Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • hallador

    addikt

    válasz Fred23 #29 üzenetére

    Itt a lényeg, hogy az AMD 2006-ban létrehozott egy új memória vezérlőt, amiben rájöttek, hogy a memória képes az eddigi DRAM típusokhoz képest a kontroller és az AMB között soros működésre. Mivel a DRAM párhuzamosan kommunikál az advanced memory buffer-el. Ebből adódóan, az Intel 2007-ben be is vezette, ugyanakkor meg is változtatták a komplett implementációt, hogy a hagyományos DRAM-ot véletlenül se lehessen beledugni a Fully Buffered DIMM-et vagy FB-DIMM-et.
    Mocskosul drága volt, és nem is hozta a hozzá fűzött reményeket, mert a sebessége hiába volt jó, ha a gyártási költségek szimplán veszteségessé tették így az Intel már 2009-ben eldöntötte hogy ezt a memória típust nem támogatja tovább érthető okokból.

    Sajnos a legnagyobb problémája, hogy bármennyire is volt hatékony, a chipenkénti memória byte sűrűsége mocskosul kicsi, annyira, hogy 2011-ben az Epida 16 GB-os modult mutatott volna be, amikor egy notebook-ban már 16 GB-os so-dimm modult lehetett belerakni.

    A memória típust a virtualizáció ölte meg, ahol ennyi memória, és ilyen áron nem érte meg. Ezért nem támogatta az Intel sem 2009 után, mert az ára vicces volt a mérete még viccesebb.

    Ezzel egy időben mentek a süllyesztőbe az AMD Budapest processzorai, az FB-DIMM-nek is volt köszönhető. A jó kis nvidia 2200 chipsetekkel.

    Az első processzorba épített memória vezérlők tervei 1997-ben a DEC boszorkánykonyhájában jelentek meg. Az AMD ezt is licencelte 2003-ban jelentek meg az első ilyen processzorai x86-os fronton ezzel együtt az x86-os NUMA node fogalma is. A NUMA sem az AMD ötlete.

    The further a society drifts from truth, the more it will hate those that speak it. (George Orwell) [Work Machines: HP EliteBook, HP ProBook & Linux Mint 20 ; Entertainment: Apple Macbook AIR M1]

Új hozzászólás Aktív témák