Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Geryson

    addikt

    Meséltem Nektek, hogy anno még a Malév VA fórumába fordítottam egy német hetilap aviatikai irányvonalú cikkeit. Számtalanszor van benne anyag, de már időm sem lenne, az említett fórumot meg már nem is használom. Természetesen legtöbbször Lufthangya, Air Berlin és a német repülőterek az érintett csoport, de most van egy érdekes és elgondolkodtató cikk benne, "Absturz an Bord", azaz Lefagyás a fedélzeten címmel. Sajnos a jelenség egy pár éve ismert...

    A cikk arról szól (közben elemezve a 787 Dreamliner fantasztikusan modern és full automata cockpitjét), hogy a mostani pilóták annyira megszokják az automata műszereket és gépezeteket, hogy nem ritkán full egyszerű dolgokat sem tudnak már megoldani (vészhelyzetről nem is beszélve). A július 6.-án KSFO repülőterén történt Asiana 214-es járatát vizsgálja főképp, melyben ugye odacsapták a gépet a mólóhoz és csodával határosan 2 vagy 3 ember hunyt el (itt hármat ír, de én kettőről tudtam eddig). Ugye ismert, hogy nem volt ILS pár hete a repülőteren és ismert azóta, hogy a 291 személy leszállító pilótának (Lee Kang Kuk) 43 órája volt és ez volt a bemutatkozó repülése ezen a típuson. Egyébként ő egy A320 oktató volt, tehát elvileg nem kispályás kapitány. A jobb oldali ülésben egy olyan oktatópilóta ült, akinek ez volt az első oktatása! A harmadik ülésben meg egy olyan pilóta foglalt helyet, aki mindkettő előző munkáját szemmel kísérte. A három pilóta teljesen kipihent volt, a negyedik pilóta meg éppen aludt.

    90 perce vezette Lee Kang Kuk a gépet, aki 490 méternél kapcsolta ki az autopilot funkciót, de az autothrottle funkciót nem. 150 méternél megcsinálták a landing checklistet és sem eddig, sem ezután nem veszi egyikük sem észre, hogy mi történik. Saját elmondásuk szerint arra apelláltak, hogy a gép magától leszáll, sőt a hierarchia elég kesze-kusza volt, így a gépnek/az automatikának adták a legmagasabb döntési fokot.

    A kapitány túl mélyre süllyedt, erre meghúzta az orrát, a sebesség leesett és azt hitték, hogy az automatika majd korrigál. Nem tette, mert másik mód volt bekapcsolva (amit mind a hárman láttak / láthattak is). 137-130-120-105 csomóra lelassulnak, egyikőjük sem veszi észre és pár méterre a pályától riaszt be csak a gép. Ekkor hiába már az átstartolás odaverik a gép farkát.

    A cikk ugye megemlíti, hogy kb. 30 évvel ezelőtt kezdett elterjedni az elektronika a cockpitben és, hogy természetesen ez továbbra is a legbiztonságosabb utazási mód, ugyanis nagyjából 3 milliárd utas utazott már repülővel és eddig még "csak" 265 gép zuhant le.

    Aztán elemez még egy pár balesetet:

    - 2013. november 17. - Tatarstan Airlines, 737-500. Leszállás közben átstartoltak, de 700 méter körül elvesztették az uralmat a gép felett és szinte egyenesen belefúródtak a földbe. Mint kiderült sem az autopilótát, sem az átstartolás helyes módját nem ismerték.
    - 2009. június - Air France, A330 (erről egy jó nagy cikket fordítottam anno). Lefagynak az Atlanti Óceán felett a szenzorok és megbolondulnak az adatok. A pilóták kikapcsolják az automatikát (ez is hiba volt) és átesésnél felhúzza a gép orrát és nem letolja, hogy sebességet szerezzen. Egyébként a standby instrumentek működtek, azzal állítólag tudtak volna repülni tovább!
    - 2009. február, Colgan Air 3407, Q400. Leszállás közben Bufallo felé nem figyelnek a sebességre. Az átesési riasztásnál elkezdik tovább húzni az orrát a gépnek, sőt visszahúzzák a flapseket teljesen, amitől le is zuhannak.

    Volt egy teszt az USA-ban, amelyben modern, glass cockpitos pilótákat hívtak meg automatika nélküli repülési tesztre és bizony egytől-egyig mind nagyon rosszul szerepelt. A Lufthangya amúgy pont egy gyakoroltatja, évente kétszer is.

    Szóval egy szó, mint száz, bizony ebben a cikkben is arról van szó, hogy "butulnak" a pilóták... :(

    Rinderkennzeichnungsfleischetikettierungsüberwachungsaufgabenübertragungsgesetz

Új hozzászólás Aktív témák