Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • solasola

    csendes tag

    A cikk néhány állításával nem vagyok kibékülve.

    A li-ion akksik NAGYON hatékonyak. Új akksinál a töltés+kisütés ciklus 90%+ hatékonyságú (nyilván sok mindentől függ de normál környezeti körülmények között ez kijön). Az új flow akksinak nem írták a cikkben a hatékonyságát, de az eddigiek gyakran csak 60-80%-os hatékonyságot tudnak, azaz lényegesen több energiát veszítenek el egy tárolási ciklusban mint a li-ion akksik (ezt még a modernebb víztározós rendszerek is elérik hatékonyságban).

    A li-ion akksik energia és erősűrűsége is elég magas. A cikket azzal fejezték be, hogy ennek elég alacsony az energia sűrűsége (persze megint szám nélkül, nehogy nyihogva felröhögjünk). Emlékeim szerint az eddigi flow akksik a li-ion energiasűrüségének 1/3-1/4-ét tudják, úgyhogy ha nem lépett nagyot előre, ebben is sokkal gyengébb mint a jelenlegi piacvezető technológia.

    A 100$/kwh határt egy évtizeden belül a li-ion is elérheti, ha csak idáig jutnak el, azzal semmi versenyképeset nem alkottak (ez is még csak labor fázisban van, azaz 5+ év mire termék lesz belőle)

    Az eddigi flow akksik ciklusszáma/élettartama is nagyon magas volt, nem látom az előrelépést.
    Amiben ez esetleg lehet előrelépés az az, hogy a szükséges folyadék előállítása olcsóbb lehet ezért talán szezonális tárolásra alkalmasabb lehet (bár itt a szintetikus metán és hidrogén tűnik a legerősebbnek jelen állás szerint, az Electrocaea és az ELMŰ nemsokára építi az első erőművet itthon, MO-n).

  • solasola

    csendes tag

    válasz Zeratul #18 üzenetére

    "A szintetikus metán blöffnek jó, de ha komolyan vesszük akkor abszolúte nem zöld mert pirolízis üzemben szénből kell előállítani. A folyadékfázisos heterogén katalitikus lépcső metanolízis pedig nagyon gyenge hozamú, arra nem elég hogy kiváltsa a hangyasav/formadehid/metanol pirolítikus előállítását."

    Nem biztos, hogy ugyanarra a folyamatra gondolunk (bár nem vagyok vegyész, lehet). Az Electrochaea-s (Biocat EU projekt) folyamatban először vízbontásból nyerik a hidrogént (pl.: fölösleges szél és naperőmű kapacitás). Ameddig a földgáz hálózat elbírja, addig a hidrogént direktben oda pumpálják (van egy fix ráta meddig lehet). Ennek a fázisnak a hatékonysága elérheti a 70-77%-ot is.

    Amikor már nem lehet hidrogént tovább pumpálni a földgáz hálózatba, akkor jön a metán előállítás. A Biocat folyamatban a hatékonyság növelése érdekében ko-lokálják az erőművet egy biogáz teleppel (vagy eleve egyben telepítik a kettőt). Azaz a szén forrás it tipikusan növényi és állati hulladék, ami anaerobikus emésztőben feldolgozható (disznószar, fű nyesedék, agrár hulladék...stb). A biogáz erjesztőből a széndioxidot és a "koszos" biogázt egy nemesített baktérium segítségével alakítják tiszta, hálózatba pumpálható, szintetikus metánná (földgázzá). Ennek a fázisnak alacsonyabb a hatékonysága mint a hidrogéné de magasabb mint a mezei metán előállító módszereké, mert a biogáz erőmű fel tudja használni a P2G veszteség hőt a anaerobikus folyamatok gyorsítására (gyorsabb baktérium szaporodás és aktivitás).

    A P2G általános leírása és hatékonysági adatai: https://en.wikipedia.org/wiki/Power_to_gas#Efficiency

    A wikipedia-s számok nem biztos, hogy figyelembe veszik a ko-lokált biogáz erőmű hatékonyság növelő tényezőit ez nem annyira régi fejlemény, de mind az Audi-s P2G erőművek, mind a Biocat ezt használja.

