Hirdetés

Aktív témák

  • Vamp

    senior tag

    Sürgető érzés lett rajtam úrrá ma reggel, méghozzá hogy kiírjak magamból pár dolgot.

    Bizony az élet nagy kérdései sosem hagyják nyugodni az embert. Talán sok, tőlem jóval okosabb embertársam tudja a választ bizonyos kérdésekre, melyekhez én 20 éves fejjel kevés vagyok.
    Valahogy mindíg globálisan gondoltam drága anyaföldünkre, az emberiségre, sosem érdekelt részletesen egy felkapott arc, nem rajongok sztárokért, elnökökért, ideológiákért, pártokért...

    Miért ilyen az ember, amilyen? Miért van az hogy képtelen kiszabadulni a mindennapok elvárásaiból, és mondani, ELÉG? Hogy lehet az, hogy a társadalom belehajszolja az egyént az egyes személyek által elutasított, összességében mégis elfogadott dolgokba? Ki irányítja mindezt, milyen érdek állhat mögötte?

    Fiútestvéremet sosem értettem. 12-13 évesen bekerült a ''menők'' közé, azaz hetente bulizni járt, berúgott, lassan rászokott a cigire, végül a fűre. Utóbbit szerencsére jó ideje elhagyta. Utólag persze jót röhög a dolgon (19 éves fejjel), mégis, bizonyos szokásai megmaradtak, bármennyire is meg tudja most már magyarázni, bizonyos dolgokat miért tesz, avagy nem tesz.

    Egyszer azzal jött, hogy most kell élni, nem szabad elpocsékolni a fiatal éveket tanulással stb. Milyen jó is lesz visszagondolni erre az időszakra hosszú évekkel később... Micsoda élményeim voltak.

    Az értékek... Kinek mi ugye. Van akinek egy autó, van akinek egy számítógép, esetleg a hétvégi beállás, netán bekészülés fekszik. Úgy gondolom ilyesfajta értékrend rossz dolog, lebeszélni mégsem akarok senkit semmiről, az nem az én dolgom. Nem hiszek a mások által készített tárgyakban, eszközökben. Manapság mindent az egyediségével óhajtanak eladni a mamuthoz már egyáltalán nem hasonlítható cégek. Kérdezem én, hol lehet egyedi egy tömeggyártásra szánt dolog? Mennyivel vagy értékesebb, ha a 3000 darabos ''limitált'' szériás alaplapból neked éppenséggel van egy? Istennek érzed magad, ha vásárolsz egy 50 milliós kocsit? Netán elemi erejű orgazmusod támad egy franciaországból érkezett kandalló láttán?
    Ezek úgy gondolom az embernél is múlóbb dolgok, a boldogság nem ebben keresendő. Mégis rengetegen hajkurásszák a fentieket, van akinek a fél életét ez teszi ki. A másik felében pedig nélkülözik.
    Közben elvesznek az emberi kapcsolatok, felszínessé válnak. Előjön az ember boldogtalan énje, ezért is mondják persze (többnyire a dúsgazdagok), hogy a pénz nem boldogít. Dehogynem! Egyesek azonban képtelenek túllépni a pénz mint rangadó szerepen. Úgy gondolják, minél több van belőle, annál értékesebbek, elismertebbek lesznek.
    Szánalmas az emberi természet. Szánalmas hallgatni, hogy a világ összes vagyonának kb 80%-a a teljes emberi társadalom durván 10%-ának kezében összpontosúl. Emellett a Föld 15 milliárd embert szolgálhatna ki maradéktalanul, mégis 2 milliárdan nevetséges körülmények között élnek, napról napra. Kérdezem, normális világban élünk? Nem lehetne ezen egy huszárvágással változtatni?

    Minek kell bekövetkeznie, hogy végre felnyíljon a sok érdekhajhász vezető szeme?


    Nagyon is bízom benne hogy hamarosan megtudjuk.

Aktív témák