Lesz reklám vagy nem lesz reklám?
A közelmúltban gyorsan végigfutott a hír a világsajtóban és néhány hazai bulvároldalon is, miszerint a Samsung reklámokat helyez el okostévérendszerében, amelyek majd kitakarják az adást, és egyébként is felháborító az egész húzás. Megkerestük a vállalat hazai képviseletét, hogy mindebből mi igaz, ugyanis hiába néztünk meg működés közben néhány idei modellt, ebből egyelőre semmit nem tapasztaltunk.
[+]
A Samsung magyarországi irodájának munkatársai kérdésünkre elárulták, hogy ez a szolgáltatás 2016 második félévében érkezik Európába, mégpedig Francia-, Spanyol- és Olaszországba, a kontinens többi országával kapcsolatban még egyelőre nincsenek konkrétumok. A First Screen Ad névre hallgató funkció 2014-es és annál újabb készülékeken lesz aktív, maga a hirdetés pedig akkor válik láthatóvá, ha a felhasználó megnyitja a Smart Hub, azaz az okostévérendszer kezdőképernyőjét. A First Screen Ad csak a reklámkampányok ideje alatt aktív, egyébként rejtve marad a nézők előtt.
Maga a hirdetés statikus banner formájában jelenik meg, kivéve ha a felhasználó rákattint. "Klikkelés" után újabb kreatív válik láthatóvá, amely akár egy kapcsolódó videó, microsite vagy applikációletöltési lehetőség is lehet. Egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy maguk a reklámok szervesen kapcsolódnak majd a tévézéshez, filmnézéshez, illetve a letöltött alkalmazásokhoz, tehát például az egyik tartalomszolgáltató hirdeti majd így a Trónok Harcának legújabb részét, vagy felhívja a figyelmet egy új szolgáltatásra, előfizetési csomagra, és nem csipszet vagy csempét akarnak majd rásózni az emberekre.
Tényleg akkora tragédia ez?
Egyrészt szó sincs arról, hogy a "reklámok kitakarnák a képernyőt" vagy zavarnák a filmnézést, másrészt pedig kicsit érthetetlen dolog 2016-ban azon háborogni, hogy egy televíziós felületen hirdetés jelenik meg. Ha valaki megnyitja a böngészőt a tévén, jó eséllyel belefuthat reklámokba, sőt már ha csak rákeres valamire, már ott is találkozhat szponzorált találatokkal. Ráadásul eddig is voltak az alkalmazások között (minden gyártónál) egyértelműen hirdetésként funkcionáló szoftverek, amelyek segítségével például egyes autógyártók reklámfilmjeit lehetett megnézni, és akkor még nem is beszéltünk az Android TV platformokat használó modelleken elérhető Play Áruházról, melyen szintén rengeteg a pénzért hirdetett app.
[+]
Az egész ügy kísértetiesen hasonlít ahhoz, amikor azzal vádolták meg a céget, hogy lehallgatja, sőt kamerával felveszi a felhasználókat, amiről szintén kiderült, hogy egyszerűen nem igaz. Érdekes látni, hogy vannak olyan márkák, konszernek, amelyeket bizonyos körökben sikk piszkálni. Például a Microsoft is ilyen, amelyet akkor is csak szidnának, ha a hoaxban terjedő pletykáknak megfelelően tényleg kifizetne egy csomó pénzt egy-két email elküldéséért.
A mérleg másik serpenyőjében pedig ott van a kerekasztal lovagjainak vállalata, az Apple, amelyet egyfajta romantikus dicsfény övez, pedig pontosan ugyanolyan számító, hideg és profitorientált, mint bármelyik vetélytársa. Senki sem állítja, hogy a Samsung hibátlan lenne, de úgy tűnik, hogy ebben az esetben nem sárosak. Mindenesetre, ahelyett, hogy elkezdték volna verni a tamtamot az újságírók, bloggerek, megkérdezhették volna a vállalatot, vagy csak belegondolhattak volna az egészbe, de ennél sokkal könnyebb volt azonnal ráhúzni a vizes lepedőt a dél-koreai gigászra, és vagdalkozni egy jót.
elefant
