Felhozatal
Előző pendrive-tesztjeinkben több gyártó versenyzői csaptak össze, ezúttal viszont csak a Kingston termékei kerültek górcső alá. Az apró, többféle méretben és színben kapható adathordozók mára szinte általános kelléknek számítanak, mindenki találhat magának megfelelőt. A mai tesztben szereplő példányokra is a sokféleség jellemző, nemcsak méretben és színben, hanem szolgáltatások tekintetében is erősen különböznek.
Bár ezen a képen csak négy pendrive látható, összesen ötöt teszteltünk le, a hiányzó példány a DataTraveler 150 32 GB-os változata, ami alig pár hétig volt a cég legnagyobb méretű USB-s adathordozója, mivel azóta bejelentették a 64 GB-os változatot is.
Nemcsak tárterülete számít nagynak, meglehetősen méretesre sikerült a készülékház is. Ez, tekintve, hogy milyen közel találhatók általában egymáshoz az USB portok, számítógéphez való csatlakoztatáskor gondot okozhat, amennyiben valamelyik szomszédos csatlakozó már foglalt. Műanyagborítása narancssárga mintázatot kapott, amin fehér felirat jelzi a típusát és a tárterület nagyságát. Itt található egy kék LED is, ami adatátvitelkor villog, jelezve, hogy épp a frissen digitalizált családi videofelvételt másoljuk rá. A ház egyik sarkában egy furat található, amin a nyakpánt rögzítője bújtatható át. Kupakját nem rögzíti külön a házhoz semmi, csak egy patent tartja, amely idővel elkophat, így könnyen eszmélhetünk arra, hogy valahol elhagytuk.
A következő, ami a kezünkbe akadt, a DataTraveler Micro Reader volt. Elsőre kicsit fura volt a pendrive-ok között látni, hiszen dobozán microSD(HC) és M2 (Memory Stick Micro) kártyaolvasónak titulálják. Az első csatlakoztatáskor azonban kiderült a turpisság, eme tulajdonsága mellett belsejében 4 GB-nyi flashchipet is tartogat, ennek megfelelően két új meghajtóbetűjel bukkant fel a rendszerben.
Készülékháza jóval kisebb méretű, mint többi társáé, szürke műanyagból készült, ami hajlamos némi recsegésre-ropogásra. Alján a gyártó neve kapott helyet, amit nem festettek, hanem az anyagba mélyesztettek, tetején fekete felirat jelzi az eszköz típusát és a tárhely méretét. A feliratozott rész egyben a kártyaolvasó fedele is, amit egy műanyag patent rögzít meglehetősen erősen, így nem valószínű, hogy zsebünkben véletlenül kinyílik. A „motorháztető” mellett egy zöld LED végzi feladatát, alapvetően folyamatosan világít, csak adatátvitelkor kezdi meg ütemes villogását.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
