Tesztelés

Szokásos, paraméterei alapján elavultnak tűnő, de mai viszonylatban is meglehetősen energiaigényes – és ami még fontosabb, jól melegedő – processzorral és nem túl nagy grafikus kártyával ellátott konfigurációnkkal teszteltük a CM Storm Strykert. Összehasonlítási alapnak Casetek CK-1020 házunkat és korábbi tesztalanyainkat használtuk.

• Intel Core 2 Duo QX6700 processzor
• Cooler Master Hyper TX2 processzorhűtő
• Asus P5E3 DeLuxe alaplap
• 2 x 1024 MB Samsung DDR3 memória
• Radeon HD 4850 videokártya
• 400 GB-os Samsung SATA merevlemez
• Cooler Master Real Power 550 wattos tápegység
• Casetek CK-1020 ház elöl 80 mm-es, hátul 92 milliméteres ventilátorral

Grafikonjainkon a processzormagok nyugalmi és húsz percnyi terhelés után mért maximális hőmérséklete látható háromféle beállítással. A méréseket 24 Celsius-fokos szobahőmérsékleten végeztük. Az első menetben a processzorhűtőt percenként 1800-as csúcsfordulatán hajtottuk, a Casetekben első és hátsó ventilátort használtunk, míg a Stryker összes ventilátorát maximumra húztuk. Fontos még kiemelni, hogy a ventilátordobozokat úgy fordítottuk, hogy előről szívják be a friss levegőt, és a ház belseje felé továbbítsák.

A négy komoly ventilátor hangja alapján nem lepődtünk meg azon, hogy első tesztkörünkben a Stryker az élen végzett. A ventilátorok mellett minden bizonnyal az is szerepet játszott a jó teljesítményben, hogy az oldallapok elején lévő nyílásokat eltakarták a merevlemezdobozok, így az elöl (és alul) be, hátul (és felül) ki szellőzési képletbe nem zavart bele semmi. A ventilátorok egészséges szélzaján kívül további zajt, rezonanciát, ilyesmit nem hallottunk.

A második körben a Stryker ventilátorait leglassabb állásba tettük. Ekkor olyan keveset forgott a felső 200 és a hátsó 140 milliméteres, hogy szabad szemmel nézve elkülönültek a hétágú lapátkerék egyes lapátjai. Mondani sem kell, hogy ekkor lényegesen csendesebben dolgoztak, mint korábban, így a percenként 1500-as fordulatra lassított processzorhűtő is jól hallatszott mellettük. Ezúttal a CM Storm nagytornya a mezőny közepén végzett, de látni kell, hogy a Cooler Master Cosmos II ezüstérmes teljesítményétől csak egyetlen Celsius-fok választotta el, ami nagyszerű eredmény ilyen csendes ventilátorállással.

Végezetül alaposan megizzasztottuk a Strykert – legalábbis azt hittük, hogy a nagy, processzor körüli szellőzőnyílásokban nem dúskáló, alsó tápos konstrukció majd megszenved, ha kikapcsoljuk a ház ventilátorait, de nem így történt! Bár a mezőny legelejét nem veszélyeztette, azért a Cosmos II mögött újra egy Celsius-fokkal lemaradva az ötödik hely nagyon szép produkció egy ekkora háztól.

Amíg ment a merevlemezdoboz ventilátora, a benne csücsülő winchester nem melegedett 40 °C fölé, amikor viszont a többivel együtt a doboz szellőztetőjét is kikapcsoltuk, félórás terhelés után 47 °C-ot mértünk. Nem veszélyes érték ez, de nagy kánikulában inkább kapcsoljuk be az első ventilátort.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!