4K: Egérmozi vagy nagyítás?

A felbontás növelésének van egy nagy hátránya: adott képátló mellett a felbontás, így a pixelsűrűség növelése nem mást von maga után, mint azt, hogy a megjelenített grafikus elemek (betűk, ikonok stb.) egyre kisebbek, olvashatatlanabbak lesznek. Persze erre van megoldás, amit skálázásnak hívnak, és ma már minden valamire való operációs rendszer tudja ezt jobb, esetleg rosszabb kivitelben. Előbbi csoportba tartozik például az iOS, a MacOS (ha csak a felskálázás technikáját nézzük) és az Android, utóbbiba pedig a Windows operációs rendszerek, pedig a Microsoft többször ígérgette, hogy megoldja a skálázással kapcsolatos gondokat a Windows 8.1 érkezésével. Ezzel a témával futólag foglalkoztunk már egy-két blogban, de a 4K-s monitorok tesztje kapcsán újból és újból felmerül majd a probléma, amire egyelőre nincs megoldás. De lássuk, mivel állunk szemben valójában!

Jól megfigyelhető trend a kijelzők pixelsűrűségének, azaz egységi képfelületre eső képpontjainak növekedése, ami a tabletek, okostelefonok és retinás Macek után a PC-s köztudatba is kezd begyűrűzni, köszönhetően a 4K lassú, de érezhetően folyamatos nyomulásának. Az Apple és a Google más utakon ugyan, de viszonylag jól reagált ezekre a trendekre, noha nem igazán volt választásuk, az érintőkijelzős érában az apró, ujjal megnyomhatatlan kijelzőelemek egyenes utat jelentettek volna a szakadékhoz – illetve egy Retina kijelzős MacBooknál érintőkijelző nélkül is ez lett volna a helyzet.

DPI beállítás Windows 8.1 alatt [+]

Most nem mennénk bele a grafikai elemek felépítésének és megjelenítési módjainak mélylélektanába, inkább a probléma szemléltetésére szorítkoznánk, hogy ne érje meglepetés azokat, akik esetleg már most 4K-s monitoron vagy egy nagy felbontású kijelzővel rendelkező, de kis képátlójú notebook vásárláson törik a fejüket. A Microsoft ugyanis nagyon fogadkozott, hogy a 8.1-nél megoldja a skálázást a nagyfelbontású monitorok esetében, de a helyzet nem ennyire egyszerű, és ezen kívül számos program van, ami nincs felkészítve a nagy DPI-s megjelenítésre. De nézzük a kiindulási pontot:

Windows 8.1 asztal 3480x2160 felbontás 100%-os, 150%-os és 200%-os DPI nagyítás mellett [+]

Az asztal elemeit megvizsgálva akár elismerően csettinthetnénk, hogy "Ez igen!", ám jobban megnézve a helyzetet nincs okunk örömre. Ha 100%-os nagyításban nézzük a fenti képeket, akkor jól látható, hogy értelemszerűen a régi/régebbi programok kis felbontású ikonjai egyáltalán nem lesznek szépek ekkora nagyítás mellett, ami érthető, de mégis zavaró. Nem csak az élek lépcsőzetessége az egyetlen probléma, hanem homályosabbak is. De itt van alant egy másik problémás eset:

200%-os DPI nagyítással: Szépnek tűnik? Eredeti méretben pedig egyáltalán nem az. Katt a nagyításért! [+]

Ezen még könnyedén túl lehet lépni, de sokkal zavaróbb jelenség, hogy az asztalon megjeleníthető Modern felület elemeire (oldalsávok, óra stb) az asztalon elvégzett beállítások nincsenek hatással, tehát nagyítástól függően a méretük változatlan marad. A rendszer ugyanis a modern felület méretének változtatására egy külön beállítópanelt tart fenn, ami a Modern felületen érhető csak el.

