EIZO L465-K
A TFT LCD monitorokat bemutatni kívánó mini-sorozatunk második tagja, az EIZO L465-K megjelenítője, elegáns fekete köntösbe bújtatva érkezett szerkesztőségünkbe. Ennek az eleganciának sajnos ára is van, ugyanis a fekete színért felárat kell fizetni, egy amúgy sem olcsó terméknél...
Nézzük a fontosabb gyári adatokat:
Specifikációk
- 35 ms-os tipikus reakcióidő
- 16" képátmérő (41cm)
- 1280 x 1024/60Hz felbontás/képfrissítés
- 160°-os horizontális és 130°-os vertikális rálátás
- 0,248mm-es képpont méret
- 16,7 millió színárnyalat megjelenítésére képes
- 250cd/m2
- 400:1-hez kontrasztarány
- D-SUB és DVI bemenetek
- SRGB színtér támogatása
- beépített 1 wattos hangszórók (fejhallgató bemenettel)
- TCO99
- átlagos fogyasztás 45W
- súly 5kg
- méretek: 370 x 398 x 157mm
Vizsgálódás
Ebben a méretben (16"-) már szokás és szinte kötelező a duál VGA bemenet; a szokványos 15 tüskés D-SUB csatlakozó mellett helyet kapott a DVI csatolója is, így akinek a videokártyáján van digitális kimenet, az kihasználhatja annak előnyeit az EIZO L465-K-val.
Az L465-K beépített táppal rendelkezik, így csupán egy a PC világában már szabványosnak mondható 230 voltos kanócra van szükségünk, és már be iskapcsolhatjuk az új szerzeményt.
Talán furcsának tűnhet elsőre a 16 colos képátmérő, de aki ismeri a gyártót, az emlékezhet a hagyományos CRT monitoraikra is, amik eltértek méretükben (is) az átlagtól. Az L465-K egyik fő érdekessége a pixelméret. Ez 0.248mm -rel igen finom és szép képet produkált.
2. Első lépések
Bekapcsolás után megjelent a kijelző közepén az EIZO logója és a jobb felső sarokban a csatlakozás típusa (jelen esetben 'digital'); az esztétikus logó egyáltalán nem volt zavaró, sőt, egyfajta exkluzivitást éreztetett, így a leendő tulajok akár villoghatnak is ezzel barátaik előtt...
Az operációs rendszer első indulása után a monitor automatikusan beállítja a képet; a kontrasztot és a kép világosságát is megfelelőnek találtuk. Megjegyzendő, hogy a kontraszt értéke 100 százalékon volt optimális, így ennek az értéknek későbbi növelésére nem maradt lehetőség.
A kezelőszervek megfelelő elrendezésűek és bár színük egyezik a káva színével, méretük megfelelő kialakításának köszönhetően könnyen leolvashatóak és kezelhetőek. Ettől függetlenül azért - csakúgy, mint az NEC LCD1701 esetében - itt is szívesebben vettünk volna egy eltérő színű feliratozást. Az OSD menürendszere átgondolt és könnyen kezelhető, így minden adat értékeit könnyen és intuitívan állíthatjuk.
A talapzat stabil és megfelelően állítható, így igazándiból nem sok mesélni való maradt róla. Szerkesztőségünkben megoszlottak a vélemények: voltak, akik a talpat egy picit problémásnak ítélték meg, mert a billentyűzetet nem lehetett kellően közel tolni hozzá; kisebb asztalon ebből eredően nehézkes lehet a munkaeszközök kényelmes elrendezése. Ízlések és pofonok...
A beépített hangszóróktól senki ne várjon HiFi minőségű hangzást; a böngészéshez, vagy a munkavégzéshez viszont kellemes zenei aláfestést tudnak biztosítani a kis csipogók.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!