehézségeinek a témája, azazhogy a nagymértékű szubjektivitás és esetlegesség problémái. Miért jó és miért nem jó a hosszútávú, visszatérően és részletekbemenően végzett hangminőségvizsgálat? Miért jó és miért nem jó a vakteszt?... Nézzük meg röviden. Ki ne tudná, hogy ugyanazt a hangrendszert, ugyanazt a hangfelvételt eléggé széles határok között más-más hangminőségűnek hallhatjuk, egyrészt mert változnak a külső körülmények (elektroszmog, páratartalom, különféle sugárzások-erővonalak…), másrészt, mert a mi szervezeti vagy tudati állapotunk is változik. Sőt, változatlan külső és belső feltételek mellett is, akaratlagosan is nagymértékben tudjuk szabályozni azt, hogy adott hangfelvételt milyen hangminőségűnek, milyen tónusúnak, mennyire tisztának vagy torznak halljunk. Hogy mit hallunk, az mindenféle külső és belső körülmény mellett nagymértékben függ attól is, hogy az adott zenei történésen belül mire figyelünk, milyennek akarjuk hallani a hangfelvételt (vagy akár az élőzenei eseményt!). Tudjuk tehát, hogy sokszor a valós hangminőségkülönbségek sokkal kisebbek, mint amekkora „virtuális” hangminőségkülönbségeket a saját akaratunkkal létre tudunk hozni. Emiatt létrejön egy hangminőségfelismerési szürke zóna, azaz, a kismértékű hangminőségkülönbségek felismerését megnehezíti a saját tudatunk, amely sokkal nagyobb „hangminőségkülönbségeket” is létre tud hozni. Ezen a problémán segíthet adott hangfelvételek sokszori, hosszútávú, rendszeres, sokféle körülmény közötti, több személy általi meghallgatása, összevetése. Kis hangminőségkülönbségeket elsősorban hosszútávon lehet viszonylagos biztonsággal felismerni. Az ilyen tesztmódszer érvényességét természetesen nagyban csökkenti, hogy mint közismert, hajlamosak vagyunk egyrészt a placebó hatás, másrészt akusztikai csalódások áldozatául esni (azaz, ha tudjuk, hogy mit kellene hallanunk, akkor jó eséllyel azt fogjuk hallani, másrészt a hallásunk sokféle módon becsapható). A gyors ítéletet kívánó vaktesztes módszer elsősorban csak a nagy hangminőségkülönbségek felismerésére alkalmas, ellenben alkalmas lehet kivédeni a placebó hatások egy részét. Sajnos a vakteszt sem védett teljesen a placebó hatások számos fajtája ellen, lásd agyunk jelentős befolyása a hallott hangélményre, akár akaratlagosan is, azazhogy „kényszeríteni” tudjuk az agyunkat, hogy halljon különbséget ott, ahol nincs, vagy ellenkezőleg, agyunk el tud mosni valóságos, de kismértékű különbségeket.Nézzük hát, mi is történt az Andorra-panzió földszinti lakosztályában.
