Egyre több részlet derül ki az Intel következő generációs, Ivy Bridge kódnevű processzoráról, mely bizonyos szempontból a Sandy Bridge továbbfejlesztése lesz. Az új lapka már 22 nm-es gyártástechnológiával készül, ám továbbra is négy központi processzormagot alkalmaz. Ezen a ponton nagyon keveset változik a rendszer az aktuális fejlesztéshez képest. Lényegében nem várható komoly újítás, csupán némi finomhangolásra lehet számítani, ami a vPro technológia továbbfejlesztését célozza meg, azon belül is az AMT, azaz az Active Management Technology fejlődik.
Az új chip kialakítása nagyon hasonlít majd a Sandy Bridge-hez, vagyis egy méretes, közös L3 gyorsítótárra lehet számítani megosztva a feldolgozó processzorok között. A memóriavezérlő marad kétcsatornás, és továbbra is a DDR3 szabványt támogatja, ám újdonság a PCI Express 3.0-s vezérlő bevezetése, mely a hírek szerint 16 csatornát biztosít majd. Az igazán komoly változás a grafikus processzor oldaláról éri a rendszert. Az Intel valószínűleg látja, hogy jelentős mértékben nő majd a GPU erejét kihasználó általános alkalmazások száma, így teljesen világos, hogy a központi magok helyett a grafikus mag teljesítménynövelését kell előtérbe helyezni. Az új HD Graphics továbbfejlesztett multimédiás képességeket kínál, emellett a kiszivárgott prezentáció alapján támogatni fogja a DirectX 11-es API-t, valamint az OpenCL 1.1-es platformot. Utóbbi nagy jelentőséggel bír majd a jövőben, hiszen a webes alkalmazások eljövetele csak idő kérdése, és a Khronos Group a WebCL platformmal szeretné a számításokba bevonni a grafikus mag erejét. Az új IGP természetesen gyorsulni is fog, de arról nincs információ, hogy konkrétan mennyit. A pletykák szerint a shader feldolgozók száma 50%-kal nő majd.
Az Ivy Bridge-es processzorok LGA1155-ös tokozást használnak, de arról nincs adat, hogy működnek-e az aktuális 6-os szériás vezérlőlapkák mellett. Ami biztos, hogy jön a 7-es sorozat (Panther Point), mely az elődhöz képest a natív USB 3.0-s támogatást biztosít, továbbá lehetőséget ad az IGP-n keresztül három független kijelző meghajtására. Annyi biztos, hogy az Intel a vezérlővel való kommunikációra a jelenleg is alkalmazott DMI 2.0-t használja, vagyis ebből a szempontból nincs akadálya az Ivy Bridge CPU-k működésének a jelenlegi alaplapokban, de a VRM specifikációk változhatnak, így nincs biztosíték arra, hogy jó lesz ezekbe a processzor.
Az Intel az Ivy Bridge első demonstrációját a Computexre tervezi, a megjelenés pedig a következő év legelején esedékes. Utóbbi természetesen nem kőbe véset dátum, így nem elképzelhetetlen az idei, év végi start sem, ha erre szükség lenne.