A Modern felület elemeinek méretének tesztre szabására három opció kínálkozik [+]

A beállítások nem túl bő választékának hatását az alábbi képek szemléltetik (nagyság szerint növekvő sorrendben):

[+]

Egy percig sem állítjuk, hogy rossz a Modern és a hagyományos asztal külön-külön állítható méretezése, sőt, szükség van rá, de emiatt ránézésre nem lesz összhangban a két felület, és ami jól néz ki az egyiken, az nem biztos, hogy a másikon is jól mutat, főleg nem egyszerre amikor a hagyományos asztalon előhívjuk az oldalsávot. Mindez nem olyan vészes, vannak ennél sokkal súlyosabb hibák, melyek jellemzően az asztalon futó programokat érintik.

Szoftverproblémák

A legbosszantóbb, hogy a skálázódás másként hat az egyes programokra, és a többségükkel nem tudunk mit kezdeni, legfeljebb letilthatjuk az adott programra vonatkozóan a DPI skálázást. Ilyen például a fix ablakban futó BasICC:

Nem átméretezhető ablak esetén minden összefolyik [+]

De a másik véglet az Adobe Photoshop, ami szinte teljesen érzéketlen a DPI módosítására, pedig a jó megoldás az lenne, ha a menüelemek nagyítódnának a beállítás növelésével, míg a szerkesztőfelület skálázás nélkül jelenítené meg a behívott képeket. Ehelyett csak a Windows megjelenítésére épülő legördülő menüben és a behívott ablakokban láthatjuk a nagyítás hatását, az eredeti, program részét képező eszköztárak, az ikonok és a felső menüsor változatlan.

Adobe Photoshop: csak a legördülő menük és azok szövegmérete változik, az ikonokból álló eszköztár kicsi marad [+]

Ennek ellentéte a böngésző, ahol változik a címsor és az egyéb elemek is, ellenben az oldalak megjelenítésre használt felület az eredeti méret szerint dolgozik. Ez jó így, hiszen így legalább több oldal ki fér egymás mellé, alá vagy fölé, más kérdés, hogy mindenképp nagyítanunk kell majd, hogy el tudjuk olvasni a szöveget.

A keret változik, a tartalom mérete marad [+]

De van ám más is! A túlzott nagyítás miatt bizony egyéb csúnya hibákba is belefuthatunk még:

Horizontálisan csonkolt feliratok

Nos, aki pedig azt hiszi, hogy a MacOS hibátlan, azt is szeretnénk elkeseríteni:

Egyszer jó, egyszer meg nem?! [+]

Két MacBook Airrel (a legújabbal és az eggyel régebbivel) is tettünk egy próbát a legfrissebb MacOS alatt a Dell UP2414Q monitort használva, de mindkét notebook furcsa képi anomáliákat produkált a 4K-s kijelzővel, azon kívül, hogy 60 Hz-ről hírből sem hallottak, és a kijelző elemeinek nagyítását sem kínálták fel. Ez utóbbi opciót egy fejlesztői eszközzel már elő lehet csalogatni, de erre nem lesz szükség, ugyanis az érkező 10.9.3-as frissítés ezekre a gondokra gyógyírt jelent majd, és ennél már a Photoshop kapcsán tapasztalt méretezéssel sem lesz gond - nem úgy, mint Windows alatt.

Összességében elmondható, hogy a szoftvergyártók, de főleg a Microsoft csúnyán le vannak maradva, bár tény, hogy egyelőre csak egy nagyon szűk réteg tud bevásárolni a friss 4K-s monitorokból. Tény az is, hogy el lehet lavírozni a mostani Windowsokkal is (MacOS-nél pedig már úton a megoldás), de a helyzet ideálisnak nem mondható. Véleményünk szerint aki kiad több százezer forintot egy ilyen megjelenítőért, az joggal várhatná el, hogy minden helyzetben jól működjön új szerzeménye, de hát erről a termék gyártója nem tehet.

A mi válaszunk tehát a kérdésre, hogy kell-e nekünk a 4K: kell, de nem most és nem ilyen feltételek mellett.