Érdemes elöljáróban leszögezni, hogy Kammerer a korábbi tapasztalataira alapozva stresszhatás nélkül és kellő önbizalommal felvértezve, egyúttal makkegészségesen, férfiereje és hallásképessége teljes birtokában vett részt a teszten, emellett egy igen jó minőségű hangberendezés szolgáltatta az eszközhátteret, ergo semmiféle ismert akadálya nem volt annak, hogy Kammerer bizonyíthassa feltevését, hipotézisét, miszerint a mai bitazonos(nak mutatott) technológiák használata mellett is okoz(hat) valamennyi hangminőségkülönbséget a FLAC tömörítés használata. (Megjegyzendő, ha Kammerer az Andorra-lakban eredménnyel járt volna a gép legyőzésében, az se cáfolta volna eleve a FLAC-tömörítés veszteségmentességének elvét, mindössze azt mutatta volna ki, hogy Andorra körülményei között nem volt veszteségmentes (hibamentes) a FLAC-tömörítés - habár a bitazonosság szempontjából az utóbbi mondat értelmetlen, hiszen ugyebár olyan hangfájlokat vizsgáltunk, amelyeket az erre hivatott szoftveres eszközök - jelesül Total Commander - bitazonosnak mutatott (legfeljebb metaadat-beli eltéréssel). Végső értelemben itt ugyebár annak vizsgálata folyt, hogy a szokásos eszközeinkkel bitazonosnak mutatott fájlok valóban minden szempontból bitazonosak-e - amely vizsgálati szándék akár a paranoia tárgykörébe is sorolható.) Andorra elhúzódott attól, hogy ő is összehasonlítólag tesztelje a hangfájlokat, feltehetőleg azért, mert ő ellenérdekű fél volt, egyrészt a FLAC-ra alapuló felhasználói szokásai miatt neki az lett volna a fontos, hogy ne legyen különbség, másrészt ő elfogadja a FLAC-tömörítés veszteségmentességének igazságát, ergo nyilván nem érezte volna hatékonynak, hogy ő keressen különbséget ott, ahol tudja hogy nincs különbség. Érdekei ellenére Andorra barátilag azért szurkolt, hogy Kammerer sikerrel járjon a gép legyőzésében, sőt Andorra még jobban is izgult Kammerer sikere érdekében, mint maga Kammerer, aki egyébként nem izgult, tehát a külső-belső körülmények tényleg mindenben adottak voltak Kammerer számára az Andorra-várban, ergo annak, hogy Kammerer az adott térben és időben felsült a gép elleni harcában, annak vagy az volt az oka, hogy Kammerer hipotézise helytelen, vagy pedig a fentebb említett szürke zóna.
Na de most már aztán tényleg térjünk rá, hogy mi és hogyan történt!
A vizsgálat során tehát az „eredeti” WAV fájllal nem a belőle készített FLAC fájlt vetettük össze, hanem a FLAC-ból visszaalakított WAV fájl(oka)t, így a lejátszás módja azonos volt, tehát az esetleges hangminőségkülönbségeknek a fájlok közötti különbségekből kellett eredniük - ha úgy vesszük, hogy a merevlemeznek az egyes fájlok tárolására felhasznált részei között nem volt különbség, és a környezeti feltételek, valamint a szervezetünk állapota rövidtávú hullámzásai sem befolyásolták számottevően a hangérzékelésünket. Kammerer, bízva a korábbi tapasztalatainak korrektségében, nagyigényű vállalással állt a teszt elé, nem annak megállapítását irányozta elő, hogy hall-e változást két fájl között, vagyishogy történt-e fájlcsere két lejátszás között, hanem abban bízott, hogy azt is meg tudja állapítani, hogy a lejátszott fájlok közül melyek voltak az eredetiek, és melyek a FLAC-ból visszaalakítottak, sőt, akár azt is, hogy hányszorosan alakított WAV szólt. Arra utasította tehát Andorrát, hogy készítsen néhány WAV fájlból egyszeresen, ötszörösen és tízszeresen visszaalakított WAV fájlokat. Az egyszeresekkel azonban bajok akadtak, így maradt feladatként, hogy zeneszámonként háromféle fájl közül Kammerer állapítsa meg, hogy melyik volt az eredeti, melyik az ötszörösen és melyik a tízszeresen visszalakított WAV. Három zeneszám került be a programba, Grieg Peer Gynt szvitjéből, Schumann Szenen aus Goethes Faust-jából, és Weber Abu Hasszánjából egy-egy tétel. Kammerer a bemelegítés kedvéért magával vitt két általa készített, szintén bitazonos (vagy „bitazonos”) fájlt, azaz Mihály Tamás Fénymadárjából az eredeti és az ötszörösen visszaalakított WAV-ot. Ezeket már jól ismerte, ezeken keresztül akart hozzászokni Andorra rendszeréhez, amelynek középponti elemei: streamelő számítógép a lejátszáshoz, Cambridge Audio StreamMagic DAC-ként, Audiolab 8000-es előfok és monoblokkok, Magneplanar 1.5 QR panelsugárzó és REL Q100E szub. Az előbb vázolt hangrendszer még az Andorra-kastély hifiszalonjának lehetetlen akusztikai körülményei mellett is annyira szépen, informatívan és életszerűen szól, hogy a vasreszeléket is hallgatható miőségben lenne képes lejátszani.