    A wikipédia-s számok azt írják, hogy cogeneration (áram+távhő) esetén 70%-os hatékonyságot is elérhet a folyamat full ciklusa (áram -> gáz -> áram+távhő). Mivel az alacsony hatékonyság miatt ezt nyilván csak szezonális áthidalásra lesz értelme használni, ez nem feltétlenül annyira rossz szám.

    Egy 100%-ban megújuló energiás rendszerben nagyjából így nézne ki a P2G használata:

    Nyár:
    A naperőművek maximum közelében termelnek, a szélerőművek 80-90%-on (télhez képest). Masszív túlméretezés miatt nagy túltermelés van, a felesleget elteszik a P2G erőművel a földgáz és hidrogén tározókba télire. (MO-n masszív mennyiségű tároló van) A biogáz erőművek nyáron folyamatosan kapják az agro hulladékot és más alapanyagot (állítólag a városi szennyvízből is lehet termelni) és etetik a P2G erőművet.

    Tél:
    A naperőművi termelés leesik a névérték 10-20%-ára, a szélerőművek termelése felmegy nyárhoz képest 10-20%-al. A szintetikus földgázból és hidrogénből megtermelt árammal és hővel kiegyenlítjük a hiányzó áram igényt és adunk belőle távhőt a lakótelepeknek (kogenerációs gáz erőmű és/vagy SOFC mint a Bloom Energy). A családi házas részek hőszivattyúznak (áram) vagy esetleg ők is kapnak távhőt (mint az északi államokban).

    70%-os hatékonysággal (kogen vagy SOFC) a dolog szerintem már teljesen realisztikus. Kérdés nyilván, hogy a P2G, kogen és SOFC átállás mennyibe kerülne. A Bloom Energy már évek óta adja el a kerámiás SOFC-os rendszereket a Google-nek és társainak azaz gondolom nem lehet annyira drága. Az első ilyen P2G erőművek már megépültek (Audi erőművek + Biocat demonstrátor-ok) és az ELMŰ építi az első 10MW-os egységet már itthon is (tározókban és biogáz alapanyagban jók adottságúak vagyunk).

  • solasola

    csendes tag

    válasz #06658560 #55 üzenetére

    Te mit tartasz naperőműnek? És milyen hatásfokokra gondolsz?
    Gyakorlatilag kétféle naperőmű létezik, az egyik a napelemes, a másik a tükrös-naphőerőmű. Egyik hatásfoka sincs az egekben, bár jónak mondható. A sóolvasztással elért hőtárolás hatásfoka nem azonos az elektromos árammá konvertálás hatásfokával.

    Itt nem gondoltam specifikusan egyik naperőműfajtára sem, hanem összességében a nepenergiás erőművekre. Természetesen tudom, hogy mindegyik naperőmű fajta Capacity Factor-ja relatíve alacsony még nyáron is (az éjszakával nyilván nem tudnak mit kezdeni és a téllel sem egy MO-hoz hasonló éghajlaton). Itt csak a tél és a nyár között tettem egy összehasonlítást (nyáron magasabb CF-ek, télen nagyon alacsony CF-ek)

    A P2G-s gondolatmenetbe a sóolvasztásos tárolót nem számolom bele, mert az csak rövid idejű áthidalásra alkalmas (8-16ó) mint a li-ion akksik és erre is használják a jelenlegi tükrös erőművekben.

    A P2G a hozzánk hasonló éghajlatú országokban lehet reális opció, ahol van relatíve kemény tél és masszívan lecsökken a napsugárzás aránya a nyárhoz képest. A nevadai sivatagban valószínűleg elenyésző a különbség a kettő között.

  • solasola

    csendes tag

    válasz #06658560 #55 üzenetére

    "Ennél sokkal roszabb cask a hidrogén elektrolízissel történö elöállítása, így a 70% nem tud kijönni."

