Méretes zsebibaba

A készülék igazi értékeivel azonban csak a bekapcsolás után szembesülhettünk. A 4 hüvelykes TFT specifikációit elnézve kicsit csalódottan vettük tudomásul, hogy a közel 16:9-es képarányú panel felbontása csak 480x272 pixel, ezt valamelyest ellensúlyozhatja ugyanakkor, hogy a megjeleníthető színek száma 16 millióra nőtt, a fényerő és kontraszt is átlag feletti, az A2 így nappali fénynél is jól használható (persze a direkt napsütés már kifog rajta).

A bekapcsológomb lenyomása után pár másodperccel az A2 pillanatok alatt átlátható főmenüjében találjuk magunkat, ahol kurzormozgató gomb segítségével pofonegyszerűen navigálhatunk a különböző fő funkciók között. A gyártó a készülék tudását demonstrálandó a támogatott médiatípusokból alapállapotban elhelyezett néhányat a merevlemezen, így többek között megcsodálhattunk néhány eredeti, koreai iAUDIO reklámot, koreai harmadvonalbeli DJ-k exkluzív, a gyártó számára készített szerzeményeire perdülhettünk táncra, vagy éppen a szöuli metró JPG képként tárolt állomástérképében gyönyörködhettünk.

Viszonylag hamar sikerült fényt deríteni rá, hogy az A2 processzora még komoly munka során is jól állja a sarat; videolejátszás közben például minden további nélkül navigálhattunk tovább a menüben, aminek a hátterét ezúttal a mozgókép adta.

Lefojtott zenegép

Bár a nagy kijelző miatt nem elsődleges funkciója az A2-nek, mi mégis a zenelejátszási funkcióval kapcsolatban voltunk a leginkább kritikusak, úgy gondoljuk, a mozgóképlejátszás, -felvétel és a képmegjelenítés jópofa és kétségtelenül hasznos eleme az egységnek, de mindez mit sem ér használható és hallgatható zenelejátszó nélkül.

Korábban már említést tettünk róla, hogy a médiatámogatás miatt nincs szégyenkeznivalója a lejátszónak, ugyanez igaz a zenelejátszó modul felhasználói felületére is, mely jól kihasználja a hatalmas kijelző nyújtotta lehetőségeket. A két beépített csipogótól mindazonáltal nem érdemes csodát várni, esetleg nosztalgikus hangulatú felhasználók a fülükhöz szorítva hallgathatnak vele rádiót az integrált FM rádióvevő funkciónak köszönhetően (a rádióból mellesleg fel is vehetünk).

Sajnos az A2-höz mellékelt fülhallgatóról alapvetően kevés jó mondható el; a Cowon (ismét) elkövette azt a hibát, hogy a költségek csökkentését ettől a tartozéktól remélte. A költségekkel együtt a mellékelt fülessel jócskán csökken az A2 élvezeti értéke is, hiába ugyanis a hangszínszabályzó, a mélyhang-kiemelő, illetve a hangzást befolyásoló különböző effektusok, ha egy másik gyártó 3000 forintos füldugasza porig alázza a Cowon megoldását. Fülhallgatót cserélve az A2 már egészen más tartományban szólal meg, a zenének hirtelen lesz dinamikája, tere és úgy összességében nagyon kellemes hangképpel kedveskedik nekünk a lejátszó.

A gyári zeneszámokon kívül természetesen mást is meghallgattunk a lejátszóval, a PC összeköttetést 2.0-s USB kapun keresztül teremthetjük meg a számítógép (Windows XP és Mac OS operációs rendszerekhez, illetve újabb Linux-változatokhoz nem kell eszközmeghajtót telepíteni) vagy más USB adattár között (tehát az A2 úgynevezett OTG – On the go-kompatibilis eszköz), így a fájlok másolása viszonylag gyors és egyszerű folyamattá válik. Akinek CD-gyűjteménye még nem állna rendelkezésre az A2 számára értelmezhető fájlformátumok egyikében, annak jöhet jól a CD-n mellékelt JetAudio VX alkalmazás, mely a számítógép segítségével megfelelő formátumba konvertálja a lemezgyűjteményt (a program a zenéken kívül mozgókép konvertálására is képes).

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!