Bemelegítésként Kammerer azt a feladatot adta Andorrának, hogy a Fénymadár kétféle változatát játssza le kétszer-kétszer, tetszés szerinti sorrendben. Kammerer megnyugodva tapasztalta, hogy vakteszt közben is elég jól hallja az általa megszokott hangminőségkülönbséget az eredeti és az ötszörösen visszaalakított WAV fájl között, ezért viszonylagos önbizalommal adta meg, hogy ABAB sorrendű lejátszás történt. Csakhogy Andorra AABB sorrendben játszotta le a felvételeket, ami Kammerert kellemetlenül érintette. Ez volt az egyetlen tesztszakasz, amelyben Andorra is lényegében a sweet pointban ülve, maga is hallgatta a felvételeket, távirányítóval működtetvén a számítógépen a lejátszást, a későbbiekben azonban a távirányítós működtetés nehézkessége miatt a bálterem hátsó sarkában, a számítógép mellett ülve irányította a folyamatokat. Mindennek azért lehet esetleg jelentősége (legalábbis az önigazolást kereső Kammerer számára), mert Kammerer hibázása láttán Andorra azt jegyezte meg, hogy ő, aki tudta, hogy mikor mit játszik le éppen, jól hallotta a hangminőségkülönbséget a kétféle (bitazonos) fájl között, és pontosan ugyanazokat a különbséget írta le, amelyeket Kammerer is hallani szokott - a nemvak-tesztjei során. Erre a végén visszatérünk.
Ezután következett az Andorra által elkészített tesztanyag. Kammerer megjegyezte, hogy legalább azt elvárja magától, hogy az eredetit meg tudja különböztetni a „másolmányoktól”, erre fel Andorra azt mondta, hogy az eredeti fájl felismeréséért két pont jár, a másolmányokért egy pont, de ennek Kammerer nem tulajdonított fontosságot. A háromszor három tétel végighallgatása után, egyben került sor az értékelésre. Mindhárom vakteszt-etap előtt Kammerer meghallgatta kétszer az adott hangfájl eredeti WAV-ját, és utána tesztelte a három változatot. Elsőként, a Peer Gynt hangszeres zenéjének változatainál Kammerer viszonylag jól hallott vagy vélt hallani különbségeket az elhangzott fájlok között, többé-kevésbé biztos volt abban, hogy melyik fájl az eredeti, és volt véleménye arról is, hogy melyik az ötszörös és tízszeres visszaalakítmány. Másodikként az énekhangot is tartalmazó Schumann felvételnél Kammerer számára egyértelműbbek voltak a hallott különbségek, biztosnak gondolta, hogy melyik az eredeti, és eléggé valószínűnek, hogy jól hallotta az ötszörös és tízszeres másolmány közti különbséget. A szintén énekkel dúsított Weber tételnél Kammerer kipróbálta azt a módszert, hogy becsukott szemmel arra koncentrált, hogy mennyire tudja egyformának hallani a három fájlt, tehát agyilag kiegyenlíteni az általa hallott vagy hallani vélt különbségeket. „Sajnos” eléggé sikerült ez a „kiegyenlítés”, ezért Kammerer a kiértékelés előtt jelezte Andorrának, hogy a harmadik etapnál teljesen bizonytalan volt, és inkább csak tippelés a szavazata, ergo, ha véletlenül eltalálná az eredményt, az se lenne mérvadó. De az első két etapra vonatkozólag eléggé biztos volt, legalább abban, hogy melyik volt az eredeti WAV fájl. Ehhez képest az első etapban semmit sem talált el Kammerer, a második etapban pedig mindent eltalált. A harmadik, „kiegyenlítős” etapban véletlenül eltalálta az ötszörös másolmányt. Az eredmény tehát statisztikailag nem igazolta, hogy Kammerer jogosan hallott a nemvak-tesztjei során különbségeket.