    Csak akkor ha nem veszed bele a hulladékhő hasznosítását, ami lehetséges a folyamat számtalan fázisában, kezdve az elektrolízisét. Amúgy ezek a Wikipédia számai, nem az enyémek.

    "A naperőművek maximum közelében termelnek, a szélerőművek 80-90%-on (télhez képest)."

    Ez a mondat mérnöki fejjel értelmezhetetlen, marketing bullshit. Milyen maximum, a 80-90% mit takar?

    Jó-jó, talán pontatlanul fogalmaztam. Mondjuk úgy, hogy a naperőművek nyáron a havi átlagban maximálisan elérhető CF-jük környékén termelnek, a szélerőművek pedig a saját hasonló CF-jük alatt 10-20%-al. Ez se tökéletes, de talán rávezet mit akartam mondani. Itt csak annyi a lényeg, hogy a naperőművek nyáron a képességeiknek megfelelő legtöbbet termelik, a szélerőművek pedig tipikusan kevesebben. Télen pedig megfordul, a szélerőművek többet termelnek mint nyáron, a naperőművek pedig nagyon keveset a nyárhoz képest.

  • solasola

    csendes tag

    válasz Zeratul #67 üzenetére

    A hidrogénnel meg az probléma hogy 5-10% nál többet nem lehet a hálózatba benyomni. Fűtőértéke gáz halmazállapotban 1/3 a metánnak, tehát higitja földgázt. A sokkal nagyobb probléma hogy földgáz rendszer gáztömörsége a hidrogénnel szemben nem megfelelő. Pici molekula, nagyon illékony és behatol a fémekbe műanyagokba, megváltoztatva azok szerkezetét szakító szilárdságát, rugalmasságát, gáztömörségét.

    Én cska valami 3-4%-ról tudtam. A hidrogénes útvonalat én is gyengébbnek látom, még ha nagyobb is a hatékonysága. Pont azok miatt tárolási problémák miatt, amit te is írsz és ami a hidrogénes autók tervezőinek életét is keserítik (drága és speciális üzemanyag tartály). Földgázig vagy valamilyen ahhoz hasonlóan jól tárolható anyagig kellene eljutnia P2G technológiának jó hatásfokkal.

  • solasola

    csendes tag

    válasz PaladiN #73 üzenetére

    Amennyire ismereteim engedik ez egyaltalan nem ujkeletu valami. Ezelott sok sok evvel mar egy Quant nevu autoban megvalosult valami nagyon hasonlo. Manapsag Quantino neven van egy mukodo es forgalomban is kozlekedo peldany, de legjobb ismereteim szerint meg nem indult be a gyartas es megvasarolni sem lehetseges.

    Igen, a Quant is ilyesmi technológián alapul csak az energiasűrűsége sokszorosa kell legyen mint ennek, mivel autós felhasználásra próbálják nyomatni.

    Azzal a céggel vagy a technológiával lehet valami gond, mert vagy 3-4 éve egyhelyben toporog. Ha tényleg működne, akkor valószínűleg már lecsapott volna rá valamelyik gyártó (elég jó számokat lebegtettek).

    Minimálisan stacionárius felhasználásra megpróbálták volna elvinni, mert még ha autós használatával van is gond, azok jó része nem probléma a stacionáriusnál (pl nagyobb súly mint li-ion, súlyeloszlás változása a tankok között ahogy kimerül a folyadék...stb)

  • solasola

    csendes tag

    válasz Zeratul #66 üzenetére

    Tudni kell hogy ezek baktériumok nagyon kevés metánt termelnek a biogázt telep metano baktériumai hozamának kb 1/M-1/k között. Az audi metánüzeme 1 év nonstop üzemében tudná a magyar átlagos felhasználást 30 percre biztosítani.

    Ezt nem tudtam. Ez a Biocat-ra is vonatkozik vagy specifikusan csak az Audi-sra (azt hiszem két valamennyire különböző tech)?

Új hozzászólás Aktív témák