Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    1997 óta lógok a hálón. 2006 óta van itthon is net. Kipróbáltam több társkereső oldalt is, és megállapítottam, hogy a világhálón gáz ismerkedni.
    Kizárólag a való világban keresem a társamat. Hiába látszik mozgalmasnak a világháló, hogy hű, mennyi emberrrel ismerkedhetek meg, csak éppen van két gond, a távolság és a fizikai jelenlét hiánya. Hiába szimpatikus sokaknak a szövegelésem, ha élőben egy percet sem akarnak eltölteni velem.
    Gyorséttermi kaja pedig nem vagyok, és nekem sem kell egy órás kaland. A lúzerség netovábbja az ilyen "móka". :(((

    Ha a valóságban sem találnám meg a társamat, elfogadom a sorsomat és maradok vénkisasszony. :) Érdekes, de csak akkor zavarja az embert valami, ha jelentőséget tulajdonít neki. Ha azt hiszi, hogy neki is követnie kell mások példáját. Ugyan, minek? Akkor sem lenne égetően sürgős egy férfi jelenléte, ha gyerekét szeretnék. Villanykörtét meg egyedül is ki tudok cserélni. ;]
    A férfiaknak sincs szüksége nőre, csak cselédre, ágyasra, csinibabára. Az eltorzult igények miatt a valódi ember elveszett. Sem nekem, sem a másiknak fogalma sincs róla, hogy mit is keres, mire van szüksége, miért jó egy társ. Mindenkiben torz ideálok keringenek. A valóság egészen más. Nem fogok lidércalakot kergetni, és csalódni a magam hülyesége miatt a hús-vér férfiban. Így megkímélem a férfit is a csalódástól. Nem vagyok tündér, pótanya, "kurva". Nehéz természetű, makacs, gondolkodó ember vagyok.

    Az ilyen pedig jobban teszi, ha egyedül marad.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

Új hozzászólás Aktív témák