Kammerert nem hagyta nyugodni az eredmény(telenség), ezért visszatért az általa hozott Mihály Tamás-féle eredeti WAV és ötszörösen visszaalakított WAV hanganyaghoz, és újra azt kérte Andorrától, hogy valamilyen sorrendben kétszer-kétszer játsza le őket. Ezen etapban Kammerer eredményként az ABBA sorrendet írta le a papírra, de az első két hallott fájlt összekötötte, mert egyformának vélte hallani őket. Netán a teszt drámai fordulópontja is lehetett volna, ha Kammerer fel merte volna vállalni a hallani vélt BBBA eredményt, ugyanis az egyeztetéskor Andorra bevallotta, hogy furfangos volt, valójában az egyik fájlt háromszor játszotta le és a másikat csak egyszer, de az ekkor már egyáltalán nem magabiztos Kammerer ezen közlés hatására úgymond „játékon kívül” végül az ABBB megoldás mellett tette le a voksát, és csak az eredmény kiderülése után mutatta a tesztpapírt Andorrának, jelezvén, hogy egyébként eredetileg a helyes eredmény felé hajlott volna - ami esetleg jelenthette volna azt, hogy nem volt véletlen az egybeesés, hanem a hallásélményen alapult. A lehetőség azonban veszendőbe ment Kammerer elbizonytalanodása okán. Ekkor azonban Kammerer még megpróbálta a Mihály Tamás fájlokat Andorra fejhallgatóján is tesztelni, de az egyébként viszonylag minőségi eszközök ellenére (az Audiolab beépített fejhallgatóerősítője, Sennheiser HD 650) a fejhallgatózás akkora hangminőség-beli visszalépés volt a hangdobozos rendszerhez képest, hogy Kammerer inkább hagyta annyiban a dolgot.
A Kammerer számára sikertelen vaktesztek végén Kammerer megkérdezte Andorrát, merné-e vállalni, hogy az általa a teszt elején hallott vagy hallani vélt különbség nem placebó volt, Andorra pedig azt mondta, hogy a vakteszt eredménytelenségének tükrében nem merné ezt vállalni.Ki-ki vonja le a következtetéseket, amit akar, az őrült Kammerer továbbra is megengedi magának azt az esélyt, hogy minden bizonnyal nem placebó hatás következménye, amikor nemvak-teszten hangminőségromlást hall a FLAC-tömörítés (vagy TCP/IP protokollon való másolgatás) kapcsán, ám a hangminőségkülönbség van annyira kicsi, hogy bőven belül esik azon a korábban említett szürke zónán, tehát nehéz vakteszten biztonsággal fellismerni. Kammerer újra hangsúlyozza, hogy az idevágó elvek, elméletek, algoritmusok, protokollok, matematikák felsőfokú ismerete mellett tartja fenn az eshetőséget, hogy a kimutatott bitazonosságok, 100%-os sikerességek helyenként esetleg csak látszólagosak, és erről tudna magyarázni-hipotetizálni is. Érdekes adalék lehet, hogy amikor régebben Kammerer talált olyan letölthető zeneanyagot a neten, amelynek a lejátszása a letöltés után problémásnak mutatkozott (tehát már a neten levő fájl sok tekintetben hibás kellett legyen), megragadta az alkalmat, és tízszer letöltötte ugyanazt a hanglemezt (Tool - Aenima). Mind a tíz letöltés a TCP/IP protokoll 100%-os sikerességi visszajelzése mentén történt, a fájlok mind a tíz esetben totálisan bitazonosnak mutatkoztak, ellenben óriási különbség mutatkozott a lejátszhatóságuk között, a gond nélküli lejátszhatóságtól kezdve a problémás lejátszhatóságon át a totális lejátszhatatlanságig. (?!?!?!)
Tehát Kammerer még továbbra is el fog kísérletezgetni e témában, például Foobar ABX használatával, de ezt már nem a topik nyilvánossága előtt fogja tenni, ergo nem lesz „KUTATÁSI JELENTÉS 2. RÉSZ”, első rész is csak azért volt, mert még korábban megígértük.---------------------------------------------------------------
A hasonló ígéretek pótlása terén a témaösszefoglaló van még hátra, közreadása rövidesen megtörténik. (Illetve, ha a Kammererrel ellentétben épelméjű (vagy legalábbis kevésbé hifibe őrült) Bajnokpityunak van alternatív témaösszefoglalója, akkor bátran tegye közzé, hehe.)
-
Toobee
veterán
válasz bajnokpityu #48687 üzenetére
Tuti el sem olvastad, 4 perc kevés rá Annyi idő alatt csak az aljáig lehet legörgetni az end billentyűvel.
[ Szerkesztve ]
https://barbieripnk.hu/
-
#71562240
törölt tag
válasz bajnokpityu #48687 üzenetére
Ja, egeret vajúdtak a
hegyekdombok. -
#71562240
törölt tag
válasz blattida #48690 üzenetére
Szándékosan, mert az interkonnektekre nem emlékeztem, és nem álltam neki utánakutatni (no meg hogy rövid és tömör maradhasson az iromány ). A hangszórókábelek Alisca Orange ASP313-as példányok, mostanában általában bikábelezve. Az IC-ket (nem MÁV típusok) majd Andorra leközli, ha meri. No meg az UTP...
[ Szerkesztve ]
-
tag
Üdv All.
Egyszerű gondom van .Egy 5.1 Panasonic 6ohm impedenciájú erősítő megfelelően működne ,8ohm-os hangfalakkal is?Az az, mi változik ha nem a megfelelő ellenállású hangfalakkal használom?Halkabb lesz vagy melegszik... Elnézést, de nem nagyon értek ehhez,viszont új hangfalakban gondolkodom,de inkább csak 4-8ohm-os van emberi áron.powermause
-
nagyúr
válasz #71562240 #48686 üzenetére
> Kammerer rámutat, hogy felsőfokú informatikai, valamint többek között statisztikai matematika/valószínűségszámítás/kombinatorika… terén is felsőfokú matematikai képzettségekkel-végzettségekkel rendelekezik
Ez ugye a konyvtar-informatika szakot jelenti, ugye? (Mindenfele negativ konnotacio nelkul.)
while (!sleep) sheep++;
-
blattida
nagyúr
válasz powermause #48692 üzenetére
Áve One!
Igen.
Kicsit halkabban fog szólni.Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
titán
válasz #71562240 #48686 üzenetére
Egy tanács, ha jövőben vakteszteltek: A sorrendet érdemes véletlengenerátorral (valódi véletlengenerátor: random.org) felállítani, soha ne a levezető döntsön róla, mert az befolyásoló tényező.
Amúgy meg kösz a tesztet, meg a lelkesedést
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
Új hozzászólás Aktív témák
- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- Építő/felújító topik
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Adobe Illustrator kérdések
- Android játékok topikja
- Disney+
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- További aktív témák...
- Teljesen új Xiaomi Mi Robot Vacuum-Mop Essential robotposzívó eladó (bontatlan)
- Bomba ár! Lenovo E31-80 - i5-6200U I 8GB I 256GB SSD I 13,3" I HDMI I Cam I Win10 I Garancia!
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad L530 - i5-3GEN I 8GB I 500GB I DVDRW I 15,6" HD I mDP I W10 I Garancia!
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad T570 - i7-7GEN I 8GB I 256GB SSD I 15,6" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- Bomba ár! Lenovo X1 Carbon 6th: i7-8GEN I 16GB I 256GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest