Tesztelés, csomagolás
A szerelés elkészültével minden egyes gépet áram alá helyeznek és több órán át tartó, általános tesztelésnek vetik alá őket. Kivétel nélkül minden példányt, így a fele csarnokot a tesztpolcok foglalják el. A tesztelés asztali számítógépek esetében néhány órát vesz igénybe, a szervereket viszont akár több tíz órán keresztül is nyúzhatják. A teszteken hibátlanul teljesítő gépeket csomagolják, melléhelyezik a szükséges kiegészítőket, és zárják a dobozokat. Minden sorozat első gépét egy külön szobában felhasználói tesztelésnek is alávetik: itt olyan hétköznapi tevékenységeket végeznek rajtuk, mint képnézegetés, zenehallgatás vagy játék; ez a teszt lényegében szúrópróbaszerű (és ez tűnik a legkényelmesebb munkakörnek a csarnokban).
[+] (fotó: Gergály Henrik)
Itt láthattunk egy érdekes, a tesztelési folyamatot (és az ott dolgozók munkavégzését) jelentősen megkönnyítő fejlesztést is. A hagyományos munkafolyamat során a számítógépekre felragasztott márkamatricákat szemmel ellenőrzik, viszont itt a monoton munkavégzés miatt nagy a hibázás lehetősége. Ezt a problémát hivatott megoldani a Flextronics és a BME közös fejlesztése, mely egy speciális szoftverre és egy kamerára bízza az azonosítást, így lényegében nullára csökkentve a hibalehetőséget. A rendszer érdekessége, hogy az alapötlet egy BME-s hallgatótól származik, aki ezzel nevezett a Flextronics által meghirdetett tehetségkutató pályázatra.
Az elkészült gépek országok szerint kerülnek csoportosításra a sorok végén, és mihamarabb szállításra kerülnek. A jól tervezhető gyártás miatt a szállítás is jól ütemezhető, nem gyűlik fel tonnaszám az elkészült áru, hanem hamar kiszállításra kerül.
A sárvári gyár különlegessége
A gyártási folyamat gyorsaságára azonban még mindig nem adtunk teljeskörű magyarázatot. Az igazán nagy titok az optimalizációban rejlik, amit ebben a gyárban nagyon komolyan vesznek. Ennek például az egyik legnagyobb eredménye, hogy a gyártásra használt területet a kezdeti negyedére (nem, nem negyedével, hanem negyedére) csökkentették. A gyárban folyó Lean és Kaizen tevékenység olyan magas szintű, hogy a sárvári Flextronics folyamatosan zsebeli be a díjakat a gyárak hatékony működtetésének nemzetközi versenyében (2012-ben megnyerték a legjobb Lenovo gyár címet világszinten).
A Lean és Kaizen fogalmak japán eredetűek, és meghatározott technikákon alapuló folyamatfejlesztési módszereket jelentenek. Alapjául a Toyota termelési rendszere szolgált, és ma már számos iparágban alkalmazzák a hatékonyság növelésére és a veszteségek kiküszöbölésére. A Flextronics nagyon komoly hangsúlyt fektet a Lean és Kaizen ismeretek fejlesztésére, a dolgozók rendszeresen kapnak ilyen irányú képzéseket, és az így megszerzett tudást a napi munkavégzés során alkalmazniuk kell, az átlagnál aktívabbak pedig különböző szintű oklevelet is kaphatnak, tudásuk bizonyítékaként.
Panorámakép [+] (fotó: Gergály Henrik)
A Lenovo ezen gyára 2009 óta működik, és már tavaly meghaladták az egymillió legyártott darabot. Ez a szám a Lenovo által évente értékesített teljes mennyiséghez képest első látásra akár kevésnek is tűnhet, de ne felejtsük el, hogy ez az üzem rengeteg kisebb-nagyobb, egyedi megrendelést szolgál ki, nem pedig hagyományos értelemben vett tömeggyártást végez. Mint a cikk elején említettük, ebben az üzemben túlnyomó részben az all-in-one PC-k (vagy monitor-PC-k), az asztali számítógépek és munkaállomások gyártása folyik, de októbertől a jelenleg még kis darabszámú Think szerverek mennyisége is jelentősen, a mostani háromszorosára fog emelkedni. A gyárban készülő gépekkel jelenleg elsősorban Kelet- és Dél-Európát látják el, de a szervereket már Nyugat-Európába is szállítják majd. Az itt készülő gépeknek mindössze 3-4%-a kerül a magyar piacra, ami 40-100 darab közötti mennyiséget jelent naponta